emlékezzünk!

2018.10.06. 07:00

Mi köze Vas megyének az aradi vértanúkhoz? Kiderítettük!

Két fontos kapcsot találtunk az Aradi vértanúk, valamint megyénk között némi kutatómunka után. Nem is volt olyan nagy feladat. Deák Ferenc és Batthyány Lajos nagy szerepet kapott. Országosan ismert mindkét férfi, de – mint köztudott- egyikük sem volt aradi.

Rózsa-Gulyás Regina Olimpia

Fotó: Vas Megyei Értéktár

A vasi vértanú

Batthyány azonban szintén október hatodikán vált vértanúvá. Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke az ősi németújvári (güssingi) főnemesi család sarja. Apja, Batthyány József 1811-ben halt meg. Ikerváron kelt végrendeletében Lajosra hagyott mindent – melyet nagykorúságáig Vas vármegye alispánja kezelte volna, de anyja, Skerlecz Borbála kaparintotta meg a vagyont. A sokáig nevelőintézetben nevelkedett Lajos Zágráb városában tanult jogot, majd katonának állt. Nehezen szerezte vissza örökségét anyjától, ekkora hazaköltözött Vas megyébe. Csak ekkor kezdett Magyarországgal és a magyar nyelvvel jobban ismerkedni. Felesége Zichy Antónia grófnő három gyermekkel ajándékozta meg.

A politikai életben komolyan szerepet 1939-40-es országgyűlésen vállalt az ellenzék vezéreként. Az 1848-as eseményekben is fontos szerepet vállalt: több társával ő is jelen volt a reformkövetelésekkel Bécsbe induló küldöttségnek. '48 március 17-én megbízást kap az első magyar kormány megalakítására. Április 11-én kezdett működni kormánya. Több mint fél évig volt hivatalban a nehéz politikai helyzetben. Főbb törekvései között tartjuk számos az alkotmányos önkormányzat kiépítését, a nemzetőrséget, a császári-királyi csapatok kormány alá vonását, önálló honvédséget. Amikor szeptember 11-én betörtek a lázadó horvátok országunkba, ő és kormánya lemondott, de többek kérésére hamarosan visszatért, ám a bécsi udvar már nem fogadta el. Szeptember végén Bécsbe utazott, hogy kompromisszumot kössön az udvarral, ám ennek sikertelenségei miatt október 2-án lemondott. Ezután Vas megyében belépett a seregbe. Egy októberi csatában leesett lováról, eltörte kezét. Felgyógyulását követően újra visszatért a politikai életbe. 1849. január 8-án elfogták a Károlyi-palotában, majd a budai laktanyába zárták, majd más városokba átszállították. Számos alkalommal próbálták kiszabadítani, ám ezt ő maga utasította vissza. Ragaszkodott tetteinek törvényességéhez, a bécsiek hiába tekintették a forradalom egyik elindítójának. Koncepciós per során halálra ítélték, hogy kivégzésével példát statuáljanak- annak ellenére, hogy először csak vagyonelkopzásra és börtönre ítélték.

A kötélhalál helyett felesége segítségével (tőrt csempészett neki, hogy megsebesítse nyakát) golyó által végezték ki a pesti Újépület udvarán aznap, mikor az aradi vértanúkat is. Utolsó szavai ezek voltak: „Éljen a haza! Rajta, vadászok”

Különleges emlékhely

Fotó: Vas Megyei Értéktár

Rátóton az Aradi Park igazán különleges. Méltó emléket kíván állítani az október 6-án Aradon kivégzett vértanúk előtt. A sírkövek mögött egy-egy tölgy áll – most már néhányat az eredetiek közül ki kellett vágni, melyet a helyiek pótoltak. A legenda szerint a fákat eredetileg Deák Ferenc, a haza bölcse közbejárására ültették. Hogy mi köze Deáknak Rátóthoz? Széll Kálmán – egykori miniszterelnök- kastélya a környéken állt. Felesége Vörösmarty Ilona volt, aki felett Deák gyámkodott – akinek vasi felmenői is vannak. Az emlékhely a Vas Megyei Értéktár része.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!