Belföld

2010.01.28. 16:46

Fidesz: irreálisak az MSZP nyilatkozatai nyugdíjügyben

A Fidesz szerint az MSZP és kormánya részéről nyugdíjügyben elhangzó, "optimista jövőt festő" nyilatkozatok irreálisak, fedezet nélküliek, és követik azt a "hazugságsort", amelyet a "gyurcsányizmus" jelent Magyarországon.

MTI

Iván László, az ellenzéki párt nyugdíjas tagozatának elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: ilyen megállapításnak tekinthető Mesterházy Attilának, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének azon nyilatkozata is, miszerint a mostani nyugdíjmodell 2050-ig fenntartható.

A fideszes szakpolitikus kiemelte, a helyzet súlyos: Magyarországon 260 ezer ember kap 30 ezer forint alatti nyugdíjat, 1,5-2 millióan pedig a létminimum vagy a létminimumot éppen meghaladó szinten kapnak nyugdíjat.

Iván László közölte: az MSZP-kormány a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal jelentéséből azt a változatot kívánja bevezetni, megvalósítani, amely 70 éves korra emelné a nyugdíjkorhatárt, privatizálná a nyugdíjkasszákat, és 15-20 százalékkal csökkentené a nyugdíjakat. Véleménye szerint néhány nappal ezelőtt az Idősügyi Tanács ülésén Bajnai Gordon miniszterelnök beismerte, valóban ilyen szándékaik vannak, hiszen - mint Iván László felidézte - azt mondta, hogy a kerekasztal jelentése alapul szolgálhat egy későbbi magyar nyugdíjrendszernek.

A Fidesz azonban nem engedi, hogy az MSZP az intézkedéseivel tovább sújtsa a nyugdíjasokat - hangsúlyozta. Iván László úgy látja, minden nyugdíjas joggal vár választ Mesterházy Attilától azokra a kérdésekre, miért vették el a 13. havi nyugdíjat, miért csökkentik évek óta a nyugdíjak reálértékét, miért ütemezték át a nyugdíjkorrekciót, és miért célozták meg a 70 éves nyugdíjkorhatárt.

Arra, miszerint március körül dönthet a kormány a méltányossági nyugdíjkassza növeléséről, Iván László úgy reagált: a méltányossági nyugdíj jelenleg is működik, a ráfordított összeg elosztása azonban ellenőrizhetetlenül zajlik.

Az MSZP több mint száz oldalon összegzi a kormányai eredményeit

Az MSZP több mint 100 oldalas összefoglaló füzetet készített a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok eredményeiről, amelyet a képviselő-jelöltjeik használhatnak fel a kampányban - tudta meg az MTI csütörtökön.

A MTI információi szerint az összefoglaló hónapokig tartó munka után tavaly év végén készült el, idén pedig néhány adattal aktualizálták. 

"Ma látványosan és érzékelhetően jobban élnek az emberek, mint nyolc éve (...) és az eltelt nyolc évben az emberek kárpótlást kaptak a rendszerváltás után elszenvedett áldozataikért" - olvasható a dokumentum elején, amely tematikusan összefoglalja, hogy a különböző területeken - például oktatás, egészségügy, fejlesztések - mi történt az elmúlt nyolc évben.

"Az adatok és tények a kormányzásról 2002-2010" elnevezésű brosúra szerint a kormányzati munka eredménye számos, a mindennapokban az emberek számára közvetlenül értékelhető pozitív változást hozott, és bár a világgazdasági válság visszavett ezekből, de még így is szinte minden területen "jelentős volt a javulás nyolc év alatt".

Akkor is fontos eredmények ezek, ha egy sor kérdésben "az ellenzék reformellenessége, a végletekig kiélezett politikai helyzet, a kormányzati lépések sokszor elégtelen előkészítése és megvalósítása miatti nehézségek, valamint a hektikus világgazdasági körülmények" megakadályozták a továbbhaladást néhány kulcsterületen - tartalmazza a dokumentum.

A grafikonokkal és ábrákkal teli összegzés alapvetően a pozitív eredményeket taglalja, de egyes részeiben elismeri a hiányosságokat. Példa erre, hogy a füzet azt írja, a foglalkoztatás érdemi növelésében az elmúlt két kormányzati ciklus nem hozott átütő sikert, de a nemzetközi gazdasági válság kirobbanásáig emelkedett a foglalkoztatottság szintje és fehéredett a munkaerőpiac is.

Az oktatási fejezet a mostani helyzetet úgy értékeli, hogy a rendszer ma nem mérsékli, hanem tovább konzerválja és felerősíti a társadalmi különbségeket. Kitér ugyanakkor arra is, hogy a szocialista kormányok milyen reformlépéseket tettek e területen az elmúlt években.

Az egészségügyről a dokumentum leszögezi: a rendszerváltást követően az elmúlt két szocialista kormányzati ciklus alatt következett be a legtöbb intézményi változás.

A dokumentum beszámol arról is, hogy 2001 és 2008 között 25 százalékkal nőtt a GDP, és ezt a növekedési ütemet megtörte ugyan a világgazdasági válság, az ország összes jövedelem 2010-ben még így is 16 százalékkal haladja majd meg a 2001-es szintet.

Az összegző füzet értékelése szerint a kormány 2008 őszétől folytatja a válságkezelő gazdaságpolitikát, amely eredményeként Magyarország 2011-től térhet vissza az évi négy százalékot is meghaladó ütemű növekedési pályára.Kövér László: a kétharmados többség megszerzése a cél

OLDALTÖRÉS: Kövér László: a kétharmados többség megszerzése a cél

 

 

 

A kétharmados parlamenti többség elérése a Fidesz-KDNP-szövetség célja - mondta a Fidesz országos választmányának elnöke csütörtökön Szolnokon, sajtótájékoztatón.

Kövér László kijelentette, hogy „történelmi léptékben is emberfeletti feladata lesz a következő kormánynak”, ezért kell megszerezni a kétharmados többséget.

A politikus szerint elbizakodottság nélkül állítható, hogy a pártszövetségnek reális esélye van a választási győzelemre.

A Jobbik térnyerésére vonatkozó felvetésre Kövér László közölte: „Az én olvasatomban ez egy sajnálatosan negatív folyamat, amely azonban az MSZP-SZDSZ katasztrófakormányzás szükségszerű következménye”.

Május közepe táján alakulhat meg az új Országgyűlés, június közepére lehet új kormány

A választási fordulók időpontjait, a közjogi határidőket és az elmúlt ciklusok hagyományait figyelembe véve az MTI számításai szerint május közepe táján alakulhat meg az új Országgyűlés, és legkésőbb június közepére új kormánya lehet az országnak.

Az MTI úgy tudja, azzal lehet számolni, hogy az új összetételű Országgyűlés leghamarabb május közepe táján ülhet össze. Az első választási forduló április 11-én, a második április 25-én lesz, ezt követően körülbelül 3 hét áll rendelkezésre az esetleges jogorvoslatok elbírálására, vagyis ez időszak május 16-ig tarthat. 2006-ban 19 nappal a második forduló után vált jogerőssé a választási eredmény.

A következő lépés az új Országgyűlés megalakulása. Ezt a házszabály értelmében két nappal az ülés dátuma előtt össze kell hívni, az ülést az Alkotmány szerint a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belül hívja össze. A legutóbbi három ciklusban 23-25 nap telt el a második forduló és az alakuló ülés időpontjai között.

Mindezeket figyelembe véve elképzelhető, hogy május 17-én lesz az alakuló ülés, amelynek napján - az eddigi hagyományok szerint - az államfő megteszi javaslatát a miniszterelnök személyére. A miniszterelnök megválasztására ugyan nincs törvényi határidő, de ha az első jelöléstől számított 40 napon belül nem tud a parlament a személyéről döntést hozni, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.

Az Országgyűlés alakuló ülésének napjától kezdődik az ügyvezető kormány működése, amely addig tart, amíg a parlament el nem fogadja az új kabinet programját, és ezzel megválasztja az új kormányfőt is. Amíg ezek a folyamatok tartanak, az új parlament képviselői már benyújthatnak egyéni indítványokat, azaz az országgyűlési többség már ekkor is elkezdheti a munkát.

1998-ban az alakuló ülés utáni 10., 2002-ben már a 2., 2006-ban pedig a 14. napon történt a kormányprogram benyújtása; amit a legrövidebb idő alatt, azaz 12 nap alatt, 2002-ben fogadtak el. A legutóbbi választáson 23 napig tartott, mire a kormányprogram a parlament elé került és elfogadták.

Az MTI számításai szerint a határidőket és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve legkésőbb június közepére lehet új miniszterelnöke az országnak, és mivel a gyakorlat szerint a kormányfő megválasztásának napján nevezik ki a minisztereket is, ekkor az új kormány is felállhat. Az új kabinet eskütételével az ügyvezető kormány működése megszűnik.Az MSZP szóvivője szerint pártja a következő parlamenti ciklusban sem támogatja a központi ingatlanadó bevezetését.

Nyakó István csütörtökön az MTI-vel közleményben közölte: ingatlanadó nincs és nem is lesz, az MSZP akaratából biztosan nem.

Emlékeztetett arra, hogy a vagyonadó ingatlanadóra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab). 

Bajnai Gordon miniszterelnök pedig bejelentette, már a ciklusból hátralévő idő is kevés ahhoz, hogy az alkotmányossági hibák kijavítása után újra meg lehetne próbálkozni az ingatlanadó magyarországi bevezetésével - fűzte hozzá a szocialista politikus.

Nyakó István kijelentette: "az MSZP ezeket a döntéseket nemcsak tudomásul vette, de egy a jövőre vonatkozó kijelentéssel is megtoldja: a szocialista párt a következő parlamenti ciklusban sem támogatja központi ingatlanadó bevezetését".

"Ennél egyszerűbben ezt nem lehet mondani, reméljük, Szijjártó Péter is megérti" - írta közleményében a szóvivő.  Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kedden közölte: pártja szerint az MSZP nem tett le az ingatlanadó bevezetéséről. Az Ab döntése óta megjelent kormányzati nyilatkozatok azonban egyértelművé teszik, hogy az MSZP nem tett le az ingatlanadó bevezetéséről, és ha a Gyurcsány-korszak folytatódni fog, akkor a szocialista párt újra be fogja vezetni az ingatlanadót vagy ezen, vagy egy egészen más néven - mondta a politikus.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP nem támogatja a központi ingatlanadó bevezetését

 A Somogyért számára az SZDSZ miatt partiképtelen lett az MDF

 A Somogyért számára az SZDSZ miatt partiképtelen lett az MDF

 A Somogyért számára az SZDSZ miatt partiképtelen lett az MDF

"A Somogyért Egyesület egységét így őrizhetjük meg és erősíthetjük tovább"- olvasható a testület szerdai ülésén meghozott egyhangú döntésről tájékoztató, a Somogyért Szövetség és a Somogyért Egyesület nevében kiadott közleményben.

"Azt, hogy szervezetként senkivel nem kötünk választási szövetséget már korábban eldöntöttük, ezen nem kívántunk változtatni" - írták a közlemény kiadói, akik azért tartották fontosnak és szükségesnek a nyilvánosság tájékoztatását, mert az utóbbi időben a sajtóban megjelent, egymásnak ellentmondó információk alkalmasak voltak arra, hogy téves következtetéseket vonjanak le a Somogyért országgyűlési választási részvételével kapcsolatban.

Iharosi István, a Somogyért Szövetség elnöke közölte: "míg a kezdeti megbeszéléseken egy tiszta értéket hordozó MDF-fel találkoztunk, az SZDSZ maradványainak megjelenése és stílusa számunkra partiképtelenné tette az MDF-et". Az SZDSZ helyi politikusai elfogadhatatlan módon már idő előtt el akarták osztani, illetve megkérdőjelezni azt, amit két másik szuverén szervezet még létre sem hozott - indokolta a testület döntését. 

Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke, országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: "számunkra, számomra különösen zavaró, elfogadhatatlan volt az elmúlt napokban ismertté vált MDF programtervezet önkormányzatokra, nyugdíjrendszerre és az adóemelésre vonatkozó részei". 

A független országgyűlési képviselő, a Gyurcsány-kormány volt önkormányzati minisztere sajnálatát fejezte ki a kialakult a helyzet miatt, ugyanis megítélése szerint "az ország érdekében az MDF többségében korrekt politikusával együtt lehetett volna működni, de néhány inkorrekt ember idő előtt tönkretette ezt a formálódó kapcsolatot".

A közlemény kiadói emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt hónapokban több jelöltállításra készülő párt kereste meg a Somogyértet, közülük "csak az MDF-nél találtunk olyan értékeket, amelyek egy esetleges együttműködés alapjául szolgálhattak volna". Ezért kezdődhettek meg az egyeztetések, amelyhez négy egyéni képviselőjelöltjük, közülük is elsősorban Gyenesei István, Bollók Sándor és Kövér István MDF-es támogatása, illetve jelölése, valamint az MDF megyei és országos listájának jelöltjeikkel való megerősítése adta a lehetséges alternatívákat.

Erről döntően az MDF elsőszámú országos vezetőivel tárgyaltak - bevonva az MDF helyi vezetőit -, de a korábbi híradásokkal ellentétben megállapodásra nem került sor.    

"Az MDF somogyi vezetésének megosztottsága és bizonytalansága végig érezhető volt. Szándékukat néhány személy egyéni akciói miatt hivatalosan mindez ideig nem fogalmazták meg, nem döntöttek álláspontjukról" - áll a Somogyért Szövetség és a Somogyért  Egyesület nevében kiadott a közleményben.

Az MSZP szerint a Fidesz az önkormányzati pénzeket "fehéríti ki" az adománygyűjtéssel

Az MSZP szerint a Fidesz mostani adománygyűjtése "csak arra jó, hogy az önkormányzati pénzszivattyúból a pártpénztárba befolyó forintokat kifehérítse". Nyakó István, az MSZP szóvivője csütörtökön ezt azzal kapcsolatban mondta az MTI-nek, hogy Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója bejelentette: eddig több mint 130 millió forint adomány érkezett a Fideszhez a párt támogatóitól.

A szocialista politikus szerint a számoknál "nem kell készpénznek venni, amit a Fidesz mond", hiszen volt, amikor kétmillió embert láttak a Kossuth téren, miközben jó, ha fele annyian szavaztak rájuk.

Hallani lehetett azóta más "számmisztikáról" is, például hogy hány millióan írták alá a nemzeti petíciót - fűzte hozzá. Nyakó István úgy fogalmazott, hogy ez a mostani adománygyűjtés "inkább csak arra jó, hogy az önkormányzati pénzszivattyúból a pártpénztárba befolyó forintokat kifehérítse".

Nyitrai Zsolt csütörtökön jelentette be, hogy eddig több mint 130 millió forint adomány érkezett a Fideszhez a párt támogatóitól, az önkéntesek száma pedig már meghaladja az 50 ezret.

Népszava: Gyöngyösön indul Fodor Gábor egyéni körzetben

Gyöngyösön, egyéni körzetben indul az országgyűlési választásokon Fodor Gábor, és az SZDSZ volt elnöke vezetheti majd azt a Heves megyei listát is, amelyen MDF-es és szabad demokrata politikusok egyaránt helyet kapnak – értesült a Népszava.

A lap csütörtöki számában azt írta, hogy tudomásuk szerint a két párt most annak a lehetőségét keresi, hogyan szerepelhet majd a liberális jelöltek neve mellett az SZDSZ logója úgy, hogy az együttműködés ne közös listát eredményezzen. Abban az esetben ugyanis a két pártnak 10 százalékot kellene elérnie a bejutáshoz a parlamentbe.
   
A cikkben megjegyzik, hogy még mindig nem véglegesítették az együttműködési megállapodást, és a budapesti listavezetőt sem találták meg. Szombaton mind a két párt választmánya, illetve országos tanácsa ülést tart.

Több mint 130 millió forint adomány érkezett a Fideszhez eddig

Eddig több mint 130 millió forint adomány érkezett a Fideszhez a párt támogatóitól, az önkéntesek száma pedig már meghaladja az 50 ezret - közölte Nyitrai Zsolt csütörtökön Budapesten. A párt kampánynyitója március 15-én lesz a fővárosban.

A Fidesz operatív igazgatója sajtótájékoztatóján kifejtette: a legtöbb önkéntes a közép-magyarországi régióból jelentkezett, többségük nő. A cél az, hogy minél több olyan ember csatlakozzon a Fidesz választási felkészüléséhez, majd később a kampányához, aki eddig még nem vett részt aktívan a közéletben - fűzte hozzá Nyitrai Zsolt.
   
A jelentkezések számából - eddig pontosan 50.197 - az látszik, hogy egyre több olyan ember van az országban, aki tevőlegesen is részt akar venni a változásban - vélekedett.
   
Tájékoztatása szerint az önkéntesek feladata lehet irodai ügyelet, ajánlószelvények gyűjtése, direkt marketing levelek kihordása, további toborzás, telefonhívások, elektronikus levelek kiküldése és sms-küldés.
   
Kérdésre elmondta, százezer önkéntest szeretnének toborozni.
   
Az adománygyűjtéssel kapcsolatban Nyitrai Zsolt kifejtette: a több mint 130 millió forintnyi adomány körülbelül 41 ezer befizetésből gyűlt össze 2-2,5 hét alatt. Az átlagos támogatás fejenként 3.200 forint, a leggyakoribb összeg pedig 5 ezer forint volt. Jellemzően kisebb összegekből állt össze a 130 millió forint, de volt olyan adományozó is, aki egymillió forintot utalt - mondta.
   
A kiadásokkal összefüggésben kérdésre közölte: már ezekből az adományokból finanszírozták az önkéntesnek való jelentkezést ösztönző óriásplakátokra eddig fordított mintegy 20 millió forintot.
   
Nyitrai Zsolt emlékeztetett, Orbán Viktor Fidesz-elnök az év első napjaiban küldött levelet a párt támogatóinak, amelyben arra kérte őket, jelentkezzenek önkéntesnek, és ha tudják, támogassák a Fidesz választási felkészülését, kampányát anyagilag. Sem az adománygyűjtés, sem az önkéntestoborzás nem ért még véget - tette hozzá az operatív igazgató.
   
A Fidesz-KDNP hivatalos kampánynyitója március 15-én lesz egy budapesti szabadtéri rendezvény keretében - közölte.
   
Hangsúlyozta, a Fidesz célja az, hogy több mint kétmillió ajánlószelvényt gyűjtsön össze.
   
Nyitrai Zsolt beszámolt arról is, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés időszakában, illetve már azt megelőzően is a Fidesz-KDNP minden egyes országgyűlési képviselőjelöltje személyes bemutatkozó levélben keresi meg a választókat. Ennek része egy adatlap is, amellyel kapcsolatban az önkénteseket arra kérik, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés időszakában, amikor felkeresik az embereket, ezt az adatlapot töltessék ki a Fideszt támogatókkal. Ezen a nevet, a lakcímet, az életkort, a telefonszámot, az e-mail címet kérik el a választóktól - ismertette, hozzátéve, hogy ezeket a Fidesz a már meglévő legális adatbázisába teszik.
   
Kiemelte, mindezt bejelentették az adatvédelmi biztos hivatalánál.
   
Az internetes kampányról kérdésre kifejtette: használni kívánják az internet adta lehetőségeket. Mint mondta, sokat tanultak az online kampánnyal kapcsolatban például Barack Obama amerikai elnök kampányfőnökétől, Nicolas Sarkozy főtanácsadójától - aki a francia elnök online megjelenéséért felelős -, valamint a republikánusok volt politikai igazgatójától is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!