Eclipse-ügy - Hét embert vettek őrizetbe a vámnyomozók

A szóvivő az őrizetbe vettek személyéről nem beszélt, és nem kommentálta az MTI-nek azt az értesülését sem, amely szerint a hét ember között van az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetője is. 

A VPOP az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében megerősítette, hogy Budapesten és Pest megyében több helyszínen összehangolt akciót hajtott végre. A különösen nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt indult nyomozás során több embert előállítottak és őrizetbe vettek. 

Mint írták, a nyomozás során több, a bűncselekmény-sorozat által érintett, illetve az adócsalás leplezésével összefüggésbe hozható vállalkozásnál történtek nyomozási cselekmények. A házkutatás során a pénzügyőrök különféle dokumentumokat, bizonylatokat és adathordozókat foglaltak le.

A VPOP közlése szerint a nyomozás érdekeire való tekintettel a nyilvánosságra hozható részletekről később adnak részletes tájékoztatást. Házkutatás volt a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. zuglói székházában is, de nem a cégnél, hanem az irodaház egyik bérlőjénél jártak a vámnyomozók, és őrizetbe vették az érintett informatikai társaság vezérigazgatóját - erősítette meg Szabó Iván, a CBSZ jogi képviselője az Origo hírportál értesülését az MTI-nek. 

A jogi képviselő nem erősítette meg, de nem is cáfolta az MTI-nek azt az értesülését, miszerint az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt.-nél tartottak házkutatást és többek között a cégvezetőt is őrizetbe vették. 

Szabó Iván elmondta: az eljárás során mintegy két órán keresztül kommandósok ellenőrizték az épületnél a ki- és a bejutást. Megerősítette továbbá, hogy a CBSZ-től csak a bérleti szerződést kérték el a nyomozók. Kifejtette, hogy a lefoglalás módja ellen panasszal él a CBSZ, mert megítélése szerint "túlzott nyomozati cselekmény" történt.

Szabó Iván arról is beszélt, hogy a bérlő informatikai cégnek csak a programozói voltak a székházban levő irodában, és tudomása szerint a cég vezetőjét nem az Angol utcai épületnél vették őrizetbe. 

A hirado.hu azt írta: az Eclipse Zrt. decemberben kötött 4,95 milliárd forintos szerződést az eredetiségvizsgálat új informatikai rendszerének megalkotására, majd négy nap múlva üzembe is helyezte azt. Januárban öt, eredetiségvizsgálattal foglalkozó cég feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, gazdasági titok megsértése és hivatali visszaélés miatt. A Fővárosi Főügyészség az ügyben nyomozást rendelt el.

Eclipse-ügy - HáttérAz Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2009. december 31-én hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás során nyert el nettó 4 milliárd 950 millió forintot a járművek előzetes eredetiségének hatósági megállapítását támogató központi informatikai rendszer módosítására és négyéves üzemeltetésére.

A korábban eredetiségvizsgálattal foglalkozó cégek szerint ezt az tette lehetővé, hogy a kormány 2009. december 22-én egyeztetések nélkül, egyoldalúan hozott rendeletben mondta fel 2011 januárjáig szóló szerződésüket. Az érintett vállalkozások szerint a jogilag is megkérdőjelezhető döntés több ezer munkahelyet sodort veszélybe, ezért januárban petícióban követelték Bajnai Gordon miniszterelnöktől a rendelet visszavonását.

A cégek emellett januárban feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, gazdasági titok megsértése és hivatali visszaélés miatt. A Fővárosi Főügyészség ezt követően nyomozást rendelt el az ügyben.

Az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. ellen az MDF is szót emelt az elmúlt hetekben. A párt - a Figyelő című hetilap tényfeltáró cikksorozatára hivatkozva - arra szólította fel az MSZP-t és a Fideszt, hogy hozzák nyilvánosságra a társaság "immár 20 milliárd forint körülire becsülhető" állami szerződéseit és a beszerzés körülményeit.

Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője 2010. március 3-i sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Eclipse-et 2003. április 14-én alapították, éppen 10 nappal a gépjárművek eredetiségvizsgálatának hatósági árassá tétele után. A frissen alapított társaság ezt követően megnyerte azt a pályázatot, amelyet a hatósági árak kialakítása után az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftver kifejlesztésére írtak ki - tette hozzá.

A szóvivő beszélt arról is, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2006. július 24-i ülésén nyilvánította titkossá a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz tartozó összes jövőbeli informatikai fejlesztést, és jórészt az akkori döntés miatt nem lehet semmit sem tudni az eredetiségvizsgálat körül elfolyt pénzekről.

Az előzetes eredetiségvizsgálatot 1998-ban vezették be, elsősorban bűnmegelőzési szempontok miatt. A vizsgálat 2004 óta működik hatósági eljárás keretében. A bevezetés után jelentősen, mintegy évi 5.500-ra csökkent a gépjárműlopások száma.

OLDALTÖRÉS: Eclipse-ügy - Háttér