Ebet lőtt a vadász

Varga Árpád feljelentést tett a rendőrségen. Nekünk elárulta azt is, hogy nem a bosszúállás vezérli őt az ügyben, hanem a felháborodás, amit a módszer kapcsán érez. Hogyan érezze magát az ember biztonságban, vagy hogyan merje elengedni unokáit a saját birtokán úgy, hogy oda bármikor belőhetnek?! - panaszolta a károsult. Vargáék sokszor dolgoznak kint az ültetvényen, többször az unokák is elkísérik őket, most nem érzik magukat biztonságban. Ezzel telt be nála a pohár. Elmondása szerint többször is panaszt emelhetett volna már a vadásztársaság ellen. De nem akarta elrontani jó viszonyukat. Nem szeretném, ha elsikkadna ez az ügy! A vétkesnek mindenképp felelnie kell tetteiért - mondja.

Törzsök Gyulától, a Győr-Moson-Sopron Megyei Vadászkamara tagjától, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fővadászától megtudtuk: a vadászati törvény írja elő, hogy mikor lehet kóbor állatra lőni. A vadász, ha szükséges, lelőheti a vadászterületen a kóbor kutyát, illetve a gazdája uralma alól kikerült kóbor kutyát, ha a támadás másként nem hárítható el. Ugyanezen törvény kilencedik paragrafusa alapján a körbekerített gyümölcsös, vagy jelen esetben diós, nem minősül vadászati területnek - mondta el a fővadász.

A vizsgálatok még tartanak. Az bizonyos, hogy a kutyát lelövő vadász több szabályt is megsértett. Vadászterületen kívül használta a fegyverét, lelőtt egy zárt területen lévő állatot, ezzel anyagi és eszmei kárt okozott. Törzsök Gyula szerint ezenfelül egy elkerített területen lévő őrzőkutyát lelőni etikátlan, ezért a vadászati kamara etikai bizottsága valószínűleg bevonja a vadász fegyverét és az engedélyét is. A vadászatért minden esetben a vadászat vezetője a felelős, viszont egy vadász hibájából elkövetett szabálysértés miatt semmiképp sem szabad megítélni a vadásztársadalmat. A vadászat során véletlenül okozott károkért a vadásztársaság kötelező felelősségbiztosítása helytáll. Sajnos ebben az esetben valószínűsíthető a körülményeket tekintve a szándékos károkozás.

A családtagként kezelt kutyának eszmei értéke van, a gazda anyagilag aligha kárpótolható. Másfél éves volt a kutya, jól idomították. Többek között vele és ebtestvérével végeztették a vadhajtást a birtokon. Az állatok kiképzése nehéz és költséges feladat volt a tulajdonos szerint. Mint azt később megtudtuk, Varga Árpád egy levélben megkérte a vadásztársaság elnökét, hogy nevezze meg a vétkes vadászt, és kár-igényként a kutyáért kétszázötvenezer forintot jelölt meg. Levelében azt is kifejtette, hogy a lőfegyverrel való visszaélés mellett állatkínzás esete is fennállhat.

Megkerestük Lengyel Lászlót is, a Jeli Vadásztársaság elnökét, aki azt mondta, a folyamatban lévő vizsgálatra tekintettel nem hajlandó nyilatkozni.Kormi számunkra családtag volt. Nagyon megviselte a családot kutyánk elvesztése