A végén aztán mégis ott vannak az együtt töltött, boldog pillanatok

Nehéz eldönteni: a vendégvárásban a készülés és a várakozás időszaka az izgalmasabb vagy az, amikor a várva várt látogatók végre megérkeznek. Jómagam az vagyok, aki hetekkel az alkalom előtt megkezdi a készülődést, kigondolja a menüt, elmegy bevásárolni a hozzávalókat és italokat, majd az érkezés napján az egész napot a konyhában tölti teljes koncentrációban, hogy minden tökéletesen alakuljon. Aztán persze közel sem alakul minden úgy, ahogyan kellene: a sós sütemény sótlan marad, az édesen nem köt meg a máz, na és nyilván mindig van valami, amit elfelejtünk megvenni. A végén aztán mégis ott vannak az együtt töltött, boldog pillanatok, amelyek a szívünkben mindig megmaradnak. Talán mégiscsak azok a legfontosabbak.