Az egységes kisebbségi törvény mellett a szlovéniai magyarok

A muravidéki kisváros fürdik a nyárias napfényben. Sorok a fagyizó előtt, a szemközti turisztikai iroda munkatársai is a gombócokra szavaznak. Simon Mónika, Kovacsics Zsuzsanna és Ferletics Zsuzsa nem most hallott először a törvénytervezetről.

- Szerintünk nagy szükség van rá. Mert külön-külön szabályoznak ugyan minket érintő dolgokat, de ez valahogy nem áll össze - mondják. Valamennyien ismerik dr. Göncz Lászlót, aki a szlovéniai magyarságot képviseli a parlamentben. A szombathelyi tanárképzőn végzett, irodalmárként és íróként is ismert férfiú nemrég olasz kollégájával együtt munka-anyagot terjesztett elő. Ez lehet a köznyelvben kisebbséginek nevezett törvény alapja. Gönczék ebbéli bemutatkozása jól sikerült. A szakbizottság legutóbbi ülésén Stane Baluh, a Nemzetiségi Hivatal igazgatója azt mondta: igen jól elkészített anyagról van szó, amely alapját képezheti a törvényalkotásnak.

Hasonlóképpen vélekedik az ügyet végigkísérő újságíró, a helyi Népújság munkatársa, Tomka Tibor is.

- A bizottsági ülést Göncz László vezette, s bírta a testület bizalmát. Kormányígéret született arról, hogy már az első kabinetülésen tárgyalják a munkaanyagot. Az általános nemzetiségi törvényjavaslat számos pontban jár majd el. Ezek között említhető a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata; a nevelés és oktatás saját nyelven; tudományos tevékenység és tájékoztatás saját nyelven. Ugyanígy a kulturális fejlődés, a határon átnyúló tevékenység, a kisebbségi szimbólumok, a szervezettség és a politikai tevékenység. Ezeket rendezni kell egy általános törvényben, véli a szakújságíró.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Hasonlóképpen vélekedik az ügyet végigkísérő újságíró, a helyi Népújság munkatársa, Tomka Tibor is.

- A bizottsági ülést Göncz László vezette, s bírta a testület bizalmát. Kormányígéret született arról, hogy már az első kabinetülésen tárgyalják a munkaanyagot. Az általános nemzetiségi törvényjavaslat számos pontban jár majd el. Ezek között említhető a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata; a nevelés és oktatás saját nyelven; tudományos tevékenység és tájékoztatás saját nyelven. Ugyanígy a kulturális fejlődés, a határon átnyúló tevékenység, a kisebbségi szimbólumok, a szervezettség és a politikai tevékenység. Ezeket rendezni kell egy általános törvényben, véli a szakújságíró.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Hasonlóképpen vélekedik az ügyet végigkísérő újságíró, a helyi Népújság munkatársa, Tomka Tibor is.

- A bizottsági ülést Göncz László vezette, s bírta a testület bizalmát. Kormányígéret született arról, hogy már az első kabinetülésen tárgyalják a munkaanyagot. Az általános nemzetiségi törvényjavaslat számos pontban jár majd el. Ezek között említhető a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata; a nevelés és oktatás saját nyelven; tudományos tevékenység és tájékoztatás saját nyelven. Ugyanígy a kulturális fejlődés, a határon átnyúló tevékenység, a kisebbségi szimbólumok, a szervezettség és a politikai tevékenység. Ezeket rendezni kell egy általános törvényben, véli a szakújságíró.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- A bizottsági ülést Göncz László vezette, s bírta a testület bizalmát. Kormányígéret született arról, hogy már az első kabinetülésen tárgyalják a munkaanyagot. Az általános nemzetiségi törvényjavaslat számos pontban jár majd el. Ezek között említhető a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata; a nevelés és oktatás saját nyelven; tudományos tevékenység és tájékoztatás saját nyelven. Ugyanígy a kulturális fejlődés, a határon átnyúló tevékenység, a kisebbségi szimbólumok, a szervezettség és a politikai tevékenység. Ezeket rendezni kell egy általános törvényben, véli a szakújságíró.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- A bizottsági ülést Göncz László vezette, s bírta a testület bizalmát. Kormányígéret született arról, hogy már az első kabinetülésen tárgyalják a munkaanyagot. Az általános nemzetiségi törvényjavaslat számos pontban jár majd el. Ezek között említhető a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata; a nevelés és oktatás saját nyelven; tudományos tevékenység és tájékoztatás saját nyelven. Ugyanígy a kulturális fejlődés, a határon átnyúló tevékenység, a kisebbségi szimbólumok, a szervezettség és a politikai tevékenység. Ezeket rendezni kell egy általános törvényben, véli a szakújságíró.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Hasonló véleményt fogalmaz meg Horváth Ferenc, a heti rendszerességgel megjelenő Népújság igazgatója is.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Egyedüli írott magyar nyelvű sajtóként vagyunk jelen Szlovéniában. Fő célunk az anyanyelv ápolása és megőrzése. Cikkeink is ezt szolgálják. Természetesen beszámolunk a napi történésekről is, de inkább az elemző anyagok, tudósítások felé mozdulunk el. Nemrég átszerveztük a lapot, frissítettünk - a kor követelményeihez igazodva. Nem hiányozhat a kritikai hangvétel sem, így például a zászlóügyben - fogalmaz az igazgató.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

A zászlóügy szinte minden esetben előkerül. Így a Patyi Zoltánnal való beszélgetés során is. A férfiú a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársa.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Ha a külső burkát vesszük a dolgoknak, akkor a szlovén alkotmány minden jogot megad a kisebbségnek. Ám a törvény önmagában nem sokat ér. Huszonöt éve tapasztalom, hogy frázisgyűjteménnyé válhat, ha egyesek úgy akarják. Itt a zászlóügy: az alkotmány kimondja, ott, ahol kétnyelvű a terület, az állami zászló mellé ki kell tenni a másikat, esetünkben a magyart. Mármint a közhivataloknak. Van, ahol így járnak el, van, ahol nem. A rendőrség nem teszi ki, belső utasításra hivatkozva. Ha lenne egységes kisebbségi törvény, ez nehezebben fordulna elő - mondja Patyi Zoltán, hozzátéve, nem dúl benne nagy optimizmus a jövőt illetően.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

- Szerintem akkor érvényesíthető egy adott országban a kisebbségi jog, ha erős a háttér, tehát az anyaország. Mi az erőt utoljára az Antall-, illetve az Orbán-kormány idején éreztük.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.

Érdeklődtünk Göncz Lászlónál, de ő azzal hárított el, hogy nem nyilatkozik kidolgozás alatti anyagról. A téma valószínűleg terítékre kerül Sólyom László holnapi szlovéniai látogatásán.