Várossá válnának

- Lássuk csak: az egy dolog, hogy a városi rang megtisztelő, különösen olyan település számára, amelyik már volt város: Vépet ugyanis 1876-ban, az akkori közigazgatási reform során fosztották meg ettől a címtől - kezdi sorolni az érveket a polgármester. - Előny a városi jogállás, mert a lakosság helyben intézheti az ügyeit, egyszerűbb a létrehozása és nagyobb a megszerezhető támogatása a vállalkozói övezetnek, ipari parknak, a befektetők - különösen a külföldiek - kedvezőbbnek ítélik a városi beruházási lehetőségeket, mint a falusiakat, a városok magasabb személyi jövedelemadó-kiegészítést kapnak, a városi szereppel stabilabbá válik az építésügyi igazgatás helyzete, s nem utolsósorban a legnagyobb előny a pályázati lehetőségekben rejlik: sokkal több fejlesztésre lehet ily módon forrást szerezni.

Az persze korántsem elegendő, ha csupán a képviselők szeretnék, ha egy fokozattal előbbre rukkolna a nagyközség; a lakókat is meg kell kérdezni, vajon akarják-e a falu várossá nyilvánítását.

Ez többféle módon is megtehető: ki lehet írni helyi népszavazást, lehet tartani közmeghallgatást a témában, vagy úgy is megtudhatják a lakók véleményét egy település vezetői, ahogy a vépiek teszik. A képviselő-testület a holnap megjelenő helyi újság, a Vépi Krónika e havi számában tájékoztatja a lakosságot az elképzelésről. A lapban lesz egy kérdőív is, amelyet az ingyenes újsággal együtt eljuttatnak a nagyközség valamennyi háztartásába, s azon visszajelezhetnek az érintettek: egyetértenek-e azzal, hogy a nagyközség városi rangot szerezzen, avagy sem. Ha az igenek lesznek többségben, a testület szakértői csoportot bíz meg a pályázati anyag elkészítésével.

Vép lakóinak a száma meghaladja valamivel a 3500-at - ez több, mint a vasi kisvárosok, Csepreg, Répcelak, Bük vagy Őriszentpéter lélekszáma -, ám Varga Gyula szerint életvitelszerűen mintegy négyezren élnek a településen. A várossá váláshoz szükséges mutatók mindenesetre biztatóak, teszi hozzá, a döntés első körben a véleményt nyilvánító helybeliek kezében van.