Belföld

2009.12.01. 16:23

Hófúvás a belgyógyászati kórteremben

Működőképességük végső határára értek a magyar kórházak az elégtelen finanszírozás miatt. Decemberben várhatóan 500 millió forintos hiánnyal zárja az évet a Markusovszky kórház, amely jövőre 150 ezerrel kevesebb járó- , és 6 ezerrel kevesebb fekvőbeteget tud majd fogadni.

Bajdó Bettina

A megváltozott finanszírozás miatt egyre kisebb a Markusovszky kórház bevétele, ugyanakkor a betegek létszáma nem csökken. Dr. Lakner László elnök-vezérigazgató főorvos szerint ma még nincsenek likviditási gondok, de akár holnapra is változhat a helyzet.
   
- A kormány az egészségügy területén a 2008-as költségvetést fogadta el a következő évre - mondta a vezérigazgató, - ebbe viszont nem kalkulálták bele az áfa-emelést és az inflációt. Úgy számoljuk, hogy 14 százalékkal kevesebb kapacitásunk lesz jövőre. Ez azt jelenti, hogy míg idén 44 ezer  beteget láttunk el, addig jövőre már csak 38 ezret tudunk. Ugyanez vonatkozik a járóbeteg-ellátásra is, ott 20 százalékkal kisebb lesz a keret. Idén 800 ezer esetet regisztráltunk, jövőre 650 ezer beteget tudunk majd fogadni. Siralmas a helyzet, a betegeknek ma négy évet kell várni térdprotézis-, három évet a csípőprotézis-műtétre. A várólisták pedig nőni fognak. 
 
A Markusovszky kórház fő profilja ugyanis az onkológiai ellátás, ezen a területen nem csökkenthetik a kiadásokat, a daganatos betegek műtéteit nem halaszthatják el. A kormány álláspontja szerint elfogadható, hogy egy térdprotézis beültetésre négy évet is várhat a beteg. A vezérigazgató ezzel nem ért egyet, ugyanis ez idő alatt jelentős fájdalmat kell elviselnie a betegnek.

Lakner László bevallása szerint nap mint nap ütközik a szakmaiság és az emberség, főként akkkor, amikor ránéz a várólistára, vagy éppen egy sürgős műtét miatt el kell halasztani egy nem életmentő beavatkozást. 
 
- Ahol tudunk, spórolunk - folytatta a vezérigazgató, - például az energiaárakon. Kiléptünk a szabad piacra, így 36 százalékkal le tudtuk nyomni a gáz árát. Az elektromos árammal és a fűtéssel is próbálunk spórolni. Ez utóbbival igen nehéz, mivel van olyan épületünk, mely 1929-ben épült, s jelentős rekonstrukcióra nem volt eddig pénz. Sok helyütt az ablakokon süvít be a szél. Előfordult olyan is, hogy hófúvás volt a belgyógyászati kórteremben. Szeretnénk mihamarabb kicserélni a nyílászárókat, úgy tűnik, hogy hamarosan lesz olyan pályázat, melynek segítségével megvalósíthatjuk a terveinket. Emellett energiatakarékos izzókat  használunk, s az osztályvezető nővéreknek is ki van adva, hogy miből mennyi fogyhat naponta. Csökkentettük a személyi létszámunkat is, mintegy 60 embertől  takarítóktól és ápolóktól váltunk meg az elmúlt hónapokban. Más területről nem tudunk  embereket elküldeni, már most is a minimum feltételek szintjén működünk.
 
Az igazgató hozzátette: keretgazdálkodást vezettek be, vagyis meg van határozva, hogy mennyi pénz,  gyógyszer, vegyszer jut egyes osztályokra. Ha a keret elfogy, akkor nem vehetnek fel beteget az osztályra. Ez természetesen a sürgős esetekre nem vonatkozik.
 
- Visszavontuk a plusz béreket, s a túlórákat sem tudjuk kifizetni - sorolta tovább a vezérigazgató. - Ha plusz pénzhez jutunk, akkor azonnal az elmaradt számláinkat próbáljuk meg kiegyenlíteni. Tegnap kiküldtünk egy körlevelet, melyben közöljük, hogy a megyén túli ellátási körzetbe tartozó betegeket nem tudjuk felvenni a kórházba, mivel csak arra van pénz, hogy a vasiakat ellássuk. Ez természetesen nem vonatkozik azokra az osztályokra, amelyeknél régiós ellátási kötelezettségünk van.
 
Az igazgató szerint lehetne spórolni, ha például bevezetnék az egészségkártyát, melyen a beteg adatait tárolnák. Így az orvos azonnal látná, hogy a közelmúltban milyen vizsgálatokat végeztek el, s nem kellene feleslegesen pénzt kidobni. 
 
Dr. Hadarits Ferenc, a központi laboratórium vezetője az őket érintő gondokat taglalta. 
 
- Ahogy romlik az egészségügy helyzete, egyre nagyobb a baj, s nemcsak nálunk, hanem a környék kórházaiban is  - hangsúlyozta az osztályvezető. - A megyéből egyre több helyről küldenek elemzésre mintákat a Markusovszky kórházba, azonban mi sem tudunk minden vizsgálatot elvégezni. A kőszegi rendelőintézet működtetését nemrég visszavette a kórház, így egy kisvárosnyi anyaggal többet kell naponta megvizsgálni a laborunkban. Emellett a szombathelyi és a város környéki háziorvosok is hozzánk küldik a mintákat, s a MÁV-rendelőből is sok levett vér- és vizelet kerül hozzánk. Az elmúlt hónapokban jelentősen megnövekedett  a laboratóriumi munka úgy, hogy mellette romlott a finanszírozás.
 
Az osztályvezető kiemelte, mivel nincs nagyobb keretük, s az általános vizsgálatokat el kell végezniük, a különleges vizsgálatokra  nem jut pénz.
 
Altmajer Beáta, az onkológiai osztály vezető ápolója is a spórolásról beszélt egy olyan helyiségben, ahol nincs felkapcsolva a villany, s nincsenek bekapcsolva a számítógépek. Mint elmondta, ez is a takarékoskodás részre. Ezen kívül szigorú feltételek vannak az anyag és a gyógyászati eszközök rendelésénél is, a gyógyszerkeret is szabott, s a tisztítószerek adagolását is kontrollálják. 

Az osztályon folyamatosan ellenőrzik a csapokat és a WC-ket is, egy sem csöpöghet, ezzel is tudnak spórolni.

Békési Éva ápolási igazgató-helyettes is két osztályért felel. Nap mint nap forintra pontosan ellenőrzi a kiadásokat, s számolja, hogy másnap mire mennyi pénz jut majd.
 
- Ha az ortopédiai osztályon kevés a beteg, s a baleseti sebészeten elférnének a páciensek, akkor hétvégére átköltöztetjük őket - mondta az ápoló. - Az üresen maradt szobák ajtaját bezárjuk, a villany leoltjuk, s a radiátorok hőszabályozóját lecsavarjuk. Így jelentős pénzt és munkaerőt takarítunk meg. Ma a folyosón nekidőltem egy radiátornak, s éreztem, hogy hideg. Régen az jutott volna eszembe, hogy ez nem helyes, ma viszont nyugtáztam, hogy minden rendjén van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!