Belföld

2010.08.10. 18:50

Schmitt Pál aláírta: új szabályozás alatt a közmédiumok

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok. Ugyancsak a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. A média-törvénycsomag aláírása miatt az MSZP, az LMP és a Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A hatóság autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető. Miután Schmitt Pál aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, a hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, szerdai hatállyal.

A megszűnő ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövő médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre.
 
A jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaságok ügyvezetését vezérigazgatók látják el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által aláírt, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról. Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.  

Hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.

Ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordul az LMP. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese az MTI-nek azt mondta, hogy véleményük szerint a médiacsomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.

A Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul a médiacsomag ügyében - közölte Novák Előd, a párt alelnöke az MTI-vel. Azt mondta, elvárták volna, hogy az államfő előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: Schmitt Pál "pártcélokat szolgál".

A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály kedden jelent meg a Magyar Közlönyben, miután Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a törvénycsomagot.

Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.

Még mielőtt ismertté vált volna, hogy az államfő aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének sajtótájékoztatóján bejelentették, közös szakszervezeti fórum létrehozását kezdeményezik egyes, a közmédiumokban működő munkavállalói érdekképviseletek. A közmédiumokban működő szakszervezetek tanácskozásán nyilatkozatot fogadtak el, ez kifogásolja, hogy a közmédiumokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatok elfogadása előtt nem volt társadalmi, szakmai és szakszervezeti egyeztetés, egyúttal arra hívja fel a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a közszolgálati médiumoknál dolgozók érdekképviseleteivel.

A tanácskozáson a PHDSZSZ mellett a Magyar Televízióban működő szakszervezetek és az MTI Sajtószakszervezetének képviselői vettek részt, illetve jelen volt a Nemzeti Média Kerekasztal több ügyvivője is.

 

OLDALTÖRÉS: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság


A  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság


A  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság


A  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Orbán Viktor miniszterelnök szerdai hatállyal kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, az államfő ugyanis aláírta a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amelyet kedden ki is hirdettek a Magyar Közlönyben.

Szinte csak a NMHH-ra vonatkozó szabályok lépnek hatályba a törvény kihirdetését követő napon, azaz szerdán, egyes változások valamelyest később történhetnek meg.

A kihirdetést követő napon életbe lépő rendelkezésekkel a hatóság elnöke - Szalai Annamária - számos, a közmédiumok vezetését érintő pozícióhoz kap kinevezési jogot.
 
A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.

Az elnök, aki az elnökké válással a Médiatanács elnökjelöltje is lett, több, a médiát irányító tisztségviselőt nevez ki: két elnökhelyettest - akik államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak -, a hatóság hivatalának főigazgatóját, a hírközlési és médiabiztost, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (KFGH) igazgatóját.

Az államfő által aláírt jogszabály azon része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követő napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba.

Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövő Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.

A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjat kap.
 
A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az előterjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az őszi ülésszak első ülését, így erről ekkor szavazhatnak leghamarabb.
 
Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvény azon része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnő testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament előtt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.
 
Az államfő által aláírt jogszabály azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el.

A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott hat tagból - a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat -, valamint a Médiatanács által delegált elnökből és a szintén általa delegált további egy tagból áll. Megbízatásuk kilenc évre szól. A kuratórium is leghamarabb szeptember közepe után tud létrejönni, ugyanis a tagok megválasztása is a parlament előtt áll még.
 
A törvény szeptember 6-i dátummal hozza létre a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett, és amelybe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.

OLDALTÖRÉS: Szalai Annamária életrajza

 

 

 


Szalai Annamária életrajza

Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 11-i hatállyal 9 évre Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.

Szalai Annamária 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen.

1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK-n népművelői, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szakközgazda diplomát szerzett.
 
1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető volt. 1995 és 1997 között a Mozisok Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. 1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.

1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-2003 között a párt Zala megyei választmányának elnöke, 2003-2004-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának alelnöke volt.
 
1994-1998 között Zalaegerszegen önkormányzati képviselő, 1998-2002 között a Zala Megyei Közgyűlés tagja volt.
 
1998-2004 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a Fidesz Zala megyei területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági, az informatikai és távközlési, valamint a társadalmi szervezetek bizottságának munkájában vett részt. 2004 tavaszán ORTT-taggá választása miatt képviselői mandátumáról lemondott.

2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus.

2004. április 1-jétől az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!