Csodák időszaka

Az idei gyermeknapi programválasztékot történelmi korok szerint csoportosították a szervezők: az őskor, az ókor, a középkor és az újkor jellegzetes foglalatosságai, ruhái, harcmodorai és művészeti irányzatai egymástól elkülönítve várták a kicsiket. Volt barlangrajzverseny, bölényvadászat, íjászkodás, lándzsával célba dobás, rombolhattak a medicinlabdát dobáló hajítógéppek paravánvárat, lőhettek rögzített parittyával, kardozhattak nagy, habszivacs fegyverekkel, igazi középkori lovagi tornát is láthattak, s a mesesátorban, ahová bárki, bármikor beülhetett, minden korról szóltak a történetek.

Míg a kislányok ékszereket készítettek, a fiúk kezdetleges hangszereket csinálhattak maguknak, vagy vésővel és kalapáccsal jeleket róhattak egy kőtömbbe. A fa- és ügyességi játékok sátra alatt folyamatos szimultán sakkjátszmák zajlottak több táblán. Elképesztő nagypapa-unoka meccseket láthattunk, s bizony még a felnőttek is leültek egymással egy-egy partira.

A Csodák Palotájában tudományos és technikai érdekességek, illúziókeltő ábrák, a mágnesesség és a gravitáció jellegzetességeire épülő, veszélytelen kísérletek várták a gyerekeket. A színpadon közben a Mesebolt Bábszínház előadása ment, aztán Huzella Péter szórakoztatta zenebonával lelkesen tapsoló kis közönségét, végül pedig az Atlantis Színház tagjai keltették életre a legszebb Andersen-meséket.

A még csak épphogy csipetnyi apróságok, ha megunták a tétlen bámulást, a mama ölében kifestőt mázolhattak, labdázhattak, vagy a kiterített szőnyegeken (korhoz illő vaddisznóbőrön akár!) babrálhattak nekik való játékokkal. Akit elhoztak a szülei tegnap a Történelmi Témaparkba, az nagyot aludt éjszaka, úgy elfáradt. Valószínűleg apuka és anyuka is hasonlóképpen volt ezzel...A legszebb és legboldogabb korban is kell egy nap, amikor minden a kicsiről szól