Belföld

2010.10.27. 10:18

Ab-jogkörök: tiltakozik az ellenzék

Az MSZP és az LMP közösen fordul Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, hogy "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát" az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő fideszes javaslat ügyében: A Jobbik szerint a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán.

MTI

Közösen fordul Schmitt Pálhoz az MSZP és az LMP

Az MSZP és az LMP közösen fordul Schmitt Pálhoz a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata miatt; a két párt frakcióvezetője nyílt levélben azt kéri az államfőtől, hogy "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".

Ezt Schiffer András és Mesterházy Attila közösen tartott szerdai, parlamenti sajtótájékoztatójukon jelentették be.
   
Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.
   
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.
   
A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is, hogy hogy az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.
   
A szocialista politikus hangsúlyozta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most "pártpolitika felett álló" ügy.
   
Arra a kérdésre, látnak-e esélyt arra, hogy Schmitt Pál megfontolja a kezdeményezésüket vagy esetleg a Fidesz ennek hatására másként dönt, Mesterházy Attila úgy reagált: bízik benne, hogy az államfő a kimondott szót komolyan gondolta és komolyan meg is fontolja a kérésüket. Bízik abban is, hogy a Fidesz - látva, hogy  mennyien tiltakoznak az indítványuk ellen - változtat az álláspontján.
   
Schiffer András reményét fejezte ki, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportján belül is vannak olyan képviselők, akiknél "betelik a pohár".
   
Itt nem pártpolitikai kérdésekről van szó, az alkotmány forog kockán, ami a konzervatív értékrendű politikusoknak is fontos - vélekedett.
   
Az LMP frakcióvezetője úgy látja: a kormányerőknek el kellene gondolkodnia azon, hogy megtesznek-e egy olyan lépést, ami ellen valamennyi ellenzéki párt tiltakozik, amelyeknek nemcsak az ideológiájuk különböző, de az ellenzéki szerepfelfogásuk, valamint a kormánypártokról alkotott képük is. Olcsó lenne ezt azzal trükkel elütni, hogy összenő, ami összetartozik - szögezte le.
   
Arra a felvetésre, csatlakozik-e az MSZP az LMP által kezdeményezett november 3-i demonstrációhoz, Mesterházy Attila azt válaszolta: a szocialista párt nem hirdetett demonstrációt. Mint mondta, nem zárja ki ennek a lehetőségét, de előbb megvárják mi történik a következő napokban.
   
Jelezte: a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platform tervezett demonstrációjáról a sajtóból értesült, így erről nem tud mit mondani.
   
Schiffer András ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem hiszi, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte különösebben dicsőségére válna egy olyan megmozdulásnak, amit az LMP a jogállam védelmében hirdetett meg.
   
Kérdésre válaszolva kitért arra: az LMP nem véletlenül vett részt a 2006 őszi eseményeket vizsgáló bizottság munkájában és szavazta meg a testület jelentését. Álláspontja szerint a volt miniszterelnököt súlyos személyes politikai felelősség terheli azért, hogy a jogállam idáig jutott és a Fidesz-KDNP kétharmados többséget élvez.
   
Mesterházy Attila erre reagálva annyit mondott: ahogy korábban is jelezte, sok mindenben nem ért egyet a két frakció, így ebben sem.
   
Mindkét frakcióvezető megismételte, hogy a továbbiakban miatt nem vesznek részt az alkotmány-előkészítési folyamatban.
   
A szocialista képviselőcsoport vezetője emlékeztetett: két fontos jogosítványa van az ellenzéknek: az Alkotmánybírósághoz fordulhat és népszavazási kezdeményezéssel élhet. Ezt a kettőt csavarja most ki a Fidesz az ellenzék kezéből, miközben az elmúlt években előszeretettel hivatkozott a döntéseire - közölte. Példaként a Bokros csomagot, a vizitdíjat és az ingatlanadót említette.

Az LMP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: nem egyszerűen az ellenzéki jogosítványairól van szó, hanem arról, a magyar embereknek megadatik-e az a jog, hogy ha valamivel nem értenek egyet azt ki tudják fejezni.
   
Véleménye szerint ha egy országban pillanatnyi hatalmi érdekek alapján visszamenőleg lehet törvényt alkotni és a hatalom nem tűr semmilyen korlátot, az azt jelenti, hogy a magyar embereket nincs, aki megvédje attól, hogy a zsebükben kotorásszanak és senki nem lehet biztos abban, hogy amit ma megkeres, az ott maradhat a zsebében, amit pedig megtakarít, az ott maradhat a számláján.
   
Arra a kérdésre, egyeztettek-e Sólyom Lászlóval, azt válaszolt: hivatalos megbeszélésünk nem volt senkivel, csak parlamenti pártokkal.
   
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, ezt követően pedig Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán

Jobbik: a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán

Jobbik: a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán

Jobbik: a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán

A Jobbik szerint a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán az Alkotmánybíróság hatásköreit szűkítő Lázár-féle javaslatokkal. Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke a Parlamentben tartott szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: Gyurcsány Ferenccel semmiképpen nem kívánnak együtt fellépni a jogállam megvédéséért.

Gyüre Csaba szintén újságírói kérdésre elmondta, hogy a Jobbik csütörtöki frakcióülésén dönt majd arról, csatlakozik-e a másik két ellenzéki párthoz, amely nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett szűkítése miatt.
   
Az ellenzéki politikus szerint méltatlan, hogy a Fidesz - miután nem sikerült "keresztülvernie" egy törvényt az Alkotmánybíróságon - csökkenteni kívánja annak hatáskörét.
   
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának jobbikos alelnöke különösen felháborítónak minősítette Lázár János fideszes frakcióvezető törvényjavaslatának indoklását, amely szerint a jogállam már annyira megszilárdult Magyarországon, hogy nincs szükség az Alkotmánybíróság jelenlegi széles hatáskörére.
   
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Jobbik demonstrálna-e közösen Gyurcsány Ferenccel a jogállam megvédése érdekében, Gyüre Csaba annyit mondott: az utcai politizálás nem áll távol pártjától, de a volt miniszterelnökkel semmiképpen nem kívánnak együtt fellépni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!