Mi terem meg a városszéli hobbikertekben?

- Jót tett az eső a kertnek, feléledtek a növények. Bár akkor sem szomjaznak, ha hanyagol bennünket az égi áldás: kiapadhatatlan a fúrt kút - büszkélkedik vendéglátónk. A körgyűrű kettészelte Körtésben járunk, ahol csaknem félezer parcellán kertészkednek az önkormányzattól kiskertet bérlők. A területek zöme gondozott, elhanyagolt zugot alig-alig látni. Ügyelnek is a három kerthasznosítási egyesület vezetői, hogy parlagon lehetőleg ne maradjon egy négyszögöl se. Többször is tartanak kertbejárást, hogy megszemléljék a birtokokat. Bakucz Zoltán a Körtés II. Kerthasznosítási Egyesület vezetőségi tagja, csaknem harminc éve bérli az évek során egyre szebbé tett több száz négyzetméteres kiskertet.

- Rendszeresen jártam segíteni a kollégák kertjébe, de egy idő után azt mondtam, inkább a magaméban dolgozom. Amit most itt látnak, évtizedes munka eredménye. Én nem füvesítettem, van annyi időnk a feleségemmel, hogy zöldséget, gyümölcsöt termeljünk. Mondhatni, minden van itt, a család szükségletére. A két lányunk, az unokáink alig várják, hogy elbatyuzzunk hozzájuk. Négyfajta alma, szilva terem a fákon, sárgabarack, vilmoskörte, szőlő, amiből vörösbort csinálok, s a zöldségért sem kell a piacra mennünk. Azt kérdi, megéri-e mindezzel foglalkozni? Naná! Először is: tudom, mi kerül a tányéromra, aztán kell ez a kis mozgás, ami a kertészkedéssel jár, jó a levegő, no meg csupa-csupa kedves szomszéddal, baráttal vagyunk körülvéve.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

- Jót tett az eső a kertnek, feléledtek a növények. Bár akkor sem szomjaznak, ha hanyagol bennünket az égi áldás: kiapadhatatlan a fúrt kút - büszkélkedik vendéglátónk. A körgyűrű kettészelte Körtésben járunk, ahol csaknem félezer parcellán kertészkednek az önkormányzattól kiskertet bérlők. A területek zöme gondozott, elhanyagolt zugot alig-alig látni. Ügyelnek is a három kerthasznosítási egyesület vezetői, hogy parlagon lehetőleg ne maradjon egy négyszögöl se. Többször is tartanak kertbejárást, hogy megszemléljék a birtokokat. Bakucz Zoltán a Körtés II. Kerthasznosítási Egyesület vezetőségi tagja, csaknem harminc éve bérli az évek során egyre szebbé tett több száz négyzetméteres kiskertet.

- Rendszeresen jártam segíteni a kollégák kertjébe, de egy idő után azt mondtam, inkább a magaméban dolgozom. Amit most itt látnak, évtizedes munka eredménye. Én nem füvesítettem, van annyi időnk a feleségemmel, hogy zöldséget, gyümölcsöt termeljünk. Mondhatni, minden van itt, a család szükségletére. A két lányunk, az unokáink alig várják, hogy elbatyuzzunk hozzájuk. Négyfajta alma, szilva terem a fákon, sárgabarack, vilmoskörte, szőlő, amiből vörösbort csinálok, s a zöldségért sem kell a piacra mennünk. Azt kérdi, megéri-e mindezzel foglalkozni? Naná! Először is: tudom, mi kerül a tányéromra, aztán kell ez a kis mozgás, ami a kertészkedéssel jár, jó a levegő, no meg csupa-csupa kedves szomszéddal, baráttal vagyunk körülvéve.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

- Rendszeresen jártam segíteni a kollégák kertjébe, de egy idő után azt mondtam, inkább a magaméban dolgozom. Amit most itt látnak, évtizedes munka eredménye. Én nem füvesítettem, van annyi időnk a feleségemmel, hogy zöldséget, gyümölcsöt termeljünk. Mondhatni, minden van itt, a család szükségletére. A két lányunk, az unokáink alig várják, hogy elbatyuzzunk hozzájuk. Négyfajta alma, szilva terem a fákon, sárgabarack, vilmoskörte, szőlő, amiből vörösbort csinálok, s a zöldségért sem kell a piacra mennünk. Azt kérdi, megéri-e mindezzel foglalkozni? Naná! Először is: tudom, mi kerül a tányéromra, aztán kell ez a kis mozgás, ami a kertészkedéssel jár, jó a levegő, no meg csupa-csupa kedves szomszéddal, baráttal vagyunk körülvéve.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

- Rendszeresen jártam segíteni a kollégák kertjébe, de egy idő után azt mondtam, inkább a magaméban dolgozom. Amit most itt látnak, évtizedes munka eredménye. Én nem füvesítettem, van annyi időnk a feleségemmel, hogy zöldséget, gyümölcsöt termeljünk. Mondhatni, minden van itt, a család szükségletére. A két lányunk, az unokáink alig várják, hogy elbatyuzzunk hozzájuk. Négyfajta alma, szilva terem a fákon, sárgabarack, vilmoskörte, szőlő, amiből vörösbort csinálok, s a zöldségért sem kell a piacra mennünk. Azt kérdi, megéri-e mindezzel foglalkozni? Naná! Először is: tudom, mi kerül a tányéromra, aztán kell ez a kis mozgás, ami a kertészkedéssel jár, jó a levegő, no meg csupa-csupa kedves szomszéddal, baráttal vagyunk körülvéve.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

Szavaira rákontráz a hétvégi házba betoppanó Szalai Máté, aki néhány parcellával odébb nevelgeti a növényeit.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.

- Ebben az utcában nagyon jó a társaság. Mindig kisegítjük a másikat, akár a hirtelen elfogyott vetőmagot kell pótolni, akár valami szerszám hiányzik. Hallottam persze olyanról, hogy akadnak, akik inkább borsot törnek a másik orra alá, de ránk ez nem jellemző. Szalai Máté nem régi lakosa a Körtésnek. Öt-hat éve beleszeretett egy pompás cseresznyefába, s amikor kiderült, hogy kút is van mellette, nem habozott: vízhiányos parkerdei telkét odahagyva a körtésit választotta. Nála is mindenféle megterem, ami az éléskamrába, a konyhaasztalra való. Hatalmas paradicsomfáin pirulóban vannak a termetes bogyók, kibújt a másodvetésű spenót, s az őszi saláta palántái is a napfény felé nyújtóznak.

Szomszédja, Nagy Tibor régi motoros itt, éppen betakarít: a tüskétlen szeder van soron, nem panaszkodhat, bő a termés. Lekvár, szörp készül a magas vitamintartalmú sötétszínű gyümölcsből. Az uborka már üvegben, újkrumpli is került a tányérra, s tán a pálinkának való szilva hozama is jó lesz. A káposzta az, ami hiányzik az ágyásaiból. Tibor szerint az nem jön be, így nem is próbálkozik vele. Minden mást megtermel, különösen a fűszerpaprikáira büszke. Ősszel mindig tetszetős koszorú díszíti a házikó teraszát. A körtés telkei bérlemények, itt nem a díszes építményekre helyezik a hangsúlyt az emberek, hanem a kertművelésre.