Belföld

2007.07.17. 02:28

Megszorítások hatása az iskolai oktatásban

Megyei körkép (edz) - A jelenlegi adatok szerint ősztől a vasi települések legalább harmadát érinti az oktatás átszervezése.

Erős D. Zoltán

A kormányzat által meghatározott sarokszámoknak köszönhetően sok kisiskola került veszélybe, állapította meg Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, az iskolamegszüntetésekkel foglalkozó tegnapi megyeházi sajtótájékoztatón. Az alacsony gyermeklétszám miatt szükség van a szervezeti változtatásokra, ám ennek módja kifogásolható. Az elnök különösen sérelmesnek tartja, hogy az intézkedések súlyosan érintik a nemzetiségi oktatást.

Az oktatási rendszer átszervezése a megyében eddig a települések több mint harmadát érinti, jelentette be Majthényi László alelnök. A számok azonban nem véglegesek, hiszen naponta érkeznek az önkormányzatoktól olyan kérések, amelyben az oktatási rendszerük átszervezésével kapcsolatban kérik a megyei szakvéleményt. (Folytatás Megszűnő iskolák címmel a 3. oldalon)

Az elmúlt hét csütörtöki állása szerint az ősztől Vas megyében 28 településen szűnik meg az iskola. Az állandó változások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az ősztől hány településen működik majd általános iskola. A kialakult helyzetet azonban jól érzékelteti, hogy a 28 kemenesaljai település közül már csak 5-ben csengetnek majd be ősszel.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Az oktatási rendszer átszervezése a megyében eddig a települések több mint harmadát érinti, jelentette be Majthényi László alelnök. A számok azonban nem véglegesek, hiszen naponta érkeznek az önkormányzatoktól olyan kérések, amelyben az oktatási rendszerük átszervezésével kapcsolatban kérik a megyei szakvéleményt. (Folytatás Megszűnő iskolák címmel a 3. oldalon)

Az elmúlt hét csütörtöki állása szerint az ősztől Vas megyében 28 településen szűnik meg az iskola. Az állandó változások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az ősztől hány településen működik majd általános iskola. A kialakult helyzetet azonban jól érzékelteti, hogy a 28 kemenesaljai település közül már csak 5-ben csengetnek majd be ősszel.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Az oktatási rendszer átszervezése a megyében eddig a települések több mint harmadát érinti, jelentette be Majthényi László alelnök. A számok azonban nem véglegesek, hiszen naponta érkeznek az önkormányzatoktól olyan kérések, amelyben az oktatási rendszerük átszervezésével kapcsolatban kérik a megyei szakvéleményt. (Folytatás Megszűnő iskolák címmel a 3. oldalon)

Az elmúlt hét csütörtöki állása szerint az ősztől Vas megyében 28 településen szűnik meg az iskola. Az állandó változások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az ősztől hány településen működik majd általános iskola. A kialakult helyzetet azonban jól érzékelteti, hogy a 28 kemenesaljai település közül már csak 5-ben csengetnek majd be ősszel.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Az elmúlt hét csütörtöki állása szerint az ősztől Vas megyében 28 településen szűnik meg az iskola. Az állandó változások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az ősztől hány településen működik majd általános iskola. A kialakult helyzetet azonban jól érzékelteti, hogy a 28 kemenesaljai település közül már csak 5-ben csengetnek majd be ősszel.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Az elmúlt hét csütörtöki állása szerint az ősztől Vas megyében 28 településen szűnik meg az iskola. Az állandó változások miatt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az ősztől hány településen működik majd általános iskola. A kialakult helyzetet azonban jól érzékelteti, hogy a 28 kemenesaljai település közül már csak 5-ben csengetnek majd be ősszel.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Elindult a falusi iskolák megszűnése, mutatott rá Bánó Zoltán, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának alelnöke. Eddig jellemzően 3-4-5-6 település képes volt fenntartani iskolát, ám a jövőben erre sem lesz mód. Sajnálatosnak tartja, hogy az oktatással kapcsolatos intézkedések nem a tartalmi, hanem a financiális kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanis amennyiben a VII. és VIII. osztályban nincs meg a 15-ös létszám, úgy kevesebb normatívát kap az iskola, így a fenntartónak még több pénzt kellene hozzátennie a működés költségeihez. Pedig már eddig is mintegy 50 százalékban a települések finanszírozták az oktatást. Az érem másik oldala, hogy a megszűnő falusi iskolák diákjait jelentős részben a városi intézmények fogadják, ahol ennek következtében olyan osztálylétszámok alakulhatnak ki, amelyek az oktatás színvonalát veszélyeztethetik. A nemzetiségi oktatásnál a jogszabály ugyan kivételt tesz, itt nyolc tanulóval működhetnek osztályok. Ám ennek a létszámnak valamennyi osztályban meg kellene lennie. A dolgot nehezíti, hogy a megyében vannak olyan intézmények, ahol két nemzetiségi nyelvet oktatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy minimum tizenhatos osztálylétszámra lenne szükség, amelyben legalább nyolc az egyik, nyolc pedig a másik nemzetiséghez tartozik. A bizottsági alelnök nem vitatja, hogy a gyermeklétszám fogyása miatt az oktatásban szükséghelyzet van, ezért indokolt az átszervezésre, csak nem éppen így.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Nagy baj van, a magyar közoktatás szenved, hangoztatta Büki Zoltán, Egyházashollós polgármestere. Eddig Magyarszecsőddel és Molnaszecsőddel közösen tartották fenn az iskolát. Az intézményben 88 gyermek tanult, költségvetése több mint 40 millió forint volt. A normatíva felett az önkormányzatok 17 millióval járultak hozzá a költségekhez. Most azonban nincs tovább, mivel a VII. osztályban csak 10, a VIII.-ban 11 a tanulók száma, így kevesebb pénzre számíthatnak. Nem tudtak mást tenni, mint a felső tagozatot megszüntetni. Az alsó tagozat pedig Magyarszecsődön működik tovább, mint a körmendi Somogyi általános iskola tagiskolája. Ebben a helyzetben - mentve a menthetőt - az óvodai és általános iskolai feladatok ellátására a térség tíz települése - köztük Körmend is - intézményfenntartó társulást hozott létre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!