Belföld

2010.08.11. 13:17

Szalai Annamária: ősszel tárgyalhatja a parlament az új médiatörvényt

A piaci szereplők befolyása nélkül működő, kiszámítható médiatanácsot és emberközpontú médiahatóságot szeretne vezetni Szalai Annamária.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke elmondta: ősszel nevezik ki a szakmai önállóságukat megőrző közmédiumok vezetőit, és várhatóan ősszel tárgyalja meg az Országgyűlés a médiaszabályozás részletszabályait tartalmazó új médiatörvényt is.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) összevonásával megalakuló új médiahatóság elnöke szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján az összevonást a költségek csökkentésének szándéka mellett azzal indokolta, hogy a tartalom és a terjesztés felügyelete ne váljon szét.

Szalai Annamária elmondta: olyan, emberközpontú szervezetet akar vezetni, amely a közösség érdekeit védi. Példaként említette a hírközlési és médiabiztos intézményét, amely az előfizetők és felhasználók panaszait vizsgálja ki.

A médiahatóság elnöke gyors és határozott szervezetátalakítást tervez, az idei évet azonban átmenetinek tartja. Mint mondta, a parlament az ősszel választja meg az Országos Rádió és Televízió Testület utódjának tekinthető médiatanács tagjait, majd fel kell állnia a Közszolgálati Közalapítvány három kormánypárti, három ellenzéki és két, a médiatanács által delegált tagból álló  kuratóriumának.

A közmédiumok jelenlegi elnökeit váltó vezérigazgatóit  - a médiatanács javaslatára - ez a kuratórium a választja meg.

A parlament várhatóan szeptemberben dönt a médiaalkotmánynak nevezett keretszabályokról is, majd még ősszel megkezdődhet a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény tárgyalása - közölte Szalai Annamária. Hozzátette: az alkotmánymódosítással, valamint a médiát és a hírközlést érintő, kedden kihirdetett jogszabály-módosítással megkezdett szabályozási folyamat ezzel válik teljessé.

Azzal kapcsolatban, hogy a törvénycsomag miatt mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul, Szalai Annamária elmondta: a testület döntését nem kívánja megelőlegezni, azt kellő tisztelettel veszi majd tudomásul.
 
A közmédiumok megőrzik szakmai önállóságukat, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumokat vonják össze - hangsúlyozta Szalai Annamária. Ezt a testületek kezelhetetlenül nagy létszámával és a közmédiumok pazarló gazdálkodásával indokolta.

Példaként hozta fel, hogy amíg a Magyar Rádió felelősen gazdálkodott az elmúlt években, addig a Magyar Televízió felélte a vagyonát, botrányos székházberuházáson van túl, s "az év végére - ha addig kibírja - tízmilliárd forintos hiánya lesz", a Duna Televíziónál pedig szerződéseket vizsgálnak. Ezt a rendszert az alapjaitól kell újraépíteni - fogalmazott.

Hozzáfűzte, hogy a közmédiumok felesleges, profiljuktól idegen terhektől szabadulnak meg, nem kell például a vagyongazdálkodással foglalkozniuk.

Az ORTT helyébe lépő médiatanácsról szólva - amelynek szintén elnöke lesz - Szalai Annamária elmondta: az Országos Rádió és Televízió Testületénél kiszámíthatóbb munkát végző szervezetet szeretne, amely "csip-csup hatósági ügyek" helyett érdemi, stratégiai döntésekkel foglalkozik, nem egyszerű bejelentésekkel, néhány másodperces reklámidő-túllépésekkel.

Szerinte az ORTT működésében nem a delegáltak politikai meggyőződése okozott gondot, hanem az, hogy a tevékenységét a piaci szereplők képesek voltak befolyásolni. Ezt a jövőben el kell kerülni - mondta.

Kérdésre válaszolva Szalai Annamária arról is beszélt, hogy egyes nemzetközi szervezetek "jól követhető, szervezett mozgás" következményeként kifogásolták az új magyarországi médiaszabályozást, ezért érte azt számos alaptalan és elhamarkodott vád.

Mint mondta, az offenzívát "sértett, a változásokkal elégedetlen emberek" szervezik külföldön, és reméli, hogy a tekintélyesebb nemzetközi szervezetek alaposabban fognak tájékozódni, mielőtt véleményt nyilvánítanak.

Szalai Annamária arra is kitért, hogy az új médiaszabályozásnak nincs olyan eleme, amely centralizálná a hatalmat, a médiahatóság elnökét pedig számos európai országban a miniszterelnök vagy a szakminiszter nevezi ki. Így volt ez a korábban kormányhivatalként működő NHH esetében is, ezzel szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv - emelte ki.

A hatóság elnökeként Szalai Annamária a médiát érintő ügyekkel foglalkozik majd, a hírközlési területért Mátrai Gábor elnökhelyettes felel.

Az elnökhelyettes a sajtótájékoztatón a közeljövő feladatai között említette a digitális átállásra való felkészülést és az így felszabaduló frekvenciák hasznosítását, az Európai Unió telekommunikációval foglalkozó irányelvének a hazai jogrendbe illesztését. Még az idén megpályáztatják a 450 megaherzes frekvenciát.

Szalai Annamáriát szerdai hatállyal nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Megbízatása kilenc évre szól.

OLDALTÖRÉS: Szalai Annamária: piaci szereplők ne avatkozhassanak a médiahatóság döntéseibe!

Szalai Annamária: piaci szereplők ne avatkozhassanak a médiahatóság döntéseibe!

Szalai Annamária: piaci szereplők ne avatkozhassanak a médiahatóság döntéseibe!

Szalai Annamária: piaci szereplők ne avatkozhassanak a médiahatóság döntéseibe!

Szalai Annamária azt várja, hogy a piaci szereplők ne tudjanak beleavatkozni az új médiahatóság döntéseibe és a döntések előkészítésébe.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) eddigi működéséről kijelentette: a legnagyobb gondot az okozta, hogy a szolgáltatók sikeresen tudtak lobbizni a testületnél, és sokáig csak gyűjtögették a büntetéseket, majd megalkudtak a hatósággal.

Példaként említette, hogy amikor a TV2 és az RTL Klub délutáni talk show-i közötti "nemtelen verseny" elindult, az ORTT nem rótt ki már az első jogszabálysértéskor szigorú büntetést. Ha ez megtörténik, a testületet nem lehetett volna azzal vádolni, hogy hozzájárult "a rosszabbnál rosszabb és értéktelenebbnél értéktelenebb, sokszor törvénysértő" epizódok sugárzásához - mondta Szalai Annamária.
 
Hozzátette: mivel az Országos Rádió- és Televízió Testület létszáma öt alá csökkent, az ORTT hónapok óta nem működik testületként, hatósági feladatait azonban továbbra is ellátja a szervezet, a törvénysértések pedig az újonnan létrejövő médiatanács elé kerülnek, amint az Országgyűlés ősszel megválasztja annak tagjait.

Arra is kitért, fontosnak tartja, hogy egyeztessenek a piac szereplőivel, ez azonban nem jelentheti, hogy az ő igényeikhez szabják a döntéseket és az előterjesztéseket.

"Senki nem akar magánközleményekre vadászni, blogokat szabályozni, ellenőrizni" - jelentette ki a médiahatóság elnöke az Országgyűlés előtt lévő, fideszes képviselők által kezdeményezett médiaalkotmánnyal kapcsolatban.

A tervezetről azt mondta: sokat javult a módosító indítványok hatására, és bízik benne, hogy olyan törvényszöveg jön létre, amellyel nagyjából elégedettek lesznek azok, akikre vonatkozik. Még akkor is, ha nem "az az elsődleges cél, hogy a szabályozás alanyai egyetértsenek vele", hanem hogy olyan törvényt fogadjon el a parlament, amely a közösség érdekeit védi - hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy bár gyors szervezetátalakítást tervez, a stabilitás érdekében az idén - átmeneti ügyrend alapján - a korábbi szervezeti egységek fennmaradnak és eljárnak a függőben lévő ügyekben.

A szerdán bemutatott, a hírközlésért felelős Mátrai Gábor mellett még egy, médiaügyi elnökhelyettese lesz - ismertette Szalai Annamária. Leendő helyettesét azonban - bár tudja, ki lesz az - nem nevezte meg.

"Történelmileg így alakult" - válaszolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arra a kérdésre, miért van szükség négy közmédiumra, ha a részvénytársaságok működését felügyelő kuratóriumokat összevonják. Mint mondta, bár az elmúlt években sok ötlet volt az intézmények egyesítésére, "ezeket a gyökereket nehéz elvágni, és talán nem is indokolt".

A fontos az, hogy az állam ne versenyeztesse a közmédiumokat, illetve hogy ne alakuljon ki olyan struktúra, amelyben azok egymással versenyeznek - jelentette ki Szalai Annamária, hozzátéve: tiszta profilú, világos küldetéssel rendelkező, önállóságukat megőrző közmédiumokra van szükség.

A vagyongazdálkodás egységesítéséről azt mondta: felesleges terhet vesz el az intézményektől, egyszersmind megakadályozhatja, hogy az MTV székházbotrányához hasonló ügyek történjenek.

OLDALTÖRÉS: MSZP: a médiatörvény ellentétes az európai szabályozással

 

 

 


MSZP: a médiatörvény ellentétes az európai szabályozással

Az MSZP szerint a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály ellentétes a demokrácia, a sajtószabadság elvével, az európai szabályozással.

Kovács László, az MSZP alelnöke ezt annak kapcsán közölte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök még kedden aláírta a jogszabályt, amely alapján a miniszterelnök szerdai hatállyal kinevezte 9 évre Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének.

A szocialista politikus úgy vélekedett: a demokrácia elképzelhetetlen a sajtószabadság nélkül, az pedig objektív, pártatlan tájékoztatás nélkül, amelynek alapfeltétele, hogy a közszolgálati médiumok függetlenek legyenek a kormánytól, a pártoktól és a parlamenttől. Ez az elv érvényes az Európai Unió valamennyi országában - húzta alá.

Megerősítette, az MSZP szerint a médiatörvény nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, ezért a párt az Alkotmánybírósághoz fordul.

A korábbi médiatörvénynek voltak gyengeségei - ismerte el, de leszögezte: abban érvényesült a függetlenséghez szükséges paritás a politikai oldalak között, és a civil társadalom erős szerepe, a közmédiumok vezetőit pedig pályázat útján választották ki. A döntés nehézkes volt, de demokratikus - emelte ki Kovács László, aki megjegyezte: a demokrácia drágább, néha lassabban, nehézkesebben működik, mint a diktatúra, "mégsem hiszem, hogy nekünk a diktatúrát kellene választani bármilyen kérdésben".

Az új szabályozással megszűnt a paritás, egyértelmű lett a kormányoldal előnye, a civileket kiiktatták a döntéshozatalból, megszűnt  a pályáztatás a vezetői tisztségekre, a közmédiumok vagyona egy részének tervezett államosítása csökkenti azok függetlenségét, a médiahatóság pedig kiterjeszti hatáskörét a kereskedelmi médiumokra, valamint az internetre is - tette hozzá.

A köztársasági elnöknek nem az a feladata, hogy minél gyorsabban aláírja a törvényeket, és gyorsítsa a törvényhozást - vélekedett az alelnök. Szerinte Schmitt Pál az első vizsgáján nem felelt meg, mert nem úgy járt el, ahogy kötelessége értelmében el kellett volna járnia.

Kovács László beszélt arról is, hogy az államfő részt vett a kormány ülésén. Ennek kapcsán megjegyezte: nem tud olyan európai példát mondani, hogy a  köztársasági elnökök részt vennének a kormányüléseken és azokon jelentenének.

 

OLDALTÖRÉS: LMP: veszélyben van a közszolgálati rádiózás és televíziózás


LMP: veszélyben van a közszolgálati rádiózás és televíziózás


LMP: veszélyben van a közszolgálati rádiózás és televíziózás


LMP: veszélyben van a közszolgálati rádiózás és televíziózás

Magyarországon komoly veszélynek van kitéve a közszolgálati rádiózás és televíziózás - mondta a médiacsomagra és Szalai Annamáriának a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé való kinevezésére reagálva az LMP frakcióvezető-helyettese.

Karácsony Gergely szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a médiairányítási rendszer a mindenkori kormány szócsövévé teheti a közszolgálati médiumokat. Véleménye szerint ugyanis a szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a közszolgálati médiumok a pártoktól és a kormánytól függetlenül működjenek.

Közölte, hogy a jövő héten utólagos normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az ügyben.

Szalai Annamária kinevezésére úgy reagált, hogy az senkit nem ért meglepetésként, habár véleménye szerint lehetett volna egy "kevésbé keményvonalas médiapolitikust" jelölni a posztra. Karácsony Gergely azt mondta, hogy az alapvető kérdés viszont nem az elnök személye, hanem a kormánytöbbség által létrehozott intézményrendszer.

A frakcióvezető-helyettes önmagában külön-külön kifogásolhatónak tartja, hogy a miniszterelnök nevezi ki a vezetőt, hogy a médiatanácsban ilyen erős a pártok befolyása és, hogy az elnök olyan "szuperhatalommal" rendelkezik, amelynek jóvoltából gyakorlatilag mindenben egyszemélyi döntéseket hozhat. Leszögezte, hogy mindezek a pontok együttvéve végképp elfogadhatatlanok számukra, mert a közszolgálati médiumok így a mindenkori kormány szócsövévé válhatnak. 

A politikus kitért arra is, hogy a szabályozási rendszer még a módosított alkotmány szövegével és szellemiségével is ellentétes. 

Felhívta arra is a figyelmet, hogy nem ismer olyan szakmai szervezetet, amely teljes egészében támogatta volna az új médiairányítási rendszert. Hozzátette: a hírek szerint az ügyet az Európai Bizottság is vizsgálja, és a meghozott döntés ellentétes az Európai Unió 2007-es irányelvével.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!