2007.02.24. 03:29
Olajfolt a Lapincson
Szentgotthárd - Néhány évvel ezelőtt felrobbant a tornya, tegnap pedig olajat engedett a Lapincsba az osztrák Lyocell-gyár. Az olajfoltot a horgászok vették észre, a gyárat is a magyarok értesítették a náluk történtekről.
A szentgotthárdiak egész délelőtt aggódva figyelték a két folyó összefolyásánál az egyre terebélyesedő olajfoltot. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei 11 óra körül érkeztek a helyszínre. Lábdi Miklós, a felügyelőség igazgatóhelyettese fél kettőkor azt mondta: kétsoros merülőfalat állítottak fel a magyarlaki gátnál, és egy ugyanilyet a szentgotthárdi Rába-híd alatt. - Ezekkel feltehetően meg tudjuk fogni a szennyeződést - mondta az igazgatóhelyettes. Tíz kilométer hosszúságban, 70-80 százalékban fedte le a folyót az olaj.
A környezetvédelmi szakemberek vízmintát vettek, amit a győri laboratóriumban elemeznek majd. Lábdi Miklós elmondta: az osztrák félnek tájékoztatást kell küldenie a magyaroknak a történtekről, s arról is, hogy mekkora mennyiségű olaj került a vízbe, ennek mennyiségét ugyanis a szakemberek nem tudták megsaccolni sem. Elmondta, hogy az olaj azért veszélyes az élővízre, mert megakadályozza az oxigén-utánpótlást. Az igazgatóhelyettes szerint környezeti katasztrófától nem kell tartani a Rábán.
Viniczay Tibor , Szentgotthárd polgármestere amint értesült a szennyezésről, értesítette az illetékes magyar hatóságokat, valamint a Rába-menti települések polgármes- tereit.
- Ez az eset bizonyítja, hogy nem bízhatunk abban, hogy Ausztria tökéletesen megoldja a környezet védelmét.
- Mi az, hogy az osztrákok nem tudják, hogy olaj folyik a Lapincsba? - adott hangot felháborodásának a polgármester. - Mi folyik hát abban az üzemben, hogy egy ekkora hibát nem vesznek észre? Szörnyű volt látni, hogy a vadvízi evezőspályánkon, ahol nyáron versenyeket kívánunk rendezni, olaj úszik. Ez az ügy arról győzött meg bennünket, hogy a közös ipari parkban a most működő osztrák üzemek nem biztonságosak a környezetre nézve. A Lyocellnek néhány éve felrobbant a tornya: ma is emlékszik minden szentgotthárdi a hatalmas detonációra, ami a várost is megrázta. Az ott keletkező fekete füstöt akkor is Szentgotthárd felé sodorta a szél. Mit várjunk ezek után a kétszázezer tonna szemetet befogadó hulladékégetőtől? Hogyan hihetnénk, hogy a mai üzemeknél sokkal veszélyesebbet kezelni tudnak az osztrákok? Miért bíznánk benne, hogy ezentúl óvatosabbak lesznek? Két, egykor gyönyörű folyónkat tönkretették: a Rába ügyében máig nincs érdemi előrelépés, a Lapincs-parti köveken pedig már látszik a sókicsapódás. És mindezt ma még tetézték az olajszennyezéssel. Nem találok szavakat, elszorítja torkomat az indulat.
A Lyocell-gyár képviselői az osztrák nyilvánosság előtt igyekeztek bagatellizálni a problémát, azt állítva, hogy kis mennyiségű olaj került a vízbe, és rögtön megkezdték a mentést. Ennek ellentmond a szentgotthárdiak tapasztalata, akik látták, hogy a Lyocell közelében mindössze két fiatalember próbálta az olajat felfogni, az osztrák mentőszervek csak jóval később érkeztek a helyszínre.
A helyiek a kis mennyiséget sem tudják elfogadni, hiszen az olaj órákon keresztül úszott a folyón. Még 15 óra után is, ottjártunkkor. Sok helybéli a hídon könyökölve figyelte a folyót. A közhangulat a város közvetlen szomszédai ellen fordult, de ez az utóbbi napok tapasztalatai alapján nem meglepő.