Költségvetés 2011: 2,94 százalékos hiány, támogatott társulások, átalakuló köz- és felsőoktatás

Az ellenzéki pártok közül az MSZP úgy véli, hogy a jövő évi költségvetés "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll". Az LMP szerint a költségvetés fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra, a Jobbik pedig azt közölte: a büdzsében helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz. A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a miniszter.
   
Közölte, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.
   
Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, a jövő évi költségvetésben úgy sikerül biztosítani a pénzügyi stabilitást, és garantálni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, hogy közben nem kerül sor sem lakossági, sem a vállalkozókat érintő megszorításokra.
   
Mint hangsúlyozta, a következő években Magyarországon azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, vagyis a családoknál, a kis- és középvállalkozásoknál, és azok fognak több adót fizetni, akik az elmúlt esztendőkben a legnagyobb profitot realizálták, így például a bankok, az energia- és a távközlési szolgáltatók.
   
"Mi azt gondoljuk, hogy ez a költségvetés garantálni fogja az állam működőképességét", tehát a közszolgáltatások működőképességét, az egészségügy, a közoktatás működőképességét, és eközben Magyarországon a következő évben nem nőni, hanem csökkenni fognak az adók - mondta Rogán Antal.
   
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő évi büdzsé beindítja a gazdaságot - közölte a kisebbik kormánypárt az MTI-vel. Külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatás-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását.
   
Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés - az eddig megismert formájában - "harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll". Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatóján - arra utalva, hogy Matolcsy György a talpra állás költségvetésének nevezte a 2011-es büdzsét - hangsúlyozta: van igény a költségvetés talpra állítására, hiszen a Fidesz az elmúlt hónapokban a feje tetejére állította azt.
   
Kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak.
   
Arra a bejelentésre reagálva, miszerint a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre, Szanyi Tibor úgy reagált: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás.
   
Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - írta Scheiring Gábor országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében.
   
Az LMP szerint a három csapás politikája súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a megtakarításaikat és munkahelyüket elvesztő munkavállalókat, és nem jelent érdemi enyhítést a járulékokat tisztességesen fizető munkaadóknak.
   
Az LMP kíváncsian várja a költségvetés részleteit, ezek ugyanis a kormány ígéreteivel ellentétben e hét péntekig nem váltak ismertté. Ezzel a kormány a saját maga által kiterjesztett határidőt is elbukta, ami indokolatlanul korlátozza a törvényjavaslat parlamenti vitájára rendelkezésre álló időt - írta Scheiring Gábor.
   
A Jobbik úgy látja, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban "nem történt meg" a miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helyben hagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit.
   
Volner János, a párt országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a Jobbik különösen fontosnak tartaná, ha a kormány a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására.
   
Magyarország számára a valódi talpra állást ugyanis az jelenthetné, ha az eddig "dologtalanul adott segélyeken" élőket sikerülne visszavezetni a munkaerőpiacra - fejtette ki az ellenzéki politikus.

OLDALTÖRÉS: A helyi önkormányzatok jövőre 3.100 milliárd forinttal gazdálkodnak

A helyi önkormányzatok jövőre 3.100 milliárd forinttal gazdálkodnak

A helyi önkormányzatok jövőre 3.100 milliárd forinttal gazdálkodnak

A helyi önkormányzatok jövőre 3.100 milliárd forinttal gazdálkodnak

A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3.100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - mintegy 1.130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka.

A  kormány által szombaton benyújtott jövő évi büdzsé általános indoklása szerint a központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele, illetve a vállalkozások kommunális adójának eltörlése kapcsán kieső önkormányzati bevételeket. Az önkormányzati feladatellátásban - jellemzően a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás területén - jelentkező létszámbővülés forrását is támogatásnövekmény biztosítja.
   
A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, valamint az ART mozik technikai korszerűsítése.
   
A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében több területen csökken a normatív hozzájárulások száma: a szociális alapszolgáltatások jogcímrendszere egyszerűsödik, a közoktatás területén az alapfokú művészetoktatáshoz, a kollégiumok működtetéséhez kapcsolódó összes hozzájárulás az ágazat alapnormatívájában jelenik meg. Szintén a támogatások jobb áttekinthetőségét szolgálja, hogy a korábbiakban egyedi pályázati típusú igénylés helyett a jövőben normatív módon jutnak el egyes források az önkormányzatokhoz, így például az informatikai támogatás, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának támogatása, óvodáztatási támogatás.
   
A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására.
   
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, a döntés-előkészítés egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét, így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím összevonása a javaslat szerint.
   
Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás.

OLDALTÖRÉS: Elindul a köz- és a felsőoktatás átalakítása

Elindul a köz- és a felsőoktatás átalakítása

Elindul a köz- és a felsőoktatás átalakítása

Elindul a köz- és a felsőoktatás átalakítása

Az oktatásban a jövő évtől elindul a felsőoktatás és a közoktatás átalakítása szerkezeti és minőségi értelemben egyaránt - derül ki a szombaton beterjesztett jövő évi költségvetés általános indoklásából.

A büdzsé tervezete rögzíti, hogy az előző évhez viszonyított támogatásnövekedés az oktatáspolitika azon céljának megvalósítását teszi lehetővé, amely szerint biztosítani kell a társadalom tagjai számára a folyamatos tudásfejlesztést. A költségvetés tervezetében az államháztartás funkcionális kiadásai között az szerepel, hogy iskolai előkészítés és alapfokú oktatás támogatása 852 586 millióról 864 153 millió forintra nő, a középfokú oktatás támogatása 324 248 millióról 334 845 millióra, míg a felsőoktatás támogatása 433 12 millióról 474 628 millióra bővülhet. Az egyéb oktatási tételek 272 336 millióról 375 209 millióra nőnek.
   
A költségvetés tervezetében rögzítették, hogy a közoktatásban napjainkra szükségessé vált a meglévő szerkezet módosítása, a kisiskolák szerepének erősítése. Azok a kistelepülések, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanakkor a településen élők igénylik az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatok helyben történő megszervezését, célzott többlettámogatást kell, hogy kapjanak az államtól az oktatás helyben történő megszervezéséhez, és meg kell teremteni ezen az intézmények újranyitásának feltételeit.
   
Annak érdekében, hogy az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság és az ellenőrzött minőség teljes körűen érvényesülhessen a nevelés-oktatási intézményekben, szükségessé vált a nemzet céljainak szolgálatába állított pedagógus életpályamodell megvalósítása. A nemzetközi kutatások is egyhangúan alátámasztják, hogy a legalkalmasabb jelöltek kiválasztását, pályára vonzását és megtartását, a munkájuk anyagi és társadalmi elismerését csak pedagógus életpályamodell garantálhatja. Ennek érdekében támogatni szükséges az ennek megvalósítását garantáló szakmai feladatokat - olvasható a büdzsében.
   
A tervezet kitér arra is, hogy a duális szakképzés bevezetése elősegíti, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakembereket bocsássanak ki az intézmények. Az új rendszerre való áttérés a fizikai szakmacsoportokban a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő módon alakítják át a szakképzést úgy, hogy az a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt. A büdzsé szerint nem járna normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.
   
A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest, amely nagymértékben erősíti az államilag finanszírozott helyekért folytatott versengést mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények körében, ezáltal hozzájárul a felsőoktatási ágazat minőségi színvonalának emelkedéséhez.
   
Az erősödő versenyhelyzet kapcsán a hallgatói motiváltság növekedésével lehet számolni, amely nagy valószínűséggel a – nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas – lemorzsolódási arány csökkenését fogja eredményezni. Mindezen hatások eredőjeként a támogatott keretszám csökkenése várhatóan nem eredményezi majd az adott korcsoporton belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkenését - állapították meg.
   
Ugyanakkor az államilag támogatott keretszámon belül nő az aránya többek között a természettudományos, a műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéseknek, ezzel hozzájárulva a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése szempontjából nagy fontosságú képzések megerősítéséhez. Az államilag támogatott keretszám abszolút értékben történő csökkentésére jellemzően a munkaerő-piaci visszajelzések alapján indokolt képzési területeken került sor, így például a bölcsészet-, a társadalom-, illetve a gazdaságtudomány terén.
   
A tervezet rögzíti többek között, hogy a felsőoktatásról szóló törvény alapján a 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év. A kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.
   
A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden
gyermek után.

OLDALTÖRÉS: A közbiztonságra 34 milliárd forinttal több jut

A közbiztonságra 34 milliárd forinttal több jut

A közbiztonságra 34 milliárd forinttal több jut

A közbiztonságra 34 milliárd forinttal több jut

A 2011-es költségvetés az állampolgárok védelmét és biztonságát jobban szolgáló szervezeti átalakításokhoz, a fejlesztésekhez és a fenntartás arányos növeléséhez biztosít többletforrásokat - tartalmazza a kormány által szombaton benyújtott költségvetés általános indokolása. A Belügyminisztérium fejezetében csak a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata 2010-hez képest összességben csaknem 34 milliárd forinttal (11,8 százalékkal) emelkedik.

A dokumentum ismerteti, hogy a megújuló rendészet három pillére: a terrorcselekmények felderítésére, megelőzésére, felszámolására 2010-ben létrehozott Terrorelhárítási Központ; a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokra megalakuló Nemzeti Védelmi Szolgálat; valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, amelyek együttesen, együttműködve látják el feladataikat.
   
A Kormány 2011-re mindhárom terület megerősítésére, a létszám- és eszközrendszerben történő fejlesztésekre irányoz elő többletforrásokat.
   
A nemzetközi és hazai terrorizmus, valamint annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, a fegyveresen elkövetett bűncselekmények elleni védelem feladata a Terrorelhárítási Központra hárul, amely megfelelő nemzetközi és hazai információk, felderítési és elhárítási képességek megszerzéséhez szükséges forrásokkal (12,9 milliárd forint kiadási előirányzattal) rendelkezik majd. A terület megerősítését az Európai Unió soros elnöki feladataival járó biztonsági kihívások is indokolják.
   
Az elmúlt évek során eszközrendszerében és állományában is legyengült rendőrségnél jelentős - szinte átütő erejű - fejlesztések szükségesek az állampolgári elvárásoknak megfelelő közbiztonság megteremtése érdekében. A kormányprogramban rögzített célok megvalósításához - 9 milliárd forintból - megindul, és két év alatt lezárul 4130 rendőr képzési feltételeinek megteremtése, felvétele, kiképzése és szolgálatba állítása. Ennek eredményeként 2011 első negyedévében már 2100-zal több rendőr kezdi meg munkáját.
   
Jelentős többletforrások biztosítják a rendőrség szakmai munkáját kiszolgáló bűnügyi-technikai szolgálat fejlesztését (2 milliárd forint), informatikai fejlesztését (2,6 milliárd forint), valamint - a rendelkezésre álló forrásokkal arányosan - csökkennek azok a hiányok, amelyek a működtetési forrásokban keletkeztek az elmúlt évek során. Ez utóbbiak hatásának csökkentésére a kormány 4,9 milliárd forintot irányzott elő.
   
Külön forrás (1,2 milliárd forint) áll rendelkezésre a veszélyeztetett települések közbiztonságának javítására, illetve az annak fenntartásában közreműködő hatóságok, szervezetek együttműködésének biztosítására. 2011-től nem függ a rendőrség kiadása az objektív felelősség elvének alkalmazásával kiszabott közigazgatási bírságbevétel (16 milliárd forint) teljesítésétől, amelyet a központi költségvetés a testületnél azonos arányú támogatási előirányzattal váltott ki.
   
A szabálysértési törvény módosításával a "kisértékű" bűncselekmények felderítéséhez, eljárások lefolytatásához a rendészeti területet és a büntetés-végrehajtást érintő feladatok végrehajtásának feltételeit (létszámemelés, intézmények működési feltételeinek javítása) a 2011-es költségvetés mintegy 2,9 milliárd forintból teremti meg.
   
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiadásai között az ellenőrző rendszer éves fejlesztési, korszerűsítési kötelezettségek teljesítése is szerepel, így a nemzetbiztonsági elvárásoknak megfelelően lépést tud tartani az informatikai technológiák folyamatos fejlődésével, hatékony részt vállalhat a terrorizmus elleni fellépés, a bűncselekmények megelőzése és felderítése terén. Mindezeket a testület 2011-es kiadási előirányzatának 3,5 milliárd forintos emelkedése biztosítja - olvasható a dokumentumban.

OLDALTÖRÉS: Egészségügy, Egészségbiztosítási Alap

Egészségügy, Egészségbiztosítási Alap

Egészségügy, Egészségbiztosítási Alap

Egészségügy, Egészségbiztosítási Alap

A 2011-es költségvetésben az egészségügyi kiadások 1.198 milliárdról 1.254 milliárd forintra emelkednek. A jövő évi költségvetési lehetőségek felhasználásával az egészségügyi ágazatban meg kell teremteni az alapját a valódi átalakítás feltételeinek a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyszertámogatás területén - olvasható a kormány által szombaton benyújtott jövő évi büdzsé általános indoklásában.

Az egészségügy funkción belül megtalálhatók az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges támogatások, illetve a nemzetközi kapcsolatokból adódó kötelezettségek finanszírozása. E területen az előző évhez képest jelentősen, 502 milliárdról 547 milliárd forintra nő a kórházi tevékenységek és szolgáltatásokra szánt összeg, ami a javaslat indoklása szerint összefügg az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, a kórházak gazdasági helyzetének javításával.
   
A dokumentum meghatározza az Egészségbiztosítási Alap főösszegeit és egyenlegét is. Az alap bevételei döntően két forrásból származnak. A járulékbevételek és hozzájárulások képezik az egyik csoportot, a központi költségvetési hozzájárulások adják a másikat. Az elsőként említett bevételi csoport meghatározó súlyú előirányzatait a munkáltatói és biztosítotti járulékok képezik. Szintén ebbe a bevételi csoportba tartozik a munkáltatók által fizetett táppénz-hozzájárulás, ennek előirányzata számol a táppénzkiadások 2011. évi alakulásával.
   
Az összes bevétel közel felét - kompenzálandó a korábbi években megvalósult járulékcsökkentés miatti bevételkiesést - a központi költségvetésből járulék címen átvett pénzeszköz előirányzat biztosítja. Ez a térítés a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek után történik.
   
Az alap kiadásainak legnagyobb előirányzat-csoportját a természetbeni ellátások adják. Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható összeg meghaladja a 2010. évi előirányzatot. A gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a gyógyszertámogatási kiadáson túl a speciális beszerzésű készítményekre fordítható kiadásokat.
   
A másik meghatározó nagyságú kiadáscsoportot a pénzbeli ellátások képezik. Az idetartozó előirányzatot jelentő táppénzkiadások esetében a 2010. évi várható értékből kiindulva a kiadásalakító tényezők (táppénzesek aránya, táppénzes napok száma, egy táppénzes napra jutó kiadás) következő évre feltételezett hatását vették figyelembe. A terhességi gyermekágyi segély előirányzatának kialakításakor a segélyben részesülők
átlagos létszámának, a segélyezési napok számának és az egy segélyezési napra jutó kiadásnak a 2011-re vélelmezett hatásával számoltak.