Bûn és erény közt

A megnyitón jelen volt többek között a budapesti svéd és osztrák nagykövet, Stefan Carlson és Martin Pammer, valamint prof. Dr. Gadányi Károly, a BDF fõigazgatója. A tárlatot Pálinkás József oktatási miniszter ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

„A bûn és erény közt szabadon a jót kell választani”. Idézte Madách Imrét beszédének kezdetén az oktatási miniszter, majd kitért arra, hogy a 90 esztendeje született, a Szovjetunióban máig tisztázatlan körülmények között elhunyt Paoul Wallenberg a világtörténelem vészterhes korszakában – 1944. július 9-e és 1945. január 17-e között – teljesített szolgálatot a budapesti svéd nagykövetségen, és „e bûnös korban képes volt arra, hogy megkülönböztesse a bûnt az erénytõl, s elég bátor volt ahhoz, hogy szabadon válassza az igaz utat”, akkor, amikor „a magyar társadalom többsége hallgatott”.
Pálinkás József beszélt arról, hogy meggyõzõdése szerint, „az iskolának közvetítenie kell az emberiesség azon értékeit, amelyeket Paoul Wallenberg képviselt”, hiszen „felelõsek vagyunk azért, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik rendelkeznek az értékválasztás, akikben minden választás és döntés erkölcsi alapú”. Az oktatási miniszter ezen célok elérésének feltételeként a 2001-ben bevezetett keretterveket jelölte meg, amelyek „legfontosabb célja, hogy visszahelyezzék régi jogaikba a nevelõ iskola eszményét”.

Stefan Carlson, a Svéd Királyság Budapesten akkreditált nagykövete köszöntõjében többek közt elmondta, hogy Raoul Wallenberg paradoxonokkal teli életútja – a fasiszta diktatúra ellen harcolt, a kommunizmus áldozataként halt meg -, az 1944-ben harmincas éveinek elején járó, rendkívül nehéz körülmények között rendkívüli bátorságot tanúsító fiatalember alakja azért hat ma is olyan elevenen, mert mindennap nekünk szegezi a kérdést: „Mi elég bátrak vagyunk?”

Abban, hogy az 1994 óta utazó tárlat Magyarországra is eljutott, része van Oktatási Minisztériumnak, a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központnak, a Jad vasém Baráti Körnek, a Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítványnak, a szombathelyi országos megnyitó szervezésében pedig a Berzsenyi Dániel Fõiskola történelem tanszékének.

Érdeklõdésünkre dr. habil. Szita Szabolcs, a Holocaust Dokumentációs Központ vezetõje elmondta: rendkívül fontosnak tartja, hogy a kiállítást minél több pedagógus és diák tekintse meg. Õ írta és szerkesztette azt a kísérõfüzetet, amely az Oktatási Minisztérium közremûködésével jelent meg, és minden tárlatlátogató díjmentesen juthat hozzá. Elmondta azt is, hogy a budapesti Páva utcai zsinagóga – a leendõ Holocaust Múzeum – helyreállítása, az NKÖM 600 millió forintos támogatásával május elején kezdõdik meg, és az év végére fejezõdik be. Az elsõ állandó holocaust-kiállítás elõreláthatólag jövõre nyílik meg, az elõkészítést a francia állam is támogatja. A Holocaust Dokumentációs Központ a vészkorszak túlélõinek, a meggyilkolt, illetve idõközben elhunyt üldözöttek hozzátartozóinak, illetve mindazoknak a magánszemélyeknek, intézményeknek a segítségét kéri, akik megõrzött dokumentumokkal hozzájárulhatnak az emlékgyûjtemény létrehozásához.