A cél: vonzóbbá tenni a pedagógushivatást - Szakmai fórumot szerveztek Szombathelyen - fotók

Marton Judit Vas vármegyei területi elnök köszöntötte a megjelenteket: tankerületi központok képviselői, iskolaigazgatók, óvodavezetők, több mint százan vettek részt a találkozón. Mint mondta, a státusztörvény – a köznyelvben így emlegetik – megalkotása hosszú folyamat eredménye volt. Hónapokon át tartottak az egyeztetések, amelyekben az NPK is képviselte a pedagógusokat. Sok pontban tudtak a pedagógusok számára kedvezőbb eredményt elérni az előzetes tervekhez képest, mondta.

A július 6-án kihirdetett, július 15-én hatályba lépett törvény korábbi szabályozáshoz képest új és megváltozott szabályairól, azok helyes értelmezéséről dr. Kozák András beszélt a fórumon. A köznevelési tanácsost, a Nemzeti Pedagógus Kar jogi szakértőjét lapunk arról is kérdezte: miért van szükség a köznevelési intézményekben alkalmazottak jogállásának új törvényi szabályozására.

– A törvény megalkotásának három stratégiai jelentőségű célja van. Egyrészt a köznevelési intézményrendszer működőképességének fenntartása, ami a személyi oldal, a pedagógusok vonatkozásában a pedagógusok méltó anyagi, társadalmi, erkölcsi megbecsülését akarja elérni: azt, hogy megfelelő legyen az utánpótlásuk és a pedagógushivatás vonzó legyen. Ehhez olyan illetményrendszer kell, amely rugalmasabb keretek között lehetővé teszi a magasabb fizetést a teljesítménytől függően. Ez azt jelenti, hogy egy tanév/nevelési év munkájának teljesítménytöbbletét minőségértékelés alapján differenciálhatóbb bér követi. Másrészt fontos volt, hogy egyértelmű és átfogó értelmezési kereteket adjon a jogszabály: jelenleg ugyanis ahhoz például, hogy egy, a köznevelési intézmény alkalmazottját illető munkajogi kérdésben jogilag korrekt válasz születhessen, négy-öt jogszabályt kell elemezni. 

Az egységes és felhasználóbarát jogalkalmazáson kívül lényeges szempont volt a pedagógusok bérének emelése, az anyagi helyzet rendezése is. Kozák András hozzátette: ehhez az EU a projekttámogatáson keresztül megfelelő bérfinanszírozási többletre tett ígéretet, Magyarország kormánya pedig az Unió által biztosított és központi költségvetési forrásból részben dotált bérnövekménykerethez megalkotta a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a béremelés megszülessen. Mint mondta, a szakmai fórumra azért volt szükség, hogy segítsen a pedagógusoknak eligazodni az új szabályok között, és mert kötelező munkáltatói feladatok is hárulnak a jogszabály hatályba léptetéséhez kapcsolódva.

A tanügyigazgatási szakértő előadásában beszélt a törvény személyi és tárgyi hatályáról, az új, egységes foglalkoztatási státusról (köznevelési foglalkoztatotti jogviszony). A kivételi szabályok is szóba kerültek: mikor nem történik meg a jogállásváltozás. A létszámfinanszírozás új törvényi keretszabályai is témát adtak, csakúgy, mint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak foglalkoztatása. Külön fejezetben szólt a köznevelési intézményben a munka törvénykönyvének hatálya alatt foglalkoztatottakról. Végül a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésének szabályait ismertette (pályáztatás, kinevezés, próbaidő). A törvény köznevelés-politikai céljait is elemezte. Egyebek mellett elhangzott: a pedagógusok átlagbérének 2025. január 1-jéig el kell érnie a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, melyet legalább 2030. december 31-ig fenn kell tartani. Az előadás után kérdésekre válaszolt dr. Kozák András.