EP-választás: még mindig a Jobbikon csodálkozik Európa - Lapvélemények, elemzők (Frissítve)

Political Capital: jobboldali átrendeződést hozott az EP-választás

 Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti (EP) választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták; Magyarországon kikezdheti a kormány stabilitását a vereség, a Jobbik jelentős eredménye pedig egyben a Fidesz kudarca is - tartalmazza a Political Capital elemzése, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

Az elemzés szerint a vasárnapi EP-választásokon az uniós tagállamokban általában nem a kormánypártok vesztettek az ellenzékkel szemben, hanem a jobboldali pártok a szociáldemokratákkal szemben. Ebbe a képbe illeszkedik a magyarországi választás eredménye is: a hazai pártrendszer erősen jobbra tolódott. A Political Capital szerint a Fidesz ugyan nagy győzelmet aratott, de az egységes jobboldal kialakítására törekvő politikai stratégiája kudarcot vallott, így a legnagyobb nyertesnek a Jobbik nevezhető. Az EP-választást követően mind az MSZP-ben, mind az SZDSZ-ben várhatóan súlyos belső válság alakul ki - véli az elemzés. 
 
A szélsőjobboldali pártok erősödésével kapcsolatban a Political Capital megjegyezte: nemcsak Magyarországon volt alacsony a részvétel, hanem egész Európában "negatív rekordot döntött", ez pedig általánosságban is kedvez az aktív és fegyelmezett szavazótáborral rendelkező radikális erőknek. 

A választást követően a Political Capital szerint három vonatkozásban érdemes figyelni a következményeket. Egyrészt a kormány stabilitását kikezdheti a vereség és ha az adótörvényeket nem fogadja el a parlamenti többség, akkor a kormány megbukik. Ezzel kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy a Fidesz szempontjából megváltozott az előre hozott választásokkal kapcsolatos helyzet: a Jobbiknak egyértelműen kedvező lenne, de a legnagyobb ellenzéki párt viszont lehet, hogy inkább kivárna, hátha gyengíthető a Jobbik 2010-ig. 
 
Második vonatkozásként az elemzés azt említi, hogy a pártrendszert átformálja a mostani választás, amennyiben a jobb- és baloldal egyensúlyát jelentő két nagy párt, két kis párt modellje jelenleg felbomlóban van. Hozzátették: az egész politikai rendszer erősen jobbra tolódni látszik, a Fidesz és a Jobbik együtt a szavazatok 70 százalékát szerezte meg, míg az MSZP középpárttá zsugorodott. 
 
A következmények harmadik elemeként a Political Capital azt említi, hogy az eredmény meghatározza a pártok induló pozícióját és felforgatja a politikai erőviszonyokat a soron következő országgyűlési kampány előtt.
 
Az értékelés szerint a Jobbik jelentős eredménye egyben a Fidesz kudarca is annak ellenére, hogy az ellenzéki párt jelentős különbséggel verte az induló mezőny egészét.  A Jobbik erősödésével kapcsolatban azt írják: a párt jelenlegi tábora több párt volt szavazóiból állt össze. 

Minden bizonnyal vannak a Jobbik táborában volt fideszes és volt MSZP-s szavazók is, az arány ugyanakkor valószínűsíthetően a Fidesz felé tolódik el - állapította meg a Political Capital. Hozzátették: ezt sejteti az is, hogy a Jobbik azokban a megyékben szerepelt a legjobban, ahol a Fidesz a legalacsonyabb támogatást tudta felmutatni. Az értékelés szerint társadalmi és politikai okok vezettek a párt erősödéséhez. 
 
A Political Capital arra jutott: a Jobbik egyrészt sikerrel integrálta a 2002 és 2006 között széthullott, volt MIÉP-es radikális szavazótábort. Másrészt egyértelműen azokon a területeken - például az észak-keleti megyékben - szerepelt a legjobban, ahol nagy a cigány lakosság aránya. Harmadrészt valószínűnek látszik az is, hogy a Jobbik minden más pártnál sikeresebben szólítja meg a fiatal szavazókat. Negyedrészt pedig míg a MIÉP alapvetően urbánus párt volt, addig a Jobbiknak nagyon erős a vidéki, kistelepülési bázisa.
 
Az elemzés szerint a Jobbik elsősorban a romaellenes előítéletekre alapozott kampánnyal tudta szavazótáborát gyarapítani.

WSJ: sok megfigyelőt meglepett a Jobbik

Sok megfigyelőt meglepett a Jobbik az európai parlamenti (EP-) választásokon elért eredményével - ismerteti kedden Böszörményi Nagy Gergely budapesti politikai elemző véleményét a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása.

A lap EP-választások kimeneteléről szóló körképének Magyarországra vonatkozó része szerint a Jobbik hagyományosan szocialista térségekben, így például ipari városok szegénynegyedeiben tudta növelni szavazóinak számát. E térségekben - véli az elemző - a lakosság panaszai nagyban egybe esnek "a Jobbik cigánybűnözésről szóló, illetve nacionalista üzeneteivel".

 A WSJ beszámolója szerint a Magyar Gárda, a Jobbikkal szövetséges félkatonai csoport "nyíltan ellenséges a zsidókkal és a cigányokkal". A lap megírja, hogy a gárdaavatásokon látott egyenruha a bírálók szerint a nyilaskeresztesek viseletére emlékeztet, a Jobbik hívei szerint azonban egyszerűen hagyományos öltözék. A cikk kitért a romák ellen Magyarországon elkövetett gyilkosságokra is.

"Magyarországot eddig a technokrata Gyurcsány Ferenc, az üzletemberből lett szocialista politikus vezette, aki idén mondott le miniszterelnöki tisztéről. A vasárnapi eredmények után valószínűtlen, hogy a kormány túléli a jövő évi országos választásokat" - olvasható a The Wall Street Journal beszámolójában.


Német lapok: kihívás a győztes Orbán számára

 A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a liberális Süddeutsche Zeitung kedden egyaránt bécsi keltezésű tudósításban számolt be az európai parlamenti választások magyarországi eredményeiről.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent, Kihívás a győztes Orbán számára című írásában Reinhard Olt arra mutatott rá: a vasárnapi választásokon kevésbé az Európai Parlament magyar képviselőiről, mint inkább a belpolitikai erőviszonyokról és a pártok ebből fakadó stratégiáiról volt szó a legkésőbb 2010 tavaszán sorra kerülő országos parlamenti választások előtt. Ha - mint a Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósító hozzátette - a szocialista kormány egyáltalán kitart addig. 
 
A cikkíró beszámolt arról, hogy a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor pártja, a nemzeti konzervatív Fidesz a szavazatok 56,7 százalékát szerezte meg, ez a győzelem azonban nem teljesen felel meg az előzetes várakozásoknak. A közvélemény-kutató intézetek ugyanis korábban azt jósolták, hogy a párt a voksok csaknem kétharmadához juthat. Ráadásul a Fidesz a választásokon a szavazatok 14,8 százalékát megszerző Jobbik pártjában olyan riválisra talált, amelyik nem sokkal gyengébb, mint a hét éve kormányzó és csak a voksok 17,4 százalékát megszerző szocialista párt.

A szélsőjobboldal számottevő megerősödése Orbán számára egyszerre jelent stratégiai kihívást és esélyt arra, hogy saját imázsát az elhatárolódással javítsa - írta Olt, aki szerint a Fidesz vezetője most minden bizonnyal arra tesz majd kísérletet, hogy meggyőzze a Jobbik választóit: jobb az, ha egy középjobb pártra szavaznak, mint olyan szélsőségesekre, amelyek ártanak az ország tekintélyének.
 
Olt szerint a kormányzó szocialisták számára aligha van más lehetőség, mint az, hogy ha félszívvel is, de támogassák Bajnai Gordon miniszterelnök kormányának irányvonalát. Egészen a keserű végig, ugyanis annak népszerűtlensége a parlamenti választásokig gyaníthatóan már nem változik - tette hozzá a tudósító.

Magyarország jobbra tolódik című írásában a Süddeutsche Zeitung már az alcímben azt hangoztatta, hogy a konzervatívok és a nacionalisták megalázták a kormányt. A tudósító, Michael Frank értékelése szerint Magyarország "erősen" jobbra tolódott. A nemzeti konzervatív ellenzéki párt, a Fidesz csaknem lesöpörte a kormányzó szocialistákat az európapolitikai színpadról, ami jelzés a jövő tavaszi parlamenti választások előtt. A szélsőjobboldali Jobbik párt azonban meghiúsította az ellenzéki pártnak, illetve vezetőjének, Orbánnak azt a nagy célját, hogy elnyerje a szavazatok kétharmadát - tette hozzá. 
 
Mindez a tulajdonképpen hatalmas Fidesz-győzelem súlyát csökkentette - fogalmazott a lap, és utalt arra: Orbán hosszabb ideje sikeresen "hálózta be" a nacionalista tábort is, hogy megszerezze a legjobboldalibb rétegek szavazatait is. Most azonban a  rasszista, antiszemita és soviniszta Jobbik, amely a félkatonai Magyar Gárdát megalapította, a jobb szélről támadja őt - írta a lap.

A Süddeutsche Zeitung megemlítette azt is, hogy a liberális emberi jogi párt, az SZDSZ a választásokon teljesen "szétmorzsolódott", még az általa irányított Budapesten is. Az újság szerint szánalmas képet mutatnak a hatalmon lévő szocialisták is, akiknek határozatlanságuk, továbbá a gazdasági válság miatt súlyos árat kell fizetni, a törvényhozási ciklus végéig azonban hajthatatlanul tovább akarnak kormányozni.

Román sajtó: a Jobbik veszélyzteti a térség stabilitását

"Pandora szelencéjét" nyitná fel, ha a Fidesz az európai parlamenti (EP) választási siker után a magyarországi parlamenti választásokat is megnyerné - vélte keddi számában a Cotidianul, míg a román sajtó egy másik része a Jobbik térnyerését tartja veszélyesnek a térség jövőbeni stabilitása szempontjából.

A Cotidianul összefüggésbe hozza cikkében a jelenlegi gazdasági válságot, a Fidesz sikerét és az erdélyiek helyzetét. Szerinte a magyar ellenzéki pártnak a válság közepette sikerült ötvöznie a konzervativizmus és a szociáldemokrácia érvrendszerét, hiszen még a baloldalnál is erőteljesebben hangsúlyozza a baloldali szociálpolitika fontosságát.

 A lap szerint ugyanakkor e párt ideológiájának vannak nacionalista összetevői is, elsősorban Orbán Viktor retorikájában. A cikk szerzője szerint ennek következtében - ha a Fidesz kormányzó párt lesz - megnő az esélye annak, hogy a magyar nacionalista csoportok a korábbinál gyakrabban ütközzenek majd a romániai hasonló erőkkel.
 
A Gandul című napilap Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökét szólaltatja meg, miután ez a szélsőségesen nacionalista politikai erő meglepően jó eredményt ért el az EP-választásokon. Arra a kérdésre, hogy a PRM miként tud majd együttműködni Brüsszelben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), Tudor azt felelte: számára nem elsősorban az RMDSZ jelenti a problémát, hanem Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke. "Az én szememben ő terrorista" - fogalmaz Tudor.
 
A PRM elnöke szerint az RMDSZ azért ért el jó eredményt a választásokon, mert a romániai magyarok számára - mivel az RMDSZ-t Tudor "szinte katonai szervezetnek" titulálja - "kötelező" volt megjelenni a szavazáson. A román választópolgárok számára azonban ez fakultatív volt - mondja a PRM elnöke.
 
Az Evenimentul Zilei rövid körképet ad arról, hogy a különböző országokban teret nyert a szélsőjobboldal. Ezen belül megemlíti a Jobbik sikerét is. Megállapítja: a Jobbik nyíltan beszél az autonómiáról, és védelmébe veszi a legszélsőségesebb véleményeket ebben a témában, ezért - véli a lap - a jövőben veszélyeztetni fogja a térség stabilitását.

A Jobbik előretörését emeli ki egy osztrák és egy svájci lap

A várakozásoknak megfelelő eredményeket hoztak az európai parlamenti választások Kelet-Közép-Európában, Magyarország kivételével, ahol meglepetést okozott a Jobbik eredménye - írta keddi számában a svájci Neue Zürcher Zeitung.

Gyakorlatilag mindenhol az előzetes közvélemény-kutatási adatoknak megfelelően alakultak az eredmények és a pártrendszerbe már beágyazódott pártok egyértelmű fölénye mutatkozott meg. Lengyelországban, Litvániában, Szlovákiában és Romániában a lakosság megerősítette a kormánypártokat, míg Bulgáriában és Magyarországon az urnáknál is megmutatkozott a kormányzó pártokkal szembeni bizalomvesztés - írta a svájci napilap.
 
Magyarországon a tulajdonképpeni meglepetés a Jobbik 15 százalékos eredménye volt - állapította meg a cikk szerzője, a szélsőjobboldali jelzőt használva a pártra. Miközben Szlovákiában aggodalommal vették tudomásul, hogy Magyarországon olyan pártok vannak fölényben, amelyeknek soraiból többé vagy kevésbé éles nacionalista hangokat hallani, a Jobbik eredménye elszigetelt jelenség a térségben - állt a cikkben. Szlovákiában majdnem az öt százalékos bejutási küszöb alatt szerepeltek a nacionalisták, miközben Robert Fico miniszterelnök baloldali populista pártja egyértelmű győzelmet aratott a választáson - mutatott rá.
 
A szélsőjobboldal előretörése Magyarországon címmel közölt cikket keddi számában az európai parlamenti választások magyar eredményéről a Kurier című osztrák napilap.
 
A szocialisták között a legpesszimistább sem tartotta volna lehetségesnek a párt eredményét: messze elmaradva a konzervatívok mögött, mindössze három százalékkal a szélsőjobboldali Jobbik előtt épp hogy csak a második helyen végeztek - írta a lap. Rámutat, hogy a Jobbik először indult országos választásokon.
 
Az EP-választás kimenetele még a Fidesz megerősödésére is árnyékot vetett, politológusok szerint a Jobbik eredménye csak ízelítő a következő parlamenti választásokból - állt a cikkben. A választásokon a Fidesz évekre a partvonalon kívülre küldheti a szocialistákat, ugyanakkor a jobboldali többség - a Fidesz és a Jobbik együtt hetven százalékot kapott - teher is a Fidesz számára. A lap Bayer József politológust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját idézve írja: a Fidesz középpártként szeretné meghatározni magát. A szélsőjobboldali tábor viszont nemcsak szavazatokat vesz el tőle, de emellett EU-szerte kedvezőtlen képet sugároz róla az, hogy soha nem határolódott el a Jobbiktól.

OLDALTÖRÉS: Korábbi cikkek, elemzések

Le Monde: populizmus és alacsony részvétel Kelet-Európában

Le Monde: populizmus és alacsony részvétel Kelet-Európában

Le Monde: populizmus és alacsony részvétel Kelet-Európában

A 2004-ben és azóta csatlakozott tagállamokban a gazdasági válság elfeledtette, hogy mit nyertek ezek az országok az uniós csatlakozással, s a nemzet védelmének populista gondolata erősödött meg az európai parlamenti választáson - írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.

 Nyugat-Európához hasonlóan az újonnan csatlakozott tagállamok többségében is a konzervatív vagy liberális jobboldal aratott győzelmet, néhol megkísértve a nacionalista és idegengyűlölő kispártokkal - mutat rá a mértékadó párizsi újság. 
 
A részvételi arány azonban ebben a régióban még kisebb volt, mint a régi tagállamokban: 27 százalékos Lengyelországban, 28 százalékos Csehországban, 36 százalékos Magyarországon és alig 14 százalékos Szlovákiában, annak ellenére, hogy a felmérések általában azt mutatják: a kelet-európai választók elégedettek azzal, hogy hazájuk csatlakozott az EU-hoz és bíznak az uniós intézményekben. 

A kelet-európai országok számára az uniós csatlakozás látványos gazdasági növekedést hozott, a strukturális alapokból érkező támogatások nagyban mérséklik a válság hatásait, de ennek ellenére ezen országok választópolgárai nem járultak nagy számban az urnákhoz  - emlékeztet a lap. 

Jacques Rupnik, Kelet-Európa-szakértő szerint az alacsony részvételi arány inkább a normalizáció és nem az euroszkepticizmus jele. Az unióhoz való tartozás természetes dologgá vált: a kelet-európaiak örülnek neki, de nem különösen bíznak abban, hogy hatásuk lehet Európára - hangsúlyozza a politológus.  

A Le Monde szerint a kelet-európai országok a belpolitikai kérdések köré szerveződő kampányt a következő választásokra való bemelegítésként élték meg. Rupnik szerint ez általános jelenség Európában, de jóval erősebb a kis kelet-európai nemzeteknél, amelyek nagyobb elismertségre vágynak. A gazdasági válság elfeledtette az uniós csatlakozásból fakadó előnyöket és a nemzet védelmének populista gondolatát erősítette fel - véli az elemző.
 
A Le Monde szerint a jobboldal azért győzött, mert a centrumtól a szélsőségekig mindent megpróbál összefogni. A lap példaként említi Magyarországot, ahol Orbán Viktor elítélte a szocialisták költségvetési megszorításait és a nacionalistákat pedig azzal hódította meg, hogy az európai parlamenti választásokban alkalmat látott a Kárpát-medencei magyarok egyesítésére. Lengyelországban pedig az egykori kommunistákat és a nacionalista katolikusokat összefogó kormányzó Polgári Platform liberális programját szociális érzékenységgel és morális konzervativizmussal színezi, miközben a Kaczynski-fivérek Jog és Igazságosság nevű pártja a brit konzervatívokkal és a cseh polgári párttal euroszkeptikus frakció megalakítására készül az Európai Parlamentben.   

A nagy jobboldali pártok összefogó stratégiájukkal azonban nem tudták mindenhol megakadályozni a szélsőjobboldal előretörését - hívja fel a figyelmet a Le Monde. Szlovákiából a magyar- és cigányellenes Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), Romániából a nacionalista Nagy-Románia Pártnak (PRM), Bulgáriából a nacionalista Atakának lesz képviselője Brüsszelben. Magyarországon a választást elsősorban az "antiszemita és cigányellenes új nacionalista párt, a Jobbik előretörése határozta meg, amely 15 százalékos eredménnyel három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe" - hangsúlyozza a lap.  

A magyarországi eredményekről közölt külön írásában a Le Monde úgy véli: a Jobbik megerősödésén kívül a Fidesz "látványos revánsot" vett az MSZP-n. A választás nagy vesztese pedig az SZDSZ, amelynek le kell mondani eddigi két helyéről az Európai Parlamentben. 

A Fidesz ki tudta használni az előző miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűtlenségét: a 2006-os választási győzelem érdekében az ország gazdasági helyzetéről elhangzott állítólagos hazugságától az utána bevezetett megszorító politikáig. A csődközeli helyzet, ami miatt Magyarország kénytelen volt az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól hitelt felvenni, valamint Gyurcsány lemondása hozzájárultak az MSZP diszkreditálásához. A Fidesz eredménye az EP-választáson előrevetíti a 2010-es parlamenti választásokon várható győzelmét - írta a Le Monde.

Európa lázas mentális állapotban van

Az európai parlamenti választások eredményének egyik nagyon világos üzenete a súlyos recesszió miatti elégedetlenség mellett az, hogy az európai integráció mint politikai ideál nem feltétlenül találkozik a választói akarattal - mondta hétfőn az MTI-nek egy vezető londoni politikai elemző.

 Az illető szerint Magyarországot nem érheti külön megbélyegzés a szélsőjobb mandátumszerzése miatt, mivel a szélsőjobboldali pártok több más EU-tagállamban is jól szerepeltek.  Richard Whitman professzor, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után, közkeletű nevén Chatham House - uniós külpolitikai kérdésekkel foglalkozó kutatásvezetője úgy fogalmazott, hogy a közvélemény szerte Európában "lázas mentális állapotban van".
    Arra a kérdésre, hogy a mélyebb integrációt nem pártoló erők előretörése nem jár-e az eddigi integrációs vívmányok - például a szabad uniós munkavállalási jog - visszaszorulásának, kurtításának kockázatával, a szakértő azt mondta: ez attól függ, hogy e pártok a mostani választások után miképp szerveződnek össze. Ha sikerül úgy megszervezniük magukat, hogy érdemi hatást tudnak gyakorolni az Európai Parlament munkájára, akkor potenciálisan képessé válhatnak ezeknek az integrációs elemeknek a leépítésére - figyelmeztetett Whitman.

 Arra a kérdésre, hogy a kelet-európai eredményeken - ahogy több médiakommentárban is elhangzott - a "bővítési eufória halványulása" mutatkozik-e meg, a Chatham House professzora úgy vélekedett: nem bizonyos abban, hogy ez az eufória egyáltalán létezett még az EP-választások idején, tekintettel arra, hogy a bővítés óta már meglehetősen hosszú idő eltelt.
 
A szakértő szerint a térségi eredmények inkább azt mutatják, hogy a bővítési folyamat nem vezetett automatikusan az európai integráció iránti lelkesedéshez Kelet-Európában, és az EU egészében sem alakult ki az uniós integrációs folyamat széles bázisú, általános támogatottsága.

 Whitman professzor szerint hosszú távon ez aggasztóbb jelenség, mint a rövid távon jelentkező elégedetlenség.

 A Chatham House vezető elemzője szerint Magyarországra "nem lehet ujjal mutogatni" azért, mert a magyar szélsőjobb bekerült az Európai Parlamentbe, hiszen más európai országokban is "kiestek hasonló csontvázak a szekrényből".  Whitman kiemelte Hollandiát, ahol egy "sokak által rasszistának tekintett párt immár a politika fő sodorvonalába került", valamint Nagy-Britanniát, ahol "a fasisztoid múltú" Brit Nemzeti Párt is két EP-mandátumot szerzett. 

Mindezek alapján nehéz lenne csak Magyarországot elítélni a szavazás kimeneteléért. A helyzet nem ugyanaz, mint amikor Ausztriában a szélsőjobboldali Szabadságpárt a koalíciós kormány tagja volt - hangsúlyozta a Királyi Külügyi Intézet kutatásvezetője az MTI-nek adott hétfői interjúban.

Aggasztó a szélsőjobb előretörése

Aggasztónak nevezte a szélsőjobboldal előretörését az európai parlamenti választásokon a Német Külpolitikai Társaság  szakértője. Az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatában Jan Techau úgy vélte, hogy mindez nem jelent rendkívüli veszélyt az Európai Unió számára.

A szakértő a szélsőjobb megerősödését kilenc uniós tagállamban - köztük Magyarországon is - sajnálatosnak nevezte, utalva a jelenségben rejlő kockázatokra. Az okokkal kapcsolatban úgy vélekedett: Európában két dolog esett egybe. Az egyik maga a válság, amelynek áldozatai mindig hajlamosak a szélsőjobb felé tolódni. Ez a "klasszikus jelenség" fejlett ipari országokban is megfigyelhető volt. 

A szakértő szerint ezen kívül létezik egy sajátos európai uniós probléma. A globalizáció, illetve a válság vesztesei szívesen "házasodnak" azokkal az erőkkel, amelyek eddig is ellenezték az Európai Uniót, vagy pedig kritikusan álltak azzal szemben. Könnyen szövetkeznek azokkal a nacionalista erőkkel, amelyek számára az integráció eddig is "ördögtől valónak" számított, a nemzeti szuverenitást mindenek fölé helyezték, az uniót pedig antidemokratikus intézménynek tekintik. 
 
Mindez azt jelenti, hogy a válság sújtotta jobboldal szövetségre lép az Európa-ellenes jobboldallal, s ezáltal ereje növekszik. Techau szerint a válság sújtotta jobboldal eltűnik, mihelyst a válságnak vége, az Európa-kritikus jobboldali erők - amelyek az elmúlt években, illetve hónapokban tovább erősödtek - a politikai porondon maradnak. Ezt a jelenséget komolyan kell venni - figyelmeztetett a német szakértő, aki úgy értékelte, hogy a szélsőjobboldal előretörése inkább nemzeti, mint európai problémát jelent majd, különös tekintettel az unióhoz 2004 óta csatlakozott országokra.
 
Techau szerint ez vonatkozik Magyarországra is, amely "egészen különleges eset". Magyarországot ugyanis a válság rendkívüli módon sújtotta, az ország közel állt a csődhöz. Mindez olyan időszakban történt, amikor sem Magyarországon, sem más országokban - például Romániában és Bulgáriában - még nem fejeződött be az átalakulás. Ezzel egy időben ezekben az országokban még nem alakult ki szilárd pártrendszer, ebből következően a választások hatásai mindig radikálisabbak és hevesebbek, mint a nyugat-európai államokban, ahol a pártpolitikai rendszer jóval szilárdabb alapokon áll. 
 
A szakértő hangsúlyozta: nem kíván jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a történtek mennyire jelentenek  "katasztrófát" Magyarország számára, mivel nem ismeri annyira a belpolitikai viszonyokat. "Kívülről szemlélve" nem rendkívüli fejleményről van szó, hanem olyanról, amely a labilis pártpolitikai rendszer, illetve a válság következménye. Jan Techau ezzel magyarázta a magyar szélsőjobb erősödését, úgy vélve, hogy a Jobbik által szerzett három mandátum "nem annyira félelmetes", különös tekintettel arra, hogy a "polgári konzervatív erők" fölényes többséget szereztek - tette hozzá.
 
"Magyarország esetében mindenképp jobbratolódásról van szó, de semmi esetre sem beszélnék a szélsőjobb felé való eltolódásról" - hangsúlyozta a Német Külpolitikai Társaság szakértője, utalva arra, hogy a kettő között alapvető különbséget kell tenni.

Nacionalisták, radikálisok, populisták

Nem ígér semmi jót Szlovákia számára, hogy szomszédságában az európai parlamenti (EP) választásokon előretörtek és sikeresen szerepeltek a radikálisok - írja a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap hétfőn.

"A sokk a szomszédoktól érkezett, és minket ért" - húzta alá a tekintélyes pozsonyi újság. 
 
"Az eredmény számos eurooptimista számára kimondottan sokkoló, bár a realisták szerint többé-kevésbé várható volt. A gazdasági válság és ezzel összefüggésben a populisták és a radikálisok növekvő támogatottsága megtette a magáét: az Európai Parlament padsoraiba nem azok ülnek be, akik közös Európát akartak építeni, hanem azok, akik pont ellentétes választási programmal kampányoltak" - mutat rá a lap.

Szerinte az európai választásokon Magyarországon és Ausztriában is megerősítették helyzetüket a nacionalisták és a szélsőséges radikálisok, akik meg akarják nyitni a Benes-dekrétumokat, illetve fel akarják újítani a határellenőrzéseket. A "legrosszabb előrejelzések" teljesültek be Magyarországon, ahol hatalmas sikert aratott az ultranacionalista Jobbik, amely a Magyar Gárda mögött áll. 
 
Semmi jót nem jósolnak az ausztriai eredmények sem. Ott megerősödött a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt, amely a schengeni övezet megszüntetését és a betelepültek kitoloncolását követeli. Ez az Ausztriában dolgozó szlovák egészségügyi személyzetet és ápolónőket is érinti.
 
Európának tehát lesz min szórakoznia a következő öt évben - vélte a Hospodárské Noviny. - Bár az Európai Parlament messze van, döntései Szlovákiát is érintik. A jövőben az osztrák és a magyar radikálisok is hallathatják ott a hangjukat.

 "Biztos, hogy elmondják a magukét a magyar nacionalisták is, akik különleges alkalmakkor szívesen öltik magukra a II. világháborús egyenruhákat, és megemlékeznek Felvidékről, a Benes-dekrétumokról és a trianoni szerződésről. És még sokan mások is az egész unióból, akik a legszívesebben lezárnák a határokat, és néhány évtizeddel visszavetnék Európát a múltba" - zárta jegyzetét a szlovák újság.

OLDALTÖRÉS: Korábbi elemzések

Reuters: az MSZP megsemmisítő veresége, a szélsőjobb előretörése

Reuters: az MSZP megsemmisítő veresége, a szélsőjobb előretörése

Reuters: az MSZP megsemmisítő veresége, a szélsőjobb előretörése

A szélsőjobboldali Jobbik - kihasználva az ország mély gazdasági válsága miatti társadalmi elégedetlenséget és a jelentős arányú roma kisebbséggel szembeni ellenérzéseket - meglepően előretört, és három EP-képviselői helyet szerzett a Magyarországnak jutó 22-ből. Az előzetes eredmények szerint a szocialisták csupán négy képviselői helyet szereztek, a Fidesz a szavazatok több mint 56 százalékával 14-et, a konzervatív Magyar Demokrata Fórum pedig 1-et. 
 
Elemzők szerint az eredmény - noha a választási részvétel csak 36,3 százalékos volt - politikájuk átgondolására késztetheti a szocialistákat, és alááshatja Bajnai Gordon miniszterelnök mindössze két hónapja hivatalba lépett válságkezelő kormányának támogatottságát.  Magyarországon jövőre lesznek esedékesek a parlamenti választások, de egyes elemzők szerint a mostani választási vereség zavart okozhat az MSZP-n belül, és megnehezítheti a 2010-es költségvetési terv elfogadtatását.

"Ez vitát fog kiváltani (az MSZP-n belül) arról, hogy milyen stratégiával lehet kijutni ebből a helyzetből. Az őszre megnőhet annak valószínűsége, hogy az előre hozott választások forgatókönyve válik valóra" - mondta Gyulai Attila, a Political Capital intézet elemzője.
 
Egy másik elemzőintézet, a Nézőpont szerint a szocialisták gyenge eredménye megfelel előzetes várakozásaiknak, és azt mondhatják, hogy az EP-választásnak az alacsony részvétel miatt nincs jelentősége belpolitikai szempontból.  Az Index hírportál szerint a szocialisták szombat esti tanácskozásán a legtöbb résztvevő elvetette az előre hozott választások gondolatát. 
 
Bajnai Gordon kormányfő, volt gazdasági miniszter nem tagja az MSZP-nek, de szüksége van a szocialisták és néhány ellenzéki képviselő támogatására ahhoz, hogy bármilyen intézkedést keresztülvigyen a parlamenten. Amikor áprilisban bemutatta tervét a közkiadások szigorú lefaragására, azt mondta: addig marad posztján, amíg stabil többség áll a programja mögött, "egy perccel sem tovább". 

A Jobbik, amely támogatja a Magyar Gárda nevű radikális nacionalista szervezetet, csaknem 15 százalékos választási eredményt ért el, ami elemzők szerint meglepetés, és ez a tény tovább erősítheti a pártot. A Jobbik újra akarja tárgyalni az Európai Unióval a magyar EU-csatlakozási szerződésnek azt a részét, amely szerint külföldiek 2011-től vásárolhatnak földtulajdont Magyarországon. A párt ezenkívül támogatja a más EU-tagországokban - mint például a Romániában, Szlovákiában - élő magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit, amelyek ezen országok vezetésének heves ellenállásába ütköznek.

Francia elemző: belpolitikai okokkal magyarázhatók az eredmények

Az európai parlamenti választás egyik legfőbb üzenete a nagyon alacsony részvételi arány, amely arra utal, hogy Európa nem tud politikai tényezővé válni a választók számára, és az eredmény elsősorban belpolitikai okokkal magyarázható minden országban. Az 1979-es első közvetlen EP-választás óta fokozatosan csökken a részvételi arány - mondta az MTI-nek vasárnap este Jean-Yves Camus, a párizsi Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IRIS) kutatója.

 Az elemző szerint minderre kiváló példa Magyarország, ahol várható volt a Fidesz nagyarányú győzelme, de az EP-választáson elért óriási előtörése a Jobbikot olyan helyzetbe hozta, hogy mostantól lehetséges kormánypártként kell vele számolni koalíciós kormányzás esetén.  Mindez kizárólag a magyar belpolitikai helyzettel magyarázható, nincs szó európai tendenciáról, nem beszélhetünk általában "barna hullámról", hiszen a szélsőjobboldali pártok máshol nem erősödtek meg ezen a választáson - hangsúlyozta a külpolitikai elemző, akinek a politikai radikalizmus a szakterülete.

"Vannak azonban különleges helyzetek, ahol protest szavazás fejeződik ki, nem feltétlenül Európa, hanem a politikai elit iránt. Most pontosan ez történt (Magyarországon) - tette hozzá a politológus. 
 
"Nyugat-Európából nézve ez azonban súlyos csapás Magyarország imázsára. Remélem, nem így fog történni, de meglátjuk, hogyan reagál a nyugat-európai sajtó. Megvan ugyanis a megbélyegzés kockázata. Nem szabadna, hogy most ezért hirtelen úgy forduljon Magyarország felé a figyelem, mint Ausztria felé 2002-ben. De Magyarország imázsát tekintve nagyon rossz eredmény született az EP-választáson" - tette hozzá. 
 
Az elemző úgy véli, hogy nagyon óvatosnak kell lenni az eredmény értékelésében. Véleménye szerint a Jobbik közel 15 százaléka "óriási", de egyáltalán nem biztos, hogy a jövő évi parlamenti választásokon is ennyit tud teljesíteni a párt. Inkább jól használtak egy választást, amely számukra jó belpolitikai pillanatban volt - mutatott rá Camus. 

"Nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar közvélemény 14 százaléka ténylegesen a Jobbik mögött állna" - fogalmazott. 
 
Az elemző szerint a belpolitikai helyzettel magyarázható Franciaországban is az eredmény. A centrista Modem belpolitikai választásként kezelte az EP-választást. A pártelnök, Francois Bayrou úgy került előtérbe a médiában, hogy nem is volt képviselőjelölt, egy szót nem beszélt Európáról, hanem kizárólag belpolitikai témákat vetett fel. Az ellenzéki szocialisták pedig Sarkozy-ellenes népszavazást akartak EP-választás címén rendezni. Ennek ellenére az európai tendenciának megfelelően a kormányzó jobbközép párt győzött.

Egyértelmű, hogy az Európai Parlamentben a jobbközép néppárti frakció megerősödik, már csak azért is, mert francia kormánykörökből úgy tudni: a brit konzervatívok és a cseh Polgári Demokrata Párt lemondtak azon szándékukról, hogy új euroszkeptikus frakciót alakítsanak - mondta Camus. 
 
Máltán és Görögországon kívül a szociáldemokraták a legtöbb uniós tagországban jelentős vereséget szenvedtek, Franciaországban egyenesen katasztrofálisnak nevezhető a helyzetük, így az Európai Parlamentben is gyengébb lesz a szerepük, mint az előző öt évben. Ezzel párhuzamosan a szélsőségesek ereje is csökkeni fog - vélte a politológus. 

A választási végeredmény Camus szerint elsősorban a gazdasági válságnak tudható be, amely az európai baloldal globális identitási válságát tükrözi. A szociáldemokrácia jelenleg nem rendelkezik megújult ideológiai programmal, olyannal mint például a hatvanas-hetvenes években a gondviselő államról vallott felfogás volt. A gazdasági válságból a választók szemében a jobboldal inkább mutat kiutat, mint a baloldal - foglalta össze az elemző.

A Der Standard a magyarországi választási eredményekről

A rendszerváltás óta példa nélkül álló, földcsuszamlásszerű jobboldali győzelmet hozott Magyarországon az európai parlamenti választás - írta hétfői számában a Der Standard című osztrák napilap.

A jobboldali populista Fidesz 56,4 százalékkal és 14 mandátummal egyértelmű győzelmet könyvelhet el. A "még és egyedül kisebbségben kormányzó" MSZP durva pofont kapott: 17,4 százalékos eredménnyel és négy mandátummal nem csak hogy elveszítette az eddigi kilenc EP-képviselői helyének több mint felét, de a legnagyobb vereséget kénytelen elkönyvelni, amelyet 1990 óta országos választáson elszenvedett - áll a cikkben.
 
Az igazi áttörést viszont a Jobbik érte el - állapította meg a liberális lap budapesti tudósítója, "nyíltan szélsőjobboldalinak" nevezve a pártot. A gazdasági válságtól és a leszakadás veszélyétől elbizonytalanodott lakosságnál bevált Vona Gábor stratégiája, hogy felszítsa a romák elleni gyűlöletet. "A Vona által alapított, félkatonai, fasisztoid Magyar Gárda felvonulásai tovább erősítik azt az illúziót, hogy a +problémák+ egyszerű és drasztikus módszerekkel megoldhatók" - írta a bécsi újság.

 A 36,3 százalékos részvételi arány mellett tulajdonképpen túlzás volna belpolitikai következtetéseket levonni a választási eredményből - írta Gregor Mayer. Magyarországon azonban Bajnai Gordon kisebbségi kormánya a megrendült liberálisok külső támogatásával kormányoz, akiknek a vezetője, Fodor Gábor hamarosan bejelentheti a lemondását.
 
A szocialistáknál sem lehet kizárni azonban pánikreakciókat - folytatódott a cikk. Orbán Viktor már a választás éjszakáján kifejezésre juttatta hatalmi igényét, amikor azt mondta támogatóinak: egy soha nem látott többség megmutatta, hogy Magyarország változást akar. Vona Gábor sem hagyott kétséget afelől, hogy a Bajnai-kormány bukásán fog munkálkodni.
 
"A Jobbik kész az utcára menni az előre hozott választások érdekében", "mindig ott vagyunk, ahol a helyünk" - idézte a lap a Jobbik elnökét. Ez úgy hangzott, mint egy fenyegetés, és 2006 forró őszére emlékeztet, amikor a szélsőjobboldali csőcselék egyszer már kísérletet tett arra, hogy az utcára vonulva megdöntse a kormányt - áll a Der Standard cikkében.

Londoni elemzők: nincs piacborító meglepetés Magyarországon

 A magyar pártok a várt eredményt érték el az európai parlamenti választáson, és bár a Jobbik erős teljesítménye "valamelyest aggasztó", a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Bajnai-kormány a helyén marad, mondták hétfőn az MTI-nek londoni feltörekvő piaci elemzők, akik szerint nem született jelentős piaci eladási nyomást indokló meglepetés.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci közgazdásza azt jósolta, hogy a választás kimenetelének piaci hatása kevéssé lesz érezhető, mert egyrészt semmilyen "túl váratlan" eleme nincs az eredménynek, másrészt a magyar gazdaság szempontjából az EP-választás "egyébként sem jelent túl sokat".

Arra a kérdésre, hogy nem alakulhat-e ki nagyobb eladási nyomás a magyar és a térségi piacokon, Sampson azt mondta: hirtelen eladási hullámokat általában bizonytalanságot keltő, előre nem látott események okoznak, a magyarországi választási eredmény azonban nem tekinthető előre nem látottnak, és túl nagy bizonytalanságot sem teremtett.
 
A várható pénzügypolitikai reakcióra vonatkozó kérdésre az HSBC londoni elemzője azt mondta: a Monetáris Tanácsnak nem feladata a politikai helyzet értékelése, a gazdaságra kell összpontosítania, és "jócskán van mivel foglalkoznia anélkül is, hogy a politikára is figyelnie kelljen".
 
Arra a kérdésre, hogy az esetleges előrehozott választásoknak milyen piaci hatása lehetne, Juliet Sampson úgy vélte: bármely kormánynak ugyanolyan szűk mozgástere lenne, mint a jelenleginek. A politikai felfordulásnak nyilván vannak bizonyos mértékű piaci hatásai, de mivel "a gazdasági kalkulációkon" egy idő előtti választás sem változtatna, e fejleménynek sem lenne "kritikus" hatása a piacra, tette hozzá.        
 
Raffaella Tenconi, a Közép-Kelet-Európára szakosodott Wood & Co. befektetési társaság főközgazdásza felidézte: a ház már korábban az MSZP esetleges "kivételesen rossz" eredményét tartotta a fő kockázatnak a kisebbségi kormány stabilitására. Jóllehet a szocialisták elvesztették eddigi EP-mandátumaik felét, ez az eredmény azonban megfelel a várakozásoknak, hangsúlyozta a vezető elemző.
 
Tenconi közölte: a cég az EP-választások után is azt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Bajnai Gordon kormánya jövő tavaszig a helyén marad, ami a forint stabilitásának "kulcstényezője", bár szeptember-októberben, a 2010-es költségvetés vitájának kezdetén "erősödhetnek a találgatások".
 
A Wood & Co. vezető közgazdásza szerint a Jobbik erős teljesítménye "valamelyest aggasztó". Tekintettel arra, hogy a Jobbik és a Fidesz támogatói bázisa "hasonló", a választási eredmény növeli annak valószínűségét, hogy a Fidesz retorikája egészen a 2010-es választások utánig "populista marad", és kevés részletet tartalmaz az olyan kulcsfontosságú gazdaságpolitikai kérdésekről, mint például az államháztartási hiány, jósolta a befektetési elemző.