Ezentúl jogos az önvédelem

A támadó viseli a kockázatát annak, hogy a megtámadott miképpen védekezik, mit tesz az élet-, illetve a vagyonbiztonsága érdekében; a védekező személy cselekedeteit tehát méltányosan kell kezelnie a bíróságnak. Röviden talán így lehetne összefoglalni azt az alapvető szemléleti változást, amelyet az új büntető törvénykönyv tartalmaz. Vim vi repellere cuique licet (Mindenkinek szabad erőt erővel visszaverni) - idézi a latin mondást dr. Spitz János, akivel a jogtalan támadással szembeni jogos védekezésről beszélgettünk.

- A jogos védelem alapgondolata már a római jogban is megfogalmazódott - mondja a büntetőjogász. - Törvényes lehetősége abból fakad, hogy a jogosan védekező jogtalan támadást hárít el. Olyan támadást, amelynek kivédésére az adott helyzetben az állam - rendfenntartó szervezetei révén - nem képes, hiszen azt a jelenlét hiánya, a támadás azonnalisága lehetetlenné teszi. Az új Btk. módosítja a jogos védelem szabályait, és szélesebb körű védekezési jogot ad a megtámadottnak.

Dr. Spitz János azt mondja, a jelenleg még hatályos büntető törvény rendelkezései szerint nem büntethető, aki a saját, illetőleg mások személyét vagy javait közvetlenül és másképp el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el. Mindennek azonban feltétele, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. Ugyanilyen büntetlenséget élvez az is, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen volt felismerni a sérelem nagyságát. Ha az ijedtség vagy a menthető felindulás csupán korlátozta a sérelem nagyságának felismerésében, büntetése korlátlanul enyhíthető.

- E jogszabálynak a korlátlan enyhítésre vonatkozó rendelkezését törölték, ezzel pedig az új szabályozás abba az irányba mozdítja el az ítélkezési gyakorlatot, amely szerint az új törvény hatályba lépését követően akkor is felmentő ítélet hozható, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt csupán korlátozta, nem pedig kizárta az elhárítás szükséges mértékének felismerésében - magyarázza a jogász.

- Gyökeres változás az is - folytatja -, hogy a megtámadottnak nincs kitérési kötelezettsége. Az eddigi bírói gyakorlat a házastárs, az élettárs, a szülő, a nagyszülő, a testvér, a gyermek, a terhes nő és a felismerhetően kóros elmeállapotú személy támadásával szemben kívánta meg a megtámadottól azt, hogy az atrocitás elől lehetőleg térjen ki.

Ezt a kitérési kötelezettséget a bírói gyakorlat az utóbbi időben egyre szűkítette. Most pedig ki is mondták: ezentúl nem kell kitérni a jogtalan támadás elől, hanem azzal arányosan, a szükséges mértékben lehet védekezni ellene. Indokolt utalni arra, hogy a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények száma nő, megítélésük pedig a társadalom egyre erősödő rosszallását váltja ki. Ez is igazolja annak helyes felismerését, hogy a jövőben nem indokolt megkövetelni a megtámadottól a támadás előli menekülést.

Nagy visszhangot keltett annak a férfinek az ügye, aki - a javai védelmében - a kertjét övező kerítésébe áramot vezetett, ez pedig később egy jogtalan behatoló halálát okozta. A ma hatályos szabályozás szerint az ilyen esetekben jogos védelmi helyzet nem áll fenn, és ilyen meg sem állapítható.

- Az új rendelkezés megengedi, hogy az állampolgár saját vagy más személye, vagy javai elleni esetleges jövőbeni támadás megelőzése érdekében alkalmazhat olyan védőeszközt vagy védőberendezést, amely a támadónak sérülést okozhat. A törvény ezzel bevezeti az úgynevezett megelőző jogos védelem fogalmát; a lényege, hogy nem a védekezőnek kell viselnie a személye vagy a javai elleni jogtalan támadás kockázatát.

Ahhoz, hogy a megelőző jogos védelem kizárja a büntetendőséget, három feltétel együttes fennállása szükséges. Egyfelől a védelmi eszköz nem lehet az élet kioltására alkalmas - mint a magasfeszültségű áram a kerítésben -, másrészt a jogtalan támadó a megelőző védelmi eszköz alkalmazása folytán szenvedjen sérelmet, harmadrészt a megtámadott az adott helyzetben tegyen meg minden tőle telhetőt a sérelem elkerülése érdekében.

De mi is a jogos védelmi eszköz? Ezt már Szunyi Mihálytól, egy fegyverszaküzlet vezetőjétől tudakoltuk.

- A törvény szigorúan fogalmaz: nem lehet alkalmas az élet kioltására, csak a támadó ellen vethető be , és megfelelően fel kell hívni az eszközre, a berendezés működésére a figyelmet. A legelterjedtebb, engedély nélkül legálisan tartható önvédelmi eszköz a gázspray. Ennél komolyabbak a gáz-riasztópisztolyok, amelyek nagy hanghatással, emellett ingerlő anyag kibocsátásával működnek. Ezek használata nagyobb körültekintést, némi gyakorlatot is igényel. Nem alkalmas az élet kioltására a gumilövedékes fegyver sem. Hogy a védekezés ezekkel az eszközökkel mennyire hatásos, az mindig az adott szituációtól függ.

Szunyi Mihály szerint az önvédelmi eszközök iránt korábban nem volt túl nagy érdeklődés. A vásárlói kedv idén tavasszal növekedett meg érzékelhetően, és nemrég, a Derkovits-lakótelepen megszaporodott különféle bűncselekmények hatására vettek több gázspray-t.

- Nekünk a legjobb reklám a félelmet keltő bűnözői magatartás - fogalmaz a fegyverboltos. - Meglehetősen elszomorító, hogy ezt kell mondanom.