Belföld

2009.10.08. 23:10

A Jobbiknál is van jobb: az igazi szélsőjobb csak ezután jelenik meg

Budapest - Az igazi szélsőjobboldali szervezetek várhatóan csak ezután jelennek majd meg a magyarországi politikai palettán - adott hangot véleményének előadásában Kéri László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferencián Budapesten csütörtökön. Tölgyessy Péter arról szólt, hogy soha nem támogatta a társadalom többsége a Kádár-rendszert, amelyet aztán megevett a rozsda. Stumpf István szerint új nemzeti konszenzusra van szükség, mert az eddigi pártpolitikai szisztéma mára megbukott.

MTI

A rendszerváltás két évtizede című konferencián Kéri László politológus arról is beszélt, hogy a jelenleg nemzeti radikálisnak tartott Jobbik pártján kívül megjelennek majd tőlük is jobbra állók, igazán szélsőjobboldalinak és fasisztának tekinthető pártok.  Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője keddi, az Európai Parlamentben végzett munkáról szóló budapesti parlamenti beszámolójához kapcsolódva megjegyezte: az sem biztos, hogy e párt jellemzése "kimeríthető a radikális, nemzeti" jelzőkkel.
 
A politológus "háromszög alakzatúnak" nevezte a következő évek várható parlamenti erőviszonyait, amelynek során a balliberális oldal a perifériára szorul, a Fidesz jobbközép pártból középre kerül a politikai palettán, és hegemón politikai szerepet visz majd, egyedüli kormányzó pártként. A harmadik tényező a Jobbik radikális vonulata lehet - vélekedett. A szakember kifejtette: a baloldal a nyolc év alatt "sokat tett azért", hogy erodálja tömegbázisát, ráadásul egyebek mellett a médiabefolyása is jelentősen csökkent.

Kéri László szerint öt szakaszra osztható a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő. Az első az átmeneti szakasz, az 1980-as évek vége. A második a parlamenti demokrácia stabilizálódásának 1990-1996 közötti időszaka. A harmadik az "átrendeződés" intervalluma 1996-2000 között. A szakember hozzávetőleg 2000-től számítja a negyedik szakaszt, "a polarizáció évtizedét", amelyet a két meghatározó párt előretörése, szinte kizárólagossá válása fémjelez, az ötödik szakasz pedig szerinte most kezdődik a fent jelzett "háromszögesedéssel".
   
Tölgyessy Péter politológus előadásában kitért arra, hogy soha nem támogatta a társadalom többsége a Kádár-rendszert, noha az 1970-es, 80-as években volt a lakosságnak a legjobb a közérzete. A múlt rendszert viszont "megette a rozsda", ennek az időszaknak a végén már nagy gazdasági lemaradása volt az országnak - mondta. Véleménye szerint azok az országok sikeresebbek napjainkban, amelyek "magukénak érzik a saját rendszerváltásukat", ami egyúttal azt is méri, hogy az emberek "mennyire érzik saját magukénak hazájukat". E tekintetben viszont a magyarok elmaradnak a kelet-közép-európai blokk többi államától - mondta.

Stumpf István politológus előadásában hangsúlyozta: a rendszerváltás idején Magyarország a közigazgatás professzionalizálásában, a demokratikus intézmények bevezetésében a térségben élen járt. Ma azonban elmondható, hogy "sehol nem jelent meg ilyen erősen a kormányzat ilyen erős koncentrációja" - fogalmazott. A miniszterelnöki hatalom véleménye szerint túlzott koncentrációja a pártfinanszírozás rendszeréből fakad, a különböző lobbicsoportok ugyanis az egyes pártokon keresztül "megvásárolták a kormányzati döntéseket". Ezek az érdekszövetségek odáig is elmentek, hogy "mondatokat cseréltettek" jogszabályokban a honatyákkal, aminek ellensúlyozásaként megerősödött a kormányfői hatalom - vélekedett.
 
Új nemzeti konszenzusra van szükség, mert az eddigi pártpolitikai szisztéma megbukott. Ezzel magyarázható az is, hogy a következő parlamenti választásokkal minden bizonnyal korszakhatárhoz ér az ország - fűzte hozzá Stumpf István.

OLDALTÖRÉS: Vitányi Iván és Hankiss Elemér előadása


 Az 1990 utáni hatalom birtokosai, a társadalom és ezen belül az értelmiség is felelős a mostani helyzet kialakulásáért, azért, hogy a rendszerváltás utáni húsz évet csalódásként éli meg a lakosság - mondta Vitányi Iván szociológus, szocialista országgyűlési képviselő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferencián Budapesten csütörtökön. A rendszerváltás két évtizede című rendezvényen a szakember előadásában megjegyezte: ma már tudjuk, hogy a rendszerváltás áldozatokkal járt, ám a hatalom birtokosai akkor élni engedték azt az illúziót, hogy nagyobb nehézségek nélkül Magyarországon is nyugati típusú társadalmi-gazdasági berendezkedés lesz. A magyar lakosság nagy tévedése volt, hogy mindezt elhitte.

Véleménye szerint a magyar társadalom megszokta, hogy nem maga dönt a saját sorsáról, ezért "ellentmondásosan mentünk át a polgári átalakuláson". A lakosság emiatti méltatlankodására reagált Antall József néhai miniszterelnök úgy, hogy "tetszettek volna forradalmat csinálni". Kitért arra is, hogy "a rendszerváltók nem készültek fel a feladat nagyságára", mint ahogyan a magyar társadalom sem tud mit kezdeni a szabadsággal.

Megállapította, hogy Magyarországon a rendszerváltás "a polgári társadalom kiteljesedéséhez járult hozzá, hogy a centrumországokkal közösen haladjunk előre". A mostani rossz közhangulathoz ugyanakkor hozzájárul, hogy a társadalom harmada viseli a közterheket, és "Magyarország rekorder a feketegazdaságban".
 
Hankiss Elemér szociológus, egyetemi tanár előadásában arról beszélt, hogy a rendszerváltás után az intézményrendszer rossz irányba változott. Példaként hozta fel, hogy "a kormányt nem lehet felelősségre vonni", és az intézmények működésének átláthatósága is hagy kívánnivalót maga után, mert "egy átlagembernek sejtelme sincsen", hogy melyik intézményben hogyan és miről döntenek. Megjegyezte azt is, hogy a politikai döntéshozatalba az emberek legtöbbször nem tudnak beleszólni, és az "emberek százezreinek sérülnek az alapvető szabadságjogai". Nem tartotta jónak azt sem, hogy "politikai vezérvonalak" mentén gondolkodnak az emberek, ami többi között "az újságírók kezét is gúzsba köti", hiszen csak ezek mentén foglalhatnak állást.
   
A szociológus a visszásságokról szólva úgy fogalmazott, hogy Magyarországon "a beruházásoknak nincs eleje és vége, többet lopnak belőle, mint amennyi eredménnyel jár", majd feltette a kérdést: "hogy lehet egy országban ennyi rossz törvényt hozni?". Olyan sötéten a jövőt, mint Magyarországon, csak Zimbabwéban és Burundiban látják az emberek, még Ukrajnában is optimistább a lakosság. A gazdasági eredményeink Európában a középmezőnyhöz sorolnak bennünket, ugyanakkor az ország önbecsülése messze ez alatt van - jelentette ki Hankiss Elemér.


 Az 1990 utáni hatalom birtokosai, a társadalom és ezen belül az értelmiség is felelős a mostani helyzet kialakulásáért, azért, hogy a rendszerváltás utáni húsz évet csalódásként éli meg a lakosság - mondta Vitányi Iván szociológus, szocialista országgyűlési képviselő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferencián Budapesten csütörtökön. A rendszerváltás két évtizede című rendezvényen a szakember előadásában megjegyezte: ma már tudjuk, hogy a rendszerváltás áldozatokkal járt, ám a hatalom birtokosai akkor élni engedték azt az illúziót, hogy nagyobb nehézségek nélkül Magyarországon is nyugati típusú társadalmi-gazdasági berendezkedés lesz. A magyar lakosság nagy tévedése volt, hogy mindezt elhitte.

Véleménye szerint a magyar társadalom megszokta, hogy nem maga dönt a saját sorsáról, ezért "ellentmondásosan mentünk át a polgári átalakuláson". A lakosság emiatti méltatlankodására reagált Antall József néhai miniszterelnök úgy, hogy "tetszettek volna forradalmat csinálni". Kitért arra is, hogy "a rendszerváltók nem készültek fel a feladat nagyságára", mint ahogyan a magyar társadalom sem tud mit kezdeni a szabadsággal.

Megállapította, hogy Magyarországon a rendszerváltás "a polgári társadalom kiteljesedéséhez járult hozzá, hogy a centrumországokkal közösen haladjunk előre". A mostani rossz közhangulathoz ugyanakkor hozzájárul, hogy a társadalom harmada viseli a közterheket, és "Magyarország rekorder a feketegazdaságban".
 
Hankiss Elemér szociológus, egyetemi tanár előadásában arról beszélt, hogy a rendszerváltás után az intézményrendszer rossz irányba változott. Példaként hozta fel, hogy "a kormányt nem lehet felelősségre vonni", és az intézmények működésének átláthatósága is hagy kívánnivalót maga után, mert "egy átlagembernek sejtelme sincsen", hogy melyik intézményben hogyan és miről döntenek. Megjegyezte azt is, hogy a politikai döntéshozatalba az emberek legtöbbször nem tudnak beleszólni, és az "emberek százezreinek sérülnek az alapvető szabadságjogai". Nem tartotta jónak azt sem, hogy "politikai vezérvonalak" mentén gondolkodnak az emberek, ami többi között "az újságírók kezét is gúzsba köti", hiszen csak ezek mentén foglalhatnak állást.
   
A szociológus a visszásságokról szólva úgy fogalmazott, hogy Magyarországon "a beruházásoknak nincs eleje és vége, többet lopnak belőle, mint amennyi eredménnyel jár", majd feltette a kérdést: "hogy lehet egy országban ennyi rossz törvényt hozni?". Olyan sötéten a jövőt, mint Magyarországon, csak Zimbabwéban és Burundiban látják az emberek, még Ukrajnában is optimistább a lakosság. A gazdasági eredményeink Európában a középmezőnyhöz sorolnak bennünket, ugyanakkor az ország önbecsülése messze ez alatt van - jelentette ki Hankiss Elemér.


 Az 1990 utáni hatalom birtokosai, a társadalom és ezen belül az értelmiség is felelős a mostani helyzet kialakulásáért, azért, hogy a rendszerváltás utáni húsz évet csalódásként éli meg a lakosság - mondta Vitányi Iván szociológus, szocialista országgyűlési képviselő a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézete által szervezett konferencián Budapesten csütörtökön. A rendszerváltás két évtizede című rendezvényen a szakember előadásában megjegyezte: ma már tudjuk, hogy a rendszerváltás áldozatokkal járt, ám a hatalom birtokosai akkor élni engedték azt az illúziót, hogy nagyobb nehézségek nélkül Magyarországon is nyugati típusú társadalmi-gazdasági berendezkedés lesz. A magyar lakosság nagy tévedése volt, hogy mindezt elhitte.

Véleménye szerint a magyar társadalom megszokta, hogy nem maga dönt a saját sorsáról, ezért "ellentmondásosan mentünk át a polgári átalakuláson". A lakosság emiatti méltatlankodására reagált Antall József néhai miniszterelnök úgy, hogy "tetszettek volna forradalmat csinálni". Kitért arra is, hogy "a rendszerváltók nem készültek fel a feladat nagyságára", mint ahogyan a magyar társadalom sem tud mit kezdeni a szabadsággal.

Megállapította, hogy Magyarországon a rendszerváltás "a polgári társadalom kiteljesedéséhez járult hozzá, hogy a centrumországokkal közösen haladjunk előre". A mostani rossz közhangulathoz ugyanakkor hozzájárul, hogy a társadalom harmada viseli a közterheket, és "Magyarország rekorder a feketegazdaságban".
 
Hankiss Elemér szociológus, egyetemi tanár előadásában arról beszélt, hogy a rendszerváltás után az intézményrendszer rossz irányba változott. Példaként hozta fel, hogy "a kormányt nem lehet felelősségre vonni", és az intézmények működésének átláthatósága is hagy kívánnivalót maga után, mert "egy átlagembernek sejtelme sincsen", hogy melyik intézményben hogyan és miről döntenek. Megjegyezte azt is, hogy a politikai döntéshozatalba az emberek legtöbbször nem tudnak beleszólni, és az "emberek százezreinek sérülnek az alapvető szabadságjogai". Nem tartotta jónak azt sem, hogy "politikai vezérvonalak" mentén gondolkodnak az emberek, ami többi között "az újságírók kezét is gúzsba köti", hiszen csak ezek mentén foglalhatnak állást.
   
A szociológus a visszásságokról szólva úgy fogalmazott, hogy Magyarországon "a beruházásoknak nincs eleje és vége, többet lopnak belőle, mint amennyi eredménnyel jár", majd feltette a kérdést: "hogy lehet egy országban ennyi rossz törvényt hozni?". Olyan sötéten a jövőt, mint Magyarországon, csak Zimbabwéban és Burundiban látják az emberek, még Ukrajnában is optimistább a lakosság. A gazdasági eredményeink Európában a középmezőnyhöz sorolnak bennünket, ugyanakkor az ország önbecsülése messze ez alatt van - jelentette ki Hankiss Elemér.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!