Gyurcsány Zuschlagról: rámenősen képviselte a rábízott érdekeket

Zuschlag János "vehemensen és rámenősen" képviselte a rábízott érdekeket, ami természetes volt az ifjúsági ügyekért dolgozó képviselőtől - mondta Gyurcsány Ferenc, aki 2003 májusától 2004 szeptemberéig volt miniszter a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium élén.
    
A minisztérium vezetésében nem volt olyan gyanú, hogy Zuschlag János erkölcstelen és jogellenes módon járt volna el a pályázatok esetén - mondta a bíró kérdésére válaszolva Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, aki  beszámolt arról, hogy Zuschlag János az ellene indult eljárás után, 2007-ben egy alkalommal Kecskeméten megkérdezte tőle, mit tegyen.
    
"Én azt ajánlottam neki, hogy működjön együtt az igazságszolgáltatással, és ne szaladgáljon fűhöz-fához az üggyel kapcsolatban" - mondta Gyurcsány Ferenc.
    
Miniszterré történő kinevezését követően a szocialista politikus  elmondása szerint azt tapasztalta, hogy nem volt szigorúan szervezett munkarend a minisztériumban.
    
Gyurcsány Ferenc pályázatot írt ki a helyettes államtitkári posztokra, nem titkoltan azért, hogy az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának támogatásával, még elődje idején ifjúsági ügykért felelős helyettes államtitkárrá kinevezett Ocsovai Tamást eltávolítsa.
    
Gyurcsány Ferenc a bíró kérdésére válaszolva elmondta: az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár szakmai tapasztalatait nem találta teljes körűen kielégítőnek, ennek ellenére a helyettes államtitkár a helyén maradt.
    
Gyurcsány Ferenc bevezette, hogy hétfőnként kora reggel a minisztérium vezetése és az MSZP ifjúsági és sport munkacsoportjának a vezetése között egyeztetések, tárgyalások folytak. 
    
"Rajtam kívül a politikai államtitkár, Keszthelyi András kabinetfőnök, valamint Ujhelyi István és Arató Gergely vettek részt rendszeresen a megbeszéléseken" - mondta a tanú, aki nem tagadta, hogy a dolgozószobájában tartott megbeszéléseken gyakran Zuschlag János is részt vett.
    
A szűkebb körű megbeszélésen a pályázatok szakmapolitikai kérdéseiről folytattak konzultációt - fűzte hozzá.
    
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: álláspontja az volt, hogy egyedi ügyekben nincs helye a konzultációnak, azoknál "automatizmusok" érvényesültek.
    
Az egykori miniszter leszögezte: a tárcavezető 100 millió forint értékhatár fölött döntött a támogatásokról, az ifjúsági területen a támogatási összegek pedig százezer forint körül voltak, így az a szint "az ő kompetenciája alatt volt".
    
A pályázati folyamatban a miniszternek a procedúra kezdetén és a végén volt szerepe. A pályázat kiírásánál, továbbá akkor, amikor a közigazgatási államtitkárságon keresztül érkező pályázatokat alá kellett írni - ismertette szerepét a volt miniszter a pályázati rendszerben.
    
"Az én miniszterségem alatt a felküldött előterjesztéseken változtatás nem volt, hiszen akkor kellett volna csak beavatkozni, ha az alattam lévő döntési szinteken nincs egyetértés, de ilyen nem fordult elő" - tette hozzá.
    
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a miniszter rendelkezésére álló egyedi támogatási keretet megszüntette, mert így hiába is lobbiztak nála a kisebb támogatások ügyében.
    
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére elmondta: nem volt tudomása miniszterként olyan törekvésről, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek működését pályázati pénzek vagy egyedi támogatások révén finanszírozzák.
    
Gyurcsány Ferenc tagadta, hogy rendelkezett volna ismeretekkel az MSZP ifjúsági szervezetének, a Fibisznek a finanszírozásáról.
    
"Civil szervezetek támogatására nagyon sokan felhívták a figyelmemet, de ezeknek a szakmai, politikai kötődését nem ismertem" - mondta, majd hozzátette: "ezek nem tartoztak bele az ötven legfontosabb dolgomba".
    
A bíró visszautalt Ocsovai Tamás korábbi vallomására, mely szerint egy vasárnap az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkárt Pécsről felrendelték, hogy a minisztérium által támogatandó pályázatokat válogassák ki.
    
"Én nem adtam utasítást konkrét pályázatok elbírálására vonatkozóan sem Ocsovai Tamásnak, sem másnak" - mondta határozottan a tanú.
    
Állítása szerint személyes viszonya politikustársai túlnyomó többségével nem volt, így Zuschlag Jánossal sem.
    
"Miniszterként amikor kellett, vagy nem tudtam kikerülni, akkor találkoztunk, de személyes kapcsolatunk nem volt" - mondta az elsőrendű vádlotthoz fűződő viszonyáról.
    
Gyurcsány Ferenc nem emlékezett olyan találkozóra, amelyet Lados István másodrendű vádlott idézett fel korábban a perben, aki szerint ő 2004 januárjában az egyik étteremben rendezett vacsorán Arató Gergellyel és Zuschlag Jánossal hármasban folytatott volna megbeszélést.
    
Nem emlékszem, hogy egy étteremben beszéltünk volna meg komoly dolgokat - jelentette ki.
    
A bíró kérdésére, mely szerint egy korábbi vallomás arról szólt, hogy megbízta Bánáti Jánost, az ügyvédi kamara elnökét, hogy a Legfőbb Ügyészségen eljárjon Zuschlag János ügyében, a tanú határozott nemmel válaszolt.

A bíró megkérdezte azt is a volt miniszterelnöktől, hogy volt-e tudomása olyan megállapodásról, mely szerint az MSZP-től 180 millió forintot kért volna Zuschlag János a képviselői mandátumáról történő lemondásáért.
    
Nem - volt a rövid válasz.
    
Gyurcsány Ferencnek - állítása szerint - arról sem volt tudomása, hogy a Zuschlag János által befizetett ötvenmillió forint milyen forrásból származott. Az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János azután utalt át kárenyhítés címén ötvenmillió forintot a pályázatot kiíró és folyósító szervezeteknek, hogy a vagyonát zár alá helyezték.

Jánosi: tőlem nem kért támogatást Zuschlag

Miniszterként nem volt felhőtlen a kapcsolatom az MSZP sport és ifjúsági munkacsoportjának a vezetésével; Zuschlag János nem fordult hozzám támogatási kérelemmel - mondta a Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján tanúként kihallgatott Jánosi György, aki a Medgyessy-kormány első évében ifjúsági és sportminiszter volt.

Szerepem formális volt, nem is várható el, hogy több ezer pályázatnál a miniszter bekapcsolódjon az elbírálásba - mondta a egykori miniszter.

Hozzátette: csak a végső döntés fázisában látta az anyagokat, miután a közigazgatási államtitkárságon átmentek, és azokat minden esetben jóváhagyta.
   
Jánosi György emlékezete szerint már kinevezése után is nehezen tudta megalakítani a minisztérium vezetését, mert az MSZP sport és ifjúsági munkacsoportjának a tagjai - Arató Gergely, Újhelyi István és Zuschlag János - először nem fogadták el Mesterházy Attilát politikai államtitkárnak.
   
A munkacsoport vezetésével kompromisszumos megoldás született, melynek eredményeként elfogadta Ocsovai Tamást ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak - mondta a szocialista politikus.
   
Beszámolt arról, hogy a minisztériumon belüli munkamegosztás következtében ő a sportügyekkel, míg Mesterházy Attila az ifjúsági ügyekkel foglalkozott.
   
Emlékezete szerint egy év alatt két alkalommal ült le az MSZP sport és ifjúsági csoportjával, ahol alapvetően politikai, szakpolitikai egyeztetés folyt fehér asztal mellett.
   
Szűkebb körű egyeztetések nem voltak a minisztérium vezetése és a munkacsoport között, ilyenen nem vett részt.
   
Jánosi György tanúvallomása szerint a pályázatokkal kapcsolatos ügyeket a helyettes államtitkárságok intézték. Az egyedi támogatási döntésekben nagy szabadságuk volt. Ötmillió forintig a helyettes államtitkárok saját hatáskörükben döntöttek.
   
Az egykori miniszter szerint 2002-ben nagyon erős volt a lobbizás a minisztérium közelében, mert amikor átvette a tárca vezetését, az éves pályázati keret nagy része már le volt kötve.
   
Fodor Endre tanácsvezető bíró kérdésére elmondta: őt is megkeresték támogatási kérelmekkel, de politikai hovatartozástól függetlenült döntött. Példaként említette, amikor Debrecenek a sportcsarnok építéséhez kellett támogatást szerezni, mert be kellett fejezni az építését a tornász világbajnokság rendezése miatt.