Most számlálják össze a fészkeket

2019.02.16. 07:00

Hamarosan visszatér az első fekete gólya Vas megyébe

A fekete gólya (Ciconia nigra) Magyar­országon ritka, Vas megyében mindössze 6-10 pár költ, a fészkeket a nemzeti park természetvédelmi őrei keresik fel minden évben, és nem is árulják el, pontosan hol vannak, mert fokozottan védettek. Természetvédelmi értékük félmillió forint.

Merklin Tímea

Érdekes: a fekete gólya kikelő fiókáinak tolla még nem fekete, de akkorra már besötétedik, amikor kirepülnek a fészekből Fotók: VN/dr. Gyurácz József

– Vas megyében stabil az állomány, mindig is csak néhány pár volt: az Őrségben, a Rába mellett az ártéri erdőkben, Kőszeg környékén és a Répce vidékén. Tavaly négy esetben volt sikeres a fészkelés, vagyis négy fészekből repült ki fióka Kőszegtől az Őrségig – tudtuk meg dr. Gyurácz Józseftől, az ELTE Savaria Egyetemi Központ Biológiai Tanszékének vezetőjétől, aki egyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei csoportjának elnöke és a Tömördi Madárvárta kutatási programjának vezetője. – A fekete gólya nem bírja az ember közelségét, nem szereti, ha zavarják, ezért zárt erdőkben telepszik meg. Mint a fehér gólyák, ők is március második felében, április elején térnek vissza.

Megkérdeztük Harsányi Krisztiánt, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területkezelési osztályának vezetőjét, milyen intézkedések vannak a fekete gólyák védelmében, hány fészek van a területükön, s hogyan találnak rájuk. Amint megtudtuk: az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az egész megye területén illetékes, és kifejezetten az Őrségben, a megye délnyugati csücskében a vasi állomány fele található, vagyis 3-­5 pár. Ilyenkor aktuális a fészkek keresése és összeszámlálása, amikor nincs lomb a fákon.

Érdekes: a fekete gólya kikelő fiókáinak tolla még nem fekete, de akkorra már besötétedik, amikor
kirepülnek a fészekből Fotók: VN/dr. Gyurácz József

A fekete gólya nagyon félős madár, a sűrű, háborítatlan erdőket szereti, a nagy méretű fákat kedveli, ezért a fiatalabb erdőkben is a takarásban lévő, korosabb fákat érdemes megfigyelni. Távcsővel dolgoznak, és civil madarászokat – megyei szinten 15-20 embert – is bevonnak az adatgyűjtésbe. Az adatokból kialakul egy ponthálózat, amit ha rátesznek a térképre, már könnyebb megtalálni a fészkeket. Igyekeznek minél több erdőt bejárni, az igazgatóság akár 5-8-10 munkatársa is kimegy, több autóval. Csatárláncban haladnak az önkéntesek segítségével, és nemcsak a fekete gólya, hanem több madárfaj fészkét is megszámlálják, számontartják. Találtak újonnan feketególya-fészket a megye középső részén (de ennél pontosabbat nem mondhatnak a védettsége miatt). Természetvédelmi in­tézkedéseket akkor tudnak tenni, ha már tudják, melyik fán van a fészek. Bejelentik a hatóságnál, közvetlenül megkeresik az erdőgazdálkodót is (ha magán, ha állami). Védőzónát jelölnek ki, hogy a fától meghatározott távolságon (méteren) belül semmiféle gazdálkodási tevékenység nem végezhető, meghatározott kilométeren belül pedig csak bizonyos tevékenységek. Február utolsó napjaiban szokott visszatérni az első fekete gólya Magyarországra, a déli részre, a Bajához közeli gemenci erdőbe. A feljebb lévő területekre később jönnek. A fiókákat majd akkor számlálják, ha kikeltek, hogy ne veszélyeztessék a költést. Mindig június második felében szánnak arra két napot, hogy újra felkeressék a fészkeket, és megszámolják, 1-2-3 fióka van-e benne. Osonva közelítenek, hogy még véletlenül se zavarják meg őket.

Egy öreg fekete gólya a Répce vidékén – visszahúzódó madár

Azon helyek közül Vas megyében, ahol fekete gólya él, Csepregen találtunk konkrét példát a védelmében tett erdőgazdálkodási intézkedésekre, ahol tavaly év végén tettek közzé egy önkormányzati rendeletet a fokozottan védett madár jelenléte okán. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. mint erdőgazdálkodó részére határozták meg a gazdálkodási korlátozást pontosan megadott helyrajzi számú ingatlanok területén. Elrendelik, hogy a fészektől számított száz méter sugarú körben semmilyen erdészeti beavatkozás nem végezhető 2019. december 31-ig. Továbbá a nevesített erdőrészlet és földrészletek érintett területén (a fészektől számított négyszáz méter sugarú körben) semmilyen erdőgazdálkodási jellegű tevékenység nem végezhető 2019. március 1. és augusztus 15. között, beleértve a fakitermelést, ágfagyűjtést, faanyag-kiszállítást, -ültetést és -ápolást is.

A rendelet szól magának Csepreg önkormányzatának – mint tulajdonosnak – is, pontosan megadott helyrajzi számú „kivett közút” elnevezésű ingatlant érintően, valamint a Nyugat-dunán­túli Vízügyi Igazgatóságnak mint vízfolyáskezelőnek a „kivett Fenyves-patakot” érin­tően.

A fészek megadott helye közelében, a „kivett út” és a „kivett patak” művelési ágú ingatlanokon fakivágást, cserjeirtást, illetve egyéb karbantartási és fenntartási munkálatokat kizárólag a fészkelési és fiókanevelési időn kívül lehet végezni, vagyis 2019. augusztus 31. után, amikor a fiókák már elég nagyok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!