Belföld

2006.08.02. 02:29

Homályos a kis kórházak jövőképe

Megyei körkép (bb) - Az egészségügy zöld könyve szerint a szaktárca a kisebb kórházakat rehabilitációs, illetve idősgondozási ellátóhellyé alakítaná át. Ebben a témában faggattuk megyénk kórházigazgatóit.

Mórocz Zsolt

A szaktárca a kórházak szerkezetátalakítására mintegy 200 milliárd forintot szán a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból, de ehhez az összeghez csak akkor juthat hozzá az ágazat, ha konkrét lépések is történnek. A jövőben több kis kórházban is az aktív ágyakkal működő osztályok helyett krónikus betegek gondozását, illetve rehabilitációs ellátást terveznek. A hírek szerint a több tucat hazai kórházat érintő struktúraváltásáról konkrét döntés csak november közepére várható, az intézmények jövőjéről információt nem kapott senki. Megkerestük megyénk kis kórházainak (Körmend, Sárvár, Celldömölk) a vezetőit, mondják el, milyen sors vár az intézményekre.

Dr. Németh Attilának, a körmendi Batthyány-Strattmann László Kórház igaz-gatójának sincsenek még konkrét információi az át-alakításokkal kapcsolatban. Elmondta, hogy a zöld könyvet most bocsátották társadalmi vitára, így semmi sem tekinthető véglegesnek. Biztosat nem tud senki, azonban a hírek szerint létezik egy lista, amelyen azoknak a kórházaknak a nevei van- nak feltüntetve, amelyekre átalakítás várhat. Ez a lista azonban nem nyilvános, nem láthatta még senki.

- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kórházak működését csak akkor engedélyezi, ha megfelel-nek a szakmai, minőségi feltételeknek - jelenti ki a körmendi kórház igazgatója -, így a várható átalakításokban ez a szakhatósági fel- tétel is szerepet játszhat.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Dr. Németh Attilának, a körmendi Batthyány-Strattmann László Kórház igaz-gatójának sincsenek még konkrét információi az át-alakításokkal kapcsolatban. Elmondta, hogy a zöld könyvet most bocsátották társadalmi vitára, így semmi sem tekinthető véglegesnek. Biztosat nem tud senki, azonban a hírek szerint létezik egy lista, amelyen azoknak a kórházaknak a nevei van- nak feltüntetve, amelyekre átalakítás várhat. Ez a lista azonban nem nyilvános, nem láthatta még senki.

- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kórházak működését csak akkor engedélyezi, ha megfelel-nek a szakmai, minőségi feltételeknek - jelenti ki a körmendi kórház igazgatója -, így a várható átalakításokban ez a szakhatósági fel- tétel is szerepet játszhat.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Dr. Németh Attilának, a körmendi Batthyány-Strattmann László Kórház igaz-gatójának sincsenek még konkrét információi az át-alakításokkal kapcsolatban. Elmondta, hogy a zöld könyvet most bocsátották társadalmi vitára, így semmi sem tekinthető véglegesnek. Biztosat nem tud senki, azonban a hírek szerint létezik egy lista, amelyen azoknak a kórházaknak a nevei van- nak feltüntetve, amelyekre átalakítás várhat. Ez a lista azonban nem nyilvános, nem láthatta még senki.

- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kórházak működését csak akkor engedélyezi, ha megfelel-nek a szakmai, minőségi feltételeknek - jelenti ki a körmendi kórház igazgatója -, így a várható átalakításokban ez a szakhatósági fel- tétel is szerepet játszhat.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kórházak működését csak akkor engedélyezi, ha megfelel-nek a szakmai, minőségi feltételeknek - jelenti ki a körmendi kórház igazgatója -, így a várható átalakításokban ez a szakhatósági fel- tétel is szerepet játszhat.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kórházak működését csak akkor engedélyezi, ha megfelel-nek a szakmai, minőségi feltételeknek - jelenti ki a körmendi kórház igazgatója -, így a várható átalakításokban ez a szakhatósági fel- tétel is szerepet játszhat.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A körmendi kórház rendelkezik az ÁNTSZ végleges működési engedélyével, ami nagy szó ma az országban. Magyarországon ugyanis az egészségügyi intézmények többségében ezt az engedélyt csak ideiglenesen adja ki a szakhatóság. Az átalakításoknál a kórházak pénzhiánya is szempont lesz, így a fenntartóknak és a befektetőknek várhatóan mélyebben a zse-bükbe kell nyúlniuk.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Strukturális változás is várható az intézmények aktív ágyait krónikus és rehabilitációs tevékenység váltaná fel. A körmendi kórházat, lévén hogy az üzemeltetése magánkézben van, az igazgató szerint nem fenyegeti az átalakítás veszélye.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A sárvári önkormányzati kórház főigazgatója, dr. Erdősi Attila a médiából hallott az átalakításokról. Az egészségügy zöld könyve ugyanis kérdéseket tesz fel, melyekre válaszok még nem születtek.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Előfordulhat, hogy rehabilitációs ellátásra kell átállnia a kórháznak, azonban felmerül a kérdés, hogy Szombathely bírná-e ezután egyedül a terhelést - fogalmaz az igazgató. - Hiszen ha megszűnik a celldömölki, a sárvári és a körmendi kórházban az aktív betegellátás, akkor az összes pácienst a megyeszékhelyre irányítják. Gondoljuk csak el, hogy ez egy ügyeletben akár 30-40 beteggel is többet jelentene, de a mentőszolgálat sem bírná a többletterhelést. Az esélyegyenlő-ség biztosítása érdekében a betegeknek azonban mindhárom megyei kis kórházra szükségük van.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

A sárvári kórház az ÁNTSZ szakmai, minőségi feltételellenőrzési tesztjén átment, ideiglenes engedéllyel működhet 2007. de-cember 31-éig, amit az új, módosított jogszabály alapján az ÁNTSZ visszavonhat vagy meghosszabbíthat három, majd újabb három hónapra. A sárvári kórház most azon dolgozik, hogy a legközelebbi ellenőrzésen végleges engedélyt kaphasson, ezért próbálnak pályázatokon pénzhez jutni.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- Nem tudjuk, mi lesz a sorsunk - mondja az igazgató -, de ha ápolási otthonná alakítanak át bennünket, akkor felmerül a kérdés, miért költünk ennyi pénzt a modernizációra. - A döntés előtt azt kellett volna meghatároznia a szaktárcának, hogy milyen sorsot szánnak a kis kórházaknak.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Celldömölkön nemrég újították fel a kórházat több száz millió forintot költöttek rekonstrukcióra, s ugyancsak több száz milliót a szakmai, minőségi feltételek teljesítésére. Az intézmény a megyében elsőként kapott a kis kórházak közül ISO-minősítést. A kórház idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

- A kormányzati szándékról már hallottunk, de egyelőre még a folyamat elején vagyunk - mondja dr. Mazur Sándor főigazgató. - A kórháznak közép- és hosszú távú tervei is vannak, melyek a fenntartásra és a fejlesztésre vonatkoznak, valamint arra, hogy ezeket az álmokat miképp válthatjuk valóra. Kiszámíthatatlan mit hoz a jövő, s az egészségügy finanszírozásán is változtatni kell, így én nem bocsátkoznék találgatásokba. Úgy gondolom, hogy a megyében lévő kis kórházak sorsa mindenképpen közös gondolkodást igényel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!