Már az értéktárban is számon tartják az őshonos magyarországi kutyafajtákat

- Korábban tíz magyar kutyafajtát tartottak számon - kezdte dr. Kósa Csabáné - ám mára sajnos már csak kilenc maradt. A tizedik az erdélyi kopó egy kisebb testű változata volt, amelyet mostanság megpróbálnak újra visszahozni a tenyésztők, több-kevesebb sikerrel. A jelenleg élő kilenc fajtát három csoportba sorolhatjuk: vannak pásztor-, terelő-, és vadászkutyák. A pásztorkutyák közé tartozik a komondor és a kuvasz, a terelőkutyák csoportját a puli, a pumi és a mudi alkotja. A vadászkutyákhoz pedig a rövid és a drótszőrű vizslát, az agarat és az erdélyi kopt soroljuk - részletezte a tenyésztőmester.

- Az agár nagyon régi, mondhatni ősi magyar kutyafajta - vette át a szót Kunhegyesi Tibor. - Egyes szakemberek szerint az ázsiai népvándorlással került be a Kárpát-medencébe, az idők során pedig meghonosodott itt ez a fajta. Ahogyan számos másik országban, itt is főképp vadászatra használták, így a magyar agár Magyarország domborzati viszonyaihoz igazodva fejlődött az évszázadok alatt - mesélte a történetéről. - Itt olyan kutyára volt szükség, amelynek sólyomszeme van, ezért az agár a többi vadászkutyához képest nem az orrával „lát", hanem a szemével. Egy pillanat alatt be tudja mérni a prédát, akár nagy távolságokból is, és akár egy puskagolyó, robban. Nagyon rövid idő alatt képes nagy sebességre gyorsulni - akár 70-80 kilométer per órás futótempóra is képes. Ezzel a teljesítménnyel egyébként a harmadik leggyorsabb szárazföldi állat a világon - árult el egy érdekességet a kiképző.

Kunhegyesi Tibor rendszeresen képez ki agarakat is, így tudja, hogy milyen szükségleteik vannak. A rendszeres mozgatás alapvető Fotó: Szendi Péter

- Az agarászat főként főúri foglalatosság volt egész Európában, ezt sok festmény is ábrázolja. A legelterjedtebb módja a lovas agarászat volt. A puska feltalálása előtt íjjal vadásztak az emberek, de ez bizonyos távolság felett már nem volt hatékony, ilyenkor vetették be az agarakat. A kutya pedig vagy elfogta, vagy végkimerülésig üldözte a zsákmányt. Mivel falkában dolgoztak az agarak, ezért akár nagyobb vadakat is el tudtak ejteni. Nagyon hatékony és ügyes technikával harcol az agár, pillanatok alatt képes legyőzni az ellenfelét. Amikor pedig a lovas vadászok beérték őket, elvették tőlük a zsákmányt - fejtette ki Kunhegyesi Tibor.

A két világháború azonban sötét időszak volt az agárállomány életében is. - Mondhatni megtizedelték a háborúk az agarakat, így azonnal be is tiltották az agarászatot. Egyes szakírók szerint - akik részletesebben foglalkoznak az agarak történetével - az orvvadászoknak köszönhető, hogy fennmaradtak. Mivel nem volt fegyverük, ezért továbbra is az agarakat használták a vadászatra. Később pedig ezekből a szaporulatokból tudták a tenyésztők újraépíteni az állományt - mondta.

- A ma élő agár egy nagyon érzelmes kutya. Kifejezetten szeret az ember közelében lenni, és mivel nem veti meg a kényelmet, ezért lakásban is nagyon jól megvan. Szeret az ágyon, kanapén aludni, imádja, ha puha dolgok veszik körül. Élvezi a gazdával az együttélést és a semmittevést. De ennek ellenére nem szabad elfeledkeznünk az ösztöneiről, az igényeiről. Akármennyire is kényelmes, a mozgásigényét rendszeresen ki kell elégíteni! - hívta fel a figyelmet Kunhegyesi Tibor.

- Igényli a testi kifárasztást, a sok futást. Ezt hetente két-három alkalommal - persze a napi rövidebb séták mellett - elég megtenni. Tulajdonképpen minden körülmények közt tartható fajta: lakásban, kertes házban is jól érzi magát. Kisgyerekek társaságában is szeret lenni, így nyugodtan tarthatják családok is. Munkakutyának is kiképezhető: alkalmas jelző- vagy őrzőkutyának, akár a többi magyar fajta - zárta az agarak történetét és ismertetését a kiképzőmester.