Visszatérhet az Őrségbe a nemzeti park címerállata?

- Egy monográfia készül, a fejezeteit mutatjuk be az előadássorozat alkalmain – kezdte előadását Horváth Jenő, az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi igazgatóhelyettese.

Az Őrségi Nemzeti Parkot népszerűsíti a sorozat, azzal, hogy beszámolnak a szakemberek az aktuális kutatásokról. Inkább szakmai érdeklődés volt jellemző Kőszegen, a programsor második állomásán, ahol szóba került az Őrségi Nemzeti Park címerállata: a siketfajd.

Fotó: Bakos Ágnes

– Vadpáva, vadkakas, erdő lova, hegyi kakas – ezeken a neveken is ismerik szerte Magyarországon a siketfajdot – mutatott rá a magyar nyelv gazdagságára természetismereti szempontból Horváth Jenő.

Tényleg siket a siketfajd, de csak akkor, amikor szerelmes – pontosította a madárról szóló információkat előadásában a szakember.

– Dürgéskor, vagyis párzás idején, köszörülés közben a fejébe száll a vére, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név – magyarázta Horváth Jenő.

A siketfajdnak korábban Sopron, Kőszeg és az Őrség vidékén alakultak ki állományai. Már a XVII. század legelejéről vannak feljegyzések, hogy észlelték a madarat az Őrségben. 1948 táján volt a „csúcsidőszak”, akkor 150 példányt számoltak.

– Utána jött az állami erdőtervezés, aminek nyomán 1960-ra hat-tíz példány maradt, gyakorlatilag csak egy fészekalja siketfajd – mondta Horváth Jenő.

Nem tűnik valószínűnek, hogy ismét él majd siketfajd az Őrségben, de mint a szakember fogalmazott:

– Őrizzük a potenciális lehetőségét, hogy visszatérjen a madár.

Az biztos, hogy a természetvédelmi előadássor folytatódik: a jövő héten Sopronban, utána Szombathelyen lesznek hallhatóak fejezetek a készülő monográfiából.