Büntethető lesz a holokauszttagadás

A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
 
Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt.

Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
 
Az MSZP tájékoztatása szerint a plenáris ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója és több holokauszttúlélő. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének  (Mazsihisz)üdvözli a holokauszttagadás büntethetővé tételét - mondta Feldmájer Péter, a szervezet elnöke hétfőn az MTI-nek.

Feldmájer Péter szerint helyesen cselekedett az Országgyűlés, amikor megszavazta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását.  Mint mondta, nagyon kedvező, hogy csak egy ellenszavazat volt. A jogszabály - Európa legtöbb államához hasonlóan - Magyarországon is világossá teszi, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni az emberek méltóságának sérelme nélkül.