2006.08.29. 02:29
Stratégia készül
Szombathely - A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tegnapi, szombathelyi ülésén az Új Magyarország Fejlesztési Tervet véleményezte, s fogalmazta meg módosító, illetve kiegészítő javaslatait.
Június végén döntött úgy a kormány, hogy két hónapos intenzív egyeztetést követő- en alakítja ki a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végleges változatát. A régiós konzultáci- ót tegnap délelőtt tartották Szombathelyen, a megyeházán.
Az uniós tervezési gyakorlatot követve először a 2007-2013-as időszak fejlesztési stratégiáját fogalmazzák meg, tájékoztatta a fejlesztési tanács tagjait és a konzultáció résztvevőit Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Hét év alatt uniós és a hazai forrásokból 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás áll majd ren-delkezésre. Fontos, hogy ezt hatékonyan használjuk fel. (Folytatás a 3. oldalon.)
Az Európai Unió korábbi tapasztalatai szerint azokban az országokban volt sikeres a felzárkóztató program, ahol határozott célokat tudtak megfogalmazni, s ezeket képesek voltak megfelelő tartalommal megtölteni.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az uniós tervezési gyakorlatot követve először a 2007-2013-as időszak fejlesztési stratégiáját fogalmazzák meg, tájékoztatta a fejlesztési tanács tagjait és a konzultáció résztvevőit Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Hét év alatt uniós és a hazai forrásokból 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás áll majd ren-delkezésre. Fontos, hogy ezt hatékonyan használjuk fel. (Folytatás a 3. oldalon.)
Az Európai Unió korábbi tapasztalatai szerint azokban az országokban volt sikeres a felzárkóztató program, ahol határozott célokat tudtak megfogalmazni, s ezeket képesek voltak megfelelő tartalommal megtölteni.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az uniós tervezési gyakorlatot követve először a 2007-2013-as időszak fejlesztési stratégiáját fogalmazzák meg, tájékoztatta a fejlesztési tanács tagjait és a konzultáció résztvevőit Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Hét év alatt uniós és a hazai forrásokból 8 ezer milliárd forint fejlesztési forrás áll majd ren-delkezésre. Fontos, hogy ezt hatékonyan használjuk fel. (Folytatás a 3. oldalon.)
Az Európai Unió korábbi tapasztalatai szerint azokban az országokban volt sikeres a felzárkóztató program, ahol határozott célokat tudtak megfogalmazni, s ezeket képesek voltak megfelelő tartalommal megtölteni.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az Európai Unió korábbi tapasztalatai szerint azokban az országokban volt sikeres a felzárkóztató program, ahol határozott célokat tudtak megfogalmazni, s ezeket képesek voltak megfelelő tartalommal megtölteni.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az Európai Unió korábbi tapasztalatai szerint azokban az országokban volt sikeres a felzárkóztató program, ahol határozott célokat tudtak megfogalmazni, s ezeket képesek voltak megfelelő tartalommal megtölteni.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kormány két fő célra: a foglalkoztatás bővítésére, valamint a növekedés biztosítására koncentrál. Nem elég azonban csak munkahelyeket teremteni, szükség van megfelelően képzett munkaerőre, s fejlett infrastruktúrára is.
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
Az elmúlt tíz évben az általános gazdasági növekedés ellenére voltak leszakadó térségek, kistérségek. Ezek felzárkóztatását komplexen lehet csak kezelni. A kormánybiztos elmondta, hogy a fejlesztéseknél a fenntarthatóság és a környezet védelme szempontjából is be kell építeni ésszerűségi fékeket. Fontos elvárás a kohézió, a hátrányos helyzetű térségek számára az esélyteremtés. Így lehet elérni azt, hogy mindenki részesedjen majd az elkövetkező időszak növekedésének áldásaiból.
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A fejlesztés fő területe lesz a humán tőkébe, valamint a humán infrastruktúrába való beruházás. Kiemelten kezelik a környezetvédelmet, valamint az energiaprogramot. Az államreform meghatározó eleme lesz az e-közigazgatás fejlesztése, valamint a dereguláció.
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A kormánybiztos elmondta, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minden régiónak saját operatív programja (ROP) lesz. A gazdasági és versenyképességi operatív programban megkülönböztetett figyelmet kap az innováció, valamint a technológiai fejlesztés. Országszerte sok gond van a közlekedéssel, a feltéltelek fejlesztésére ugyancsak önálló operatív program készül.
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A regionális operatív programokra országosan mintegy 1500-1600 milliárd forint áll rendelkezésre. Az egyes régiók közötti keretet uniós irányelvek alapján kidolgozott képlet szerint számították ki. Ebből kiindulva Nyugat-Dunántúl 121-132 milliárd forintra számíthat, amihez még hozzájönnek a többi operatív programból elnyerhető támogatások.
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
A hozzászólók közül töb-ben azt kifogásolták, hogy ismét Nyugat-Dunántúlnak jut a legkevesebb forrás, miközben itt is vannak hátrányos helyzetű területek. Ezek között említették például az egykori vasfüggöny melletti területeket is. Javaslatként megfogalmazódott az is: vizsgálni kellene, hogy a támogatott fejlesztések mennyire hatékonyak. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy addig nem lehet régióról beszélni, amíg csak álom az észak-déli tengely, amely nemcsak korszerű közúti és vasúti összeköttetést teremt a térség északi és déli része között, hanem a folyosóban gazdasági fejlődést is indukál. Megfogalmazódott az is, hogy a pólusra alapozott fejlesztés helyett a térség adottságai inkább a tengelyszerű fejlődést indokolnák. Volt, aki azt szorgalmazta, hogy az önkormányzati intézmények felújítását segítő forrásokat ne a régió, hanem a megyei fejlesztési tanács vagy maguk a kistérségek osszák majd el. Az észak-déli közlekedési folyosó megépülése alapja a régió további fejlődésének
