Újabb 30 ezer katonát küld Afganisztánba a Nobel-békedíjas Obama

Az Egyesült Államok elnöke - kiemelve, hogy "Afganisztán nincs elveszve, de az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat jelentette veszély továbbra is létezik" -, "létfontosságú nemzeti érdeknek" nevezte a 30 ezer új katona Afganisztánba küldését a New York-i West Point katonai akadémián helyi idő szerint kedd este (közép-európai idő szerint szerda hajnalban) mondott országos televíziós beszédben.
 
"Nem veszem könnyedén ezt a döntést" - mondta Obama a több mint félórás beszédben, tisztelegve a katonák és családtagjaik által hozott áldozat előtt. Hozzátette, hogy a csapaterősítés csak 2010-ben 30 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek.
 
A 30 ezer újabb katonát 2010 első félévében vonultatják fel a lehető leggyorsabb ütemben, hogy felléphessenek a lázadókkal szemben és megvédjék a főbb településeket. Kizárva minden hasonlóságot az afganisztáni és a vietnami háború között, Obama kiemelte: a csapatok 18 hónap múlva, azaz 2011 júliusában megkezdik a hazatérést.

Obama, aki három hónapon át konzultált a vezérkarral és kormányzati vezetőkkel az új afganisztáni stratégiáról, fontosnak nevezte a szomszédos Pakisztánnal való "hatékony partnerséget" mint katonai stratégiája három kulcsfontosságú elemének egyikét. A másik két alapvető feladatként az elnök a biztonsági feladatoknak az afgánok részére történő átadását és a társadalmi támogatás erősítését jelölte meg.

Barack Obama figyelmeztetett, hogy az al-Kaida "jelenleg is újabb merényletek elkövetésére készül" az Egyesült Államok ellen és sürgette, hogy lépjenek fel a terroristák ellen mindenütt, mindenekelőtt Szomáliában és Jemenben. Az elnök a szövetségeseket is felszólította a csapaterősítésre. 

"Miután nemzetközi erőfeszítésről van szó, kértem, hogy a szövetségesek is járuljanak hozzá a kötelezettségvállalásunkhoz" - mondta. Hozzátette: "egyesek már küldtek újabb csapatokat, és meg vagyunk győződve arról, hogy a következő napokban és hetekben újabb hozzájárulások érkeznek". 

A NATO legkevesebb 5000 újabb katonára számít a szövetségesektől az afganisztáni csapaterősítéshez - közölte az atlanti szövetség főtitkára szerda hajnalban.

"Negyvenhárom ország van jelen Afganisztánban NATO-parancsnokság alatt, és bízom benne, hogy más szövetségesek és partnerek is növelni fogják a részvételüket" - mondta Anders Fogh Rasmussen a televízióban felolvasta közleményében.

"Legkevesebb 5000, de talán néhány ezerrel több katonára számítok a szövetségünk országai részéről" -  mondta Rasmussen.

Nicolas Sarkozy francia elnök maradéktalanul támogatja amerikai kollégáját. "Ez bátor, eltökélt és világos beszéd, amely új lendületet ad a nemzetközi szerepvállalásnak és új távlatokat nyit" - mondta Sarkozy az Elysée-palota közleménye szerint.

"Franciaország szövetségeseivel együtt határozottan elkötelezett marad az afgán nép mellett, ameddig csak szükséges" - mondta Sarkozy, aki ugyanakkor nem tett említést az Aganisztánban állomásozó mintegy 4000 katonát és rendőrt számláló francia kontingens erősítéséről.

Obama szokatlanul határozott figyelmeztetést intézett Hamid Karzai afgán elnökhöz, akinek az újjáválasztását csalások kísérték és a kormányát korrupcióval vádolják. Kijelentette: vége a "biankó csekkek" korszakának, "világosan megmondjuk, mint várunk a segítségünkért cserébe".

Az elnök megerősítette, hogy 2011 végéig befejezik az amerikai csapatok kivonását Irakból. "A jövő nyár végéig kivonjuk a  harcoló egységeket, 2011 végéig pedig valamennyi katonánkat Irakból" - szögezte le. A Pentagon adatai szerint az iraki amerikai kontingens létszáma jelenleg 115 ezer fő. 

Obama már vasárnap kiadta a parancsot az afganisztáni csapaterősítésre, még mielőtt nyilvánosan ismertette volna a döntését. Az újabb 30 ezer katonával 100 ezerre emelkedik az amerikai katonák létszáma Afganisztánban. 

Stanley McChrystal tábornok, az Afganisztánban állomásozó NATO- és amerikai csapatok főparancsnoka szerdán üdvözölte a Barack Obama amerikai elnök által ismertetett új amerikai Afganisztán-stratégiát.

"Az afganisztáni és pakisztáni helyzetnek az elnök által történt újraértékelése világos feladatot adott számomra, illetve forrásokat a megvalósításhoz" - mondta a tábornok a csapaterősítés bejelentésére reagálva, amely 10 ezer fővel kevesebb, mint az általa kért kontingens.

Az Egyesült Államok röviddel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után indított háborút Afganisztán ellen. A Gallup intézet kedden közzétett legújabb felmérése szerint csak az amerikaiak 35 százaléka támogatja a módot, ahogyan Obama a háborút kezeli, és 55 százaléka ellenzi azt.

OLDALTÖRÉS: Orosz tábornok: megnyerhetetlen háború

Orosz veteránok: Washington ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban

Orosz veteránok: Washington ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban

Orosz veteránok: Washington ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban

 Az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint az ázsiai országot egykoron megszálló Szovjetunió - vélik orosz veteránok.

Az amerikai csapaterősítés bejelentése alkalmából megszólaló volt parancsnokok úgy vélik, Washington és szövetségesei nem számolhatják fel pusztán katonai erővel az afganisztáni lázadást; a még több katona csak a halálos áldozatok számát gyarapítja, a siker kizárólag megfelelő politikával érhető el, és ki kell egyezni a helyi lakosság csaknem felét adó pastu törzsekkel.

Igor Rogyionov tábornok, az Afganisztánban harcoló egykori szovjet 40. hadsereg egyik parancsnoka volt egyike azon külföldi hadvezéreknek Nagy Sándortól kezdve napjainkig, akik mind le akarták igázni Afganisztánt, de kudarcot vallottak. Rogyionov ezért azt a nem túl szívderítő tanácsot adja mostani (amerikai és más nyugati) utódainak a Financial Times című brit lapban közölt nyilatkozatában, hogy Afganisztánban "már mindent kipróbáltak" (mégsem vezetett eredményre).

Az orosz veteránok kárörömmel vegyes együttérzéssel tekintenek a nyugati tábornokokra.

Rogyionov a terepen gyorsan megtanulta, hogy Afganisztánban nem volt frontvonal: az ellenség bárhonnan támadhatott. A Szovjetunió a háború csúcspontján 120 ezer katonát állomásoztatott Afganisztánban. Az 1979-es bevonulástól kezdve az 1989-es kivonulásig közel 15 ezer szovjet katona vesztette életét - és több százezer afgán civil - számos olyan térségben, amelynek ellenőrzéséért ma az amerikai katonák és szövetségeseik vívnak ádáz harcot a tálib lázadókkal: a Pakisztánnal határos délkelet-afganisztáni régióban, valamint a déli Kandahár és Hilmend tartományban.
 
A tíz évig tartó háború körforgáshoz hasonlított: ahova bevonultak a szovjetek, onnan távoztak a felkelők, majd a szovjetek távozása után visszatértek - emlékszik vissza Rogyionov.

Más volt szovjet tisztek hasonlóan hiábavalónak látják a jelenlegi amerikai erőfeszítéseket. Gennagyij Zajcev, a KGB szovjet titkosszolgálat Alfa elitkommandójának volt parancsnoka - aki embereivel több döntő jelentőségű ütközetben vett részt - úgy véli, a még több katona csak a halálos áldozatok számát fogja gyarapítani.

Rogyionov szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell érteniük, hogy Afganisztánban katonai erővel nem arathatnak sikert, annak elérése csakis politikai eszközökkel lehetséges. Karzai elnök pedig népszerűtlen a lakosság körében, nem több "maffiavezérnél".
 
Rogyionov ma úgy látja, hogy a 80-as években vívott háború kimenetelét a szovjet katonák és a lakosság viszonya döntötte el; a megrögzötten katonai eszközökben gondolkodó szovjet vezetők végképp nem fogták fel, hogy társadalmi, politikai problémáról van szó.

A NATO-csapatokhoz hasonlóan az első egy-két évben a szovjet megszállóknak is "mézeshétszerű" volt a viszonyuk az afgán lakossághoz. Fejlesztették a helyi infrastruktúrát, de Rogyionov emlékezete szerint 1982 környékén a dolgok drámai fordulatot vettek. Ennek oka ugyanaz volt (mint ma) - a megszálló szovjet hadsereg jól felszerelt és kiképzett erő volt. Minden reá leadott lövésre tízzel válaszolt, ami sok áldozatot szedett a polgári lakosság körében. "Egész falvakat bombáztunk csak azért, mert volt ott egy-két muzulmán harcos. Nők és gyermekek haltak meg, ami elvezetett a felkelő mozgalom megalakulásához. Klasszikus partizánháború volt" - emlékezett a tábornok.
 
Az orosz veteránok szerint fennáll a veszély, hogy az Egyesült Államok katonai téren diadalmaskodik ugyan, de politikai szempontból elveszíti a háborút.

Pjotr Szuszlov egykori KGB-tiszt abban látja a NATO fő hibáját, hogy nem fordít kellő figyelmet az afgán törzsek közötti egyensúlyra, különös tekintettel a lakosság csaknem felét kivető pastukra. Ehelyett Washington a tádzsik vezetésű Északi Szövetségre összpontosított, amely amerikai támogatással megdöntötte a tálibok hatalmát. Ezt követően a különböző törzsekhez, etnikai csoportokhoz tartozó hadvezérek vezette Északi Szövetség lett az ország új ura, a pastukkal nem törődtek. Ez a probléma gyökere, az Egyesült Államoknak meg kell egyeznie a pastu törzsekkel - vallja Szuszlov.

Rogyionov azt állítja, nagyon kritikus volt az afganisztáni háborúval szemben, amikor 1985-ben átvette a parancsnoki posztot, s ez idővel csak erősödött benne. A harcok hiábavalóságát látó rangidős tisztek kezdetben csak szűk körben latolgatták a kivonulás lehetőségét. Amikor végre megszületett Moszkvában a döntés, a tisztikar szinte egybehangzóan úgy vélte, hogy "ezt már régen meg kellett volna tennünk".