2008.06.03. 06:01
Marko, a család kedvence
Tizenöt évesen már a jugoszláv felnőttbajnokságban szerepelt a fővárosi Partizan csapatában. Kilenc éve igazolt Szegedre, 2004 óta pedig a veszprémieket erősíti. A király- nék városában ismerte meg nejét, Nikolettet.
Azt mondják, élete legjobb formájában van, döntő érdemeket szerzett együttese, az MKB Veszprém idei sikereiben. A bakonyiak idén visszaültek a tavaly elveszített hazai trónra, s a Kupagyőztesek Európa Kupájában sem találtak legyőzőre. A gárda irányítója, a 30 éves Eklemovics Nikola nem bánja, hogy véget ért a fárasztó szezon, több időt tölthet a családjával. A szerződése jövő nyáron jár le a piros-fehéreknél, lehet, hamarosan meghosszabbítja.
Belgrádban született nővére, édesapja és édesanyja jelenleg is ott él, a családban senki sem kézilabdázott. Ő sem tervezte, ám az összes barátja ezt a sportágat űzte, s egy szép napon arra ébredt, ő is elkíséri haverjait a tréningre. A Partizan Beograd jó szemű szakemberei rögtön látták, őstehetséggel állnak szemben.
Két év múlva, alig - több mint tizenöt évesen - hazája szövetségének különengedélyével már a bajnoki címet szerző együttes tagja volt, igaz, két éven át nem számított alapembernek, epizódszerepeket osztottak rá. Átigazolt a városi riválishoz, a Crvena Zvezdához, ahol 17 évesen már alapembernek számított, bajnoki címet ünnepelhetett. A jugoszláv ifjúsági válogatottban történt bemutatkozás után nem sokkal a nagyválogatottban is szóhoz jutott. Aztán 1999-ben úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. A fővárost a NATO bombázta, minden bizonytalannak tűnt, a piacképes sportolók zöme távozott az országból. Hívta a Szeged, valamint a Pamplona, előbbieket választotta, hogy közelebb legyen a szeretteihez. Öt évet húzott le a Tisza-parton, majd elfogadta a bakonyiak ajánlatát.
- Több lehetőség közül választhattam, mivel Szegeden elég jól megtanultam magyarul, logikus volt, hogy az országban maradok. Nem bántam meg, hogy a veszprémieket választottam. Erős csapatba kerültem, ráadásul itt ismertem meg a feleségemet, Nikit. Egy belvárosi étteremben véletlenül találkoztunk, szerelem volt az első látásra. A kisfiunk, Marko októberben született.
Amikor arról kérdezem, a névválasztásban volt-e szerepe a csapattársnak, az utóbbi időszakban brillírozó Marko Vujinnak, Eklemovics mosolyogva vágja rá: nem. Egyszerűen megtetszett ez a név.
A hét hónapos csöppség a család büszkesége. A szerb magyar kettős állampolgárságú apa gyorsan hozzáteszi: biztosan ő is elfogult, hiszen minden szülő a saját gyerekét tartja a legszebbnek a világon.
- Vagány, vidám, mozgékony kisfiú, alig tud egy helyben maradni. A labda még korai, de ha néhány hónap múlva kedvet érez hozzá, dobálom felé a bőrgolyót szívesen.
A kézilabdázó Eklemovics Nikola Veszprémben ismerte meg a nejét, kisfiuk októberben született Fotó: Archív
Horog László
Belépés a Gyermekszobába!