A múlt emlékei

Az utca nemcsak külsőleg szépül és újul meg, hanem a szellemi rehabilitációjára is sor kerül. A múzeum dolgozói azon fáradoznak, hogy minden apró részlet napvilágra kerüljön. Már a középkorban is fontos szerep jutott a helynek: itt szállt meg hajdan Zrínyi Miklós költő és hadvezér, és itt töltötte gyermekkorát a magyar irodalom két jeles alakja, Faludi Ferenc és Vida József is. A múlt emlékei a sétálóutca közel 75 milliós rekonstrukciója után helyet kapnak a megújult téren. A feltárt középkori leletek nyomvonalai kirajzolódnak a burkolatban, s emléktáblák jelzik majd az egykori nevezetességek helyét. (Folytatás a 3. oldalon Tükröződik a múlt címmel.)

Dr. Nagy Zoltán, a körmendi múzeum igazgatója a beszélgetésünk során visszarepített minket gondolatban egészen az 1500-as évekig.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég előkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felső, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belső város kapuja. Előtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklődőkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Dr. Nagy Zoltán, a körmendi múzeum igazgatója a beszélgetésünk során visszarepített minket gondolatban egészen az 1500-as évekig.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég előkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felső, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belső város kapuja. Előtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklődőkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Dr. Nagy Zoltán, a körmendi múzeum igazgatója a beszélgetésünk során visszarepített minket gondolatban egészen az 1500-as évekig.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég előkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felső, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belső város kapuja. Előtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklődőkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég előkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felső, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belső város kapuja. Előtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklődőkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Akkoriban a Vida József utcában állt a város kaputornya és a kapu fala is. Ennek maradványai az utca rekonstrukciója során nemrég előkerültek, s bár ezeket vissza kellett temetni a földbe, a nyomvonaluk megmarad az utókor számára. A július végén megtalált felső, más néven városi kapu a sétálóutca és a Szabadság tér torkolatánál helyezkedett el, ez volt a belső város kapuja. Előtte vizesárok húzódott, felette pedig híd ívelt át. Siklósi Gyula régész már a nyomvonal mellé tervezett emléktábla szövegét is megfogalmazta, mely tudatja majd az érdeklődőkkel a kaputorony történetét.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Czafit Csaba, a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi iroda vezetője hozzátette, hogy a kivitelezővel éppen most folynak a tárgyalások a rekonstrukció eredeti terveinek a megváltoztatásáról, mivel a város vezetősége úgy döntött, hogy a várkapu és a várfal egy része kiemelkedik majd a sétálóutca alapjából. A nyomvonal megörökítése mellett egy emléktábla is rámutat a középkori eredetre.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A tervek szerint a vizesárkot kék burkolólappal ábrázolják majd, és a híd is megjelenik a burkolatban. Az egykori városkaput pedig egy boltíves fémszerkezet jeleníti meg, így újra kapun keresztül lehet a belvárosba jutni. Úgy tűnik, hogy a várfal vonalát is nyomon követhetjük, lehetséges, hogy a kávéház teraszának kialakításánál is figyelembe veszik.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A utca elnevezése másik helytörténeti emléket is őriz. Az évszázadok során Megyeház, illetve Vármegyeház utcának is nevezték, mivel az egykor az utca sarkán álló épületet 1738-ban Faludi Ferenc családjától Vas vármegye vásárolta meg.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy az utca rekonstrukciójával egy időben feltárják az utca szellemi és kulturális múltját, valamint a névadó, Vida József életét és munkásságát.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

- Az utóbbi egyébként azért is lényeges feladat, mert ebben az évben emlékezik a város Vida halálának 130. évfordulójáról - hangsúlyozza az igazgató. - H. Vörös Márta Vida József publicisztikai tevékénységének feldolgozását vállalta fel, Németh Zsuzsa az utca névadásának történetét, a költő életútját, valamint költészetét kutatja. Eredményeik az ősszel megjelenő két, a Csaba József Honismereti Egyesület támogatásával készülő kötetben jelennek meg.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.

Az előzetes beszélgetésből megtudtuk, hogy nemcsak a költő, hanem az utcanév adásának is az évfordulóját ünnepeljük. Ugyanis 1896-ban, a millennium évében a körmendi ünnepségsorozat emlékezetessé tételéért a város új utcatáblákat avatott. A kutatások során kiderült, a korabeli városrajzok és források alapján Vida József a róla elnevezett utcában élt. A mai Centrál Üzletház helyén állt az a Batthyányak birtokában lévő, Olcsai-Kiss Zoltán térre benyúló L alakú épület, amely a költőnek otthont adott. A múzeum dolgozói javaslatot tettek az emléktábla elhelyezésére, amely a tervek szerint az ifjú házasok házának oldalán kapna helyet.