EU-csúcs: Bajnai szerint szükségből erényt kovácsoltunk

Az EU-csúcstalálkozó után, a Brüsszeli Magyar Klub rendezvényén a kormányfő úgy fogalmazott, hogy miként Európának, Magyarországnak is "tükörbe kell néznie", mi okozta a válságos helyzetet, amelyre meg kellett találni a gyógyírt. Szerinte Magyarországnak látnia kell, hogy a fő ok az volt: nem végezte el "házi feladatát", bő tíz évig nem hajtott végre modernizációt, strukturális változtatásokat. Az ország a rendszerváltás utáni első évtizedben "jól haladt, aztán lefékezett" - állapította meg. 

Ennek okát abban jelölte meg, hogy a pártok felismerték: a választásokon azoknak a szavazata dönt inkább, akik közvetlenül vagy közvetett módon az állami újraelosztó rendszerből élnek. Ebből következett az ígérgetés - mondta.

Érvelését azzal támasztotta alá, hogy Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyon alacsony, mindössze 57 százalékos a keresőképes korú lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya. Szerinte ezt a következő években az európai átlag környékére kell felhozni.

Abban, hogy az "állami transzferre" utaltak szavazatának megnyerése érdekében a politikusok ígérgettek, és a produktív szférára nehezedő terheket növelték, Bajnai Gordon szerint az elmúlt évtizedben "a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék felelőssége egyaránt megállapítható, de ki kell mondani, hogy a kormány felelőssége a meghatározó".
 
A miniszterelnök szerint Magyarország nagy elismerést vívott ki magának a nemzetközi színtéren az utóbbi időben meghozott intézkedésekkel. Bárki alakít majd kormányt a választások után, ezt az utat kell követnie - meg kell őriznie az egyensúlyt, tovább kell folytatnia a modernizációs politikát, ugyanakkor stabilizálnia kell az ország növekedési képességét. Úgy vélekedett, hogy Magyarország számára a következő években évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés lehetősége kínálkozik, és hogy az országnak törekednie is kell az EU-átlagot mintegy 2 százalékkal meghaladó növekedési rátára.

OLDALTÖRÉS: Bajnai: Magyarország példaként került szóba a brüsszeli beszélgetéseken

Bajnai: Magyarország példaként került szóba a brüsszeli beszélgetéseken

Bajnai: Magyarország példaként került szóba a brüsszeli beszélgetéseken

Bajnai: Magyarország példaként került szóba a brüsszeli beszélgetéseken

Magyarország sokszor került szóba példaként Brüsszelben folyosói beszélgetéseken, illetve szűkebb körű kormányfői találkozókon - mondta el Bajnai Gordon miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli találkozóját követően a görög pénzügyi nehézségekkel kapcsolatosan készített állásfoglalást ismertetve. "Divatos papírként forog a magyar válságkezelés gyakorlata" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország most a stabilabbnak tekintett országok közé tartozik az EU-ban.

Az Európai Unióval, illetve az euróövezettel kapcsolatos aktuális válság fontos utólagos üzenet, hitelesítése annak, amit Magyarország csinált - vélte a kormányfő. Mint mondta, a forint "az elmúlt napok zűrzavarában" is stabil valutának bizonyult, az ország csődkockázatát tükröző biztosítási termékek pedig ma lényegesen alacsonyabbak, mint Görögország és más országok hasonló mutatói.
 
Ez azt is mutatja, hogy mindaz az áldozat, amelyet Magyarország vállalt az elmúlt egy-másfél évben, megérte - szögezte le Bajnai Gordon. Athénnak "nagyon kemény kiigazító programot kell végrehajtania" - hangoztatta, de Magyarország még ennél is nagyobb mértékűt hajtott végre 2008-tól 2010-ig.

Hozzátette: ezen a pályán Magyarországnak rajta kell maradnia, mert a görög példa is azt mutatja, hogy a világ még nagyon ingadozó. A pénzügyi befektetők még aggódnak, és csak hiteles, kitartó és következetes, józan ész alapú gazdaságpolitikát hajlandók hitelezni. Magyarország ilyet folytatott az elmúlt időszakban, ilyet kell továbbvinni is - fejtette ki.

A Görögországgal kapcsolatos csütörtöki döntés fontos példája az európai szolidaritásnak is, újra igazolja, hogy szükség van az Európai Unióra és az EU-tagságra - mutatott rá a miniszterelnök.  Hozzátette, Magyarország abban is érdekelt, hogy erős legyen az eurózóna, mert hazánknak is minél előbb szüksége van az euróra.

OLDALTÖRÉS: Bajnai: az EU-nak el kell kerülnie az internetbuborékhoz hasonló problémákat a zöld gazdaságnál

Bajnai: az EU-nak el kell kerülnie az internetbuborékhoz hasonló problémákat a zöld gazdaságnál

Bajnai: az EU-nak el kell kerülnie az internetbuborékhoz hasonló problémákat a zöld gazdaságnál

Bajnai: az EU-nak el kell kerülnie az internetbuborékhoz hasonló problémákat a zöld gazdaságnál

Az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy a zöld szemléletű gazdaságfejlesztés során az internetbuborékhoz hasonló problémák alakulhassanak ki - hangoztatta Bajnai Gordon miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli informális értekezletén.

"Világossá kell tennünk: a zöld gazdaság nem jelentheti azt, hogy a gazdaság legfontosabb alapjait, a gazdaság fejlődésének legfontosabb mutatóit elfelejtjük, hogy a versenyképesség vagy a termelékenység fogalma... hátraszorul" - fogalmazott a kötetlen találkozó utáni sajtótájékoztatóján.

Ha a koppenhágai klíma-csúcskonferenciát követő folyamat nem halad előre sikeresen, akkor azok az ösztönzők, amelyek zöld munkahelyeket teremthetnek, elmaradhatnak, és előállhat olyan helyzet, mint annak idején az internetbuborék kapcsán, az, hogy megfelelő piaci kereslet hiányában a buborék kipukkad - fejtette ki Bajnai. Hozzátette: a fenntartható, zöld gazdaságot ezzel együtt Magyarország is fontos célnak tartja. 

A miniszterelnök minderről az EU2020 stratégia előkészítésével foglalkozó vitában beszélt. A tíz évre szóló program Európa felzárkózását, versenyképességének megőrzését tűzi ki célul, vitáját a következő kormányfői találkozón - március végén - immár konkrét javaslatok alapján folytatják. 

Bajnai hangoztatta, hogy az előző ilyen program, amely 2000-től 2010-ig szólt, nem nevezhető sikernek, bár voltak eredményei, kudarcai pedig tanulságként szolgálhatnak. A nemzetközi gazdasági válság utáni világban ráadásul élesebb lesz a verseny, mint korábban, a nagy gazdasági szereplők globális befolyása pedig kiegyensúlyozottabb lesz - mutatott rá. Más, alapvetően új megközelítésű programra van szükség ahhoz, hogy Európa talpon maradjon a nemzetközi versenyképesség tekintetében - hangoztatta.

Emlékeztetett, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke új irányítási stratégiát javasolt, amely arról szól, hogyan lehet jobban kézben tartani a közös európai gazdaságpolitikát. Magyarország egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az eddig alulról jövő gazdasági koordináció mellett felülről lefelé történő tervezésre van szükség, amely központi uniós célokat tűz ki, és amelyeket az egyes országok számára részcélokra bontják le. Utóbbiakról a tagállamok beszámoltathatók - tette hozzá a miniszterelnök, kiemelve, hogy testre szabott célokat kell készíteni 

Egyetértettek a vezetők abban is, hogy az első tízéves programhoz képest kevesebb célra van szükség, de ezeknek mérhetőbbnek, számonkérhetőbbnek, a növekedésre jobban irányulónak kell lenniük. 

A magyar álláspontból Bajnai Gordon ismét kiemelte, hogy az uniónak folytatnia kell a belső felzárkóztatást, az egységes közös piac fejlesztését, a közös agrárpolitikát, és továbbra is a szolidaritásra kell épülnie. Szükség van szerinte olyan stratégiákra is, amelyek "a növekedési elemet markánsabban visszahozzák az európai gazdaságpolitikába". Hozzászólásában kiemelte az energiabiztonság kérdését is. 

A foglalkoztatás kérdésére kitérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország más tagállamokkal együtt évek óta jól teljesít az úgynevezett magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásában, de az uniónak megoldást kell találnia az alacsony képzettségűek számára is.

OLDALTÖRÉS: Görög csúcs lett a csütörtöki kormányfői EU-találkozó

Görög csúcs lett a csütörtöki kormányfői EU-találkozó

Görög csúcs lett a csütörtöki kormányfői EU-találkozó

Görög csúcs lett a csütörtöki kormányfői EU-találkozó

A pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögországot támogató nyilatkozat lett a legfontosabb eredmény az európai uniós tagországok vezetőinek csütörtökön Brüsszelben tartott informális találkozóján. A vezetők a szükség esetére kilátásba helyezett segítség mellett felszólították Athént, hogy végezze el házi feladatát, és valósítsa meg az elhatározott stabilitási programot.
 
Az uniós elnök Herman Van Rompuy kezdeményezte kormányfői találkozó hivatalos témái a következő tíz év átfogó gazdasági programjának előkészítése, a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia tanulságainak levonása és a haiti helyzet volt. Tekintettel azonban Görögországnak az euróövezet stabilitására is kockázatot jelentő pénzügyi nehézségeire, kénytelenek voltak foglalkozni ezzel a témával is. 
 
Valamennyi euróövezeti tagállamnak józan nemzeti politikát kell követnie, a megállapodásokon nyugvó szabályokkal összhangban, hiszen közösen viselik a felelősséget a térség gazdasági és pénzügyi stabilitásáért - figyelmeztettek az említett nyilatkozatban.
 
A dokumentumból és Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök csúcs utáni nyilatkozatából az is kiderül, hogy a görög kormány továbbra sem kért pénzügyi támogatást. Bajnai Gordon miniszterelnök a témával kapcsolatban arról beszélt a magyar újságíróknak, hogy nehéz kiigazítási programját követően Magyarország most már a stabilabbnak tekintett országok közé tartozik az EU-ban. Az Európai Unióval, illetve az euróövezettel kapcsolatos aktuális válság fontos utólagos üzenet, hitelesítése annak, amit Magyarország csinált - emelte ki.

A Görögországgal kapcsolatos csütörtöki döntés egyértelmű példája az európai szolidaritásnak is, újra igazolja, hogy szükség van az Európai Unióra és az EU-tagságra - mutatott rá.

Ami az EU2020 stratégiát illeti, Bajnai szerint alapvetően új megközelítésű programra van szükség ahhoz, hogy Európa talpon maradjon a nemzetközi versenyképesség tekintetében - hangoztatta. Emlékeztetett, hogy Van Rompuy új irányítási stratégiát javasolt, amely arról szólt, hogyan lehet jobban kézben tartani a közös európai gazdaságpolitikát. Magyarország egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az eddig alulról jövő gazdasági koordináció mellett felülről lefelé történő tervezésre van szükség, amely központi uniós célokat tűz ki, és ezeket az egyes országok számára részcélokra bontják le.
 
Egyetértettek a vezetők abban is, hogy az első tízéves programhoz képest kevesebb célra van szükség, de ezeknek mérhetőbbnek, számonkérhetőbbnek, a növekedésre jobban irányulónak kell lenniük. 

Az EU 2020-szal kapcsolatos magyar álláspontból Bajnai Gordon ismét kiemelte, hogy az uniónak folytatnia kell a belső felzárkóztatást, az egységes közös piac fejlesztését, a közös agrárpolitikát,és továbbra is a szolidaritásra kell épülnie. Hozzászólásában külön hangsúlyozta az energiabiztonság fontosságát is. 

Haiti témájában a tagországok vezetői támogatták Catherine Ashton külügyi főképviselő azon kezdeményezését, hogy az unió indítson katonai műveletet a januári földrengés miatt hajléktalanná váltak gyors - még az esős évszak márciusi beállta előtti - fedélhez juttatása érdekében. Mint Ashton mondta, az ENSZ és Haiti kormánya fordult ilyen jellegű segítségért az EU-hoz. 

A főképviselő a találkozó után arról is nyilatkozott, hogy az EU támogatja a demokráciáért és emberi jogokért Iránban tüntetőket. A főképviselő elítélte ugyanakkor az iráni ellenzék tagjai elleni erőszakot, a megfélemlítést és az őrizetbe vételeket.