Belföld

2010.10.26. 13:16

Alkotmányellenes a 98 százalékos különadó, a Fidesz megnyirbálná az Ab jogkoreit (összefoglaló)

Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab). A Fidesz parlamenti frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből.

MTI

A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek. Az MSZP és az LMP elítélte a Fidesz reakcióját, amit a Jobbik sem tartott elegánsnak.

A július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.
   
Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
   
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá. A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.    

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
   
Lázár János keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Bejelentette: így javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.
   
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg.
   
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az Ab döntését kommentálva azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Ők most hozzájuthatnak a jogos járandóságukhoz - hívta fel a figyelmet.
   
Szekeres Imre a Fidesz reagálása után közölte: a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől.
   
A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának - jelentette ki Szekeres Imre.
   
A szocialista politikus úgy látja, a Fidesz "ipiapacsot" játszik: ha valami olyan történik, ami a számára kellemetlen, akkor azt mondja ipiapacs, innentől nem érvényesek a szabályok.
   
A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült - reagált Volner János az MTI-nek az Alkotmánybíróság keddi döntésére, hozzátéve, meglátásuk szerint számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést.
   
Volner János közölte, ugyan a különadó céljával egyetért a Jobbik, az alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns, az alkotmányhoz nem illik ötpercenként hozzányúlni, azt nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni.
   
Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője a Fidesz reakciója kapcsán kezdeményezi a párt választmányánál és parlamenti frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból.
   
Szerinte a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott. Példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre így reagál, és akkor nyúl bele az alapvető alkotmányos rendszabályokba, amikor a parlamenti pártok éppen egy alkotmányozási folyamat kellős közepén vannak. A különadóra vonatkozó javaslat céljával az LMP is egyetért.

OLDALTÖRÉS: Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a különadó "történetéről".

Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a különadó történetéről

Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a különadó történetéről

Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a különadó történetéről

2010. június 8. - Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben ismertette kormánya 29 pontos első gazdasági akciótervét, amelynek egyik elemeként szerepelt azon javaslat, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.

2010. június 9. - Az MSZP országos elnöksége tiltakozott a különadó bevezetése ellen. Lendvai Ildikó pártelnök a hatvan napon túli végkielégítések 98 százalékos kulccsal való megadóztatásáról azt mondta, hogy így egy akár 30 éves munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselő is csak kéthavi végkielégítést kap.

2010. június 30. - A kormány határozott arról, hogy a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre.

2010. július 2. - Nagy Anna kormányszóvivő sajtótájékoztatón közölte: csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat.

2010. július 4. - Szekeres Imre, az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek elmondta: véleménye szerint alkotmányossági aggályt vet fel a 98 százalékos különadó visszamenőleges kivetése.

2010. július 5. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz a 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítási javaslatok miatt. Álláspontjuk szerint módosítani kell az előterjesztést úgy, hogy az a legalább 20 éve a közszférában dolgozókra ne vonatkozzon. Javaslatuk szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatti intézmények dolgozóit vegyék ki a törvény hatálya alól, vagy a kétmilliós határt növeljék legalább 3,4 millióra.

2010. július 12. - Az Országgyűlés elutasította a gazdasági bizottság azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelkedett volna a különadó összeghatára. Az indítvány ellen voksolt a Fidesz és a KDNP, igennel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott.

2010. július 14. - A Pedagógusok Szakszervezete Sólyom László államfőhöz fordult, kérve hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatot - amennyiben azt a parlament elfogadja - küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

2010. július 22. - Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást, amely különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. Az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.

A parlament ugyanekkor elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, s annak részeként a végkielégítések 98 százalékos különadójára vonatkozó pontot is. E szerint a közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles.

A rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazniq. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre, illetve a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. A különadó fizetésére kötelezettek körébe tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is. A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti.

Nem számít be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélye.

2010. augusztus 11. - Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadót is tartalmazó gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot.
2010. augusztus 11. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a különadó miatt.
2010. augusztus 24. - A Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezés megsemmisítését kérve. Az adóval kapcsolatban ebben az időszakban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hoz.
   

2010. szeptember 15. - Az MSZP törvényjavaslatot nyújtott be az állami végkielégítések 2 millió forint feletti részét sújtó 98 százalékos különadó eltörlése érdekében. 

2010. október 26. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!