Belföld

2010.10.29. 14:56

Orbán kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett

Orbán Viktor kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett.

MTI

"Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk" - mondta a kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére.
   
Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal.
   
"Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait" - mondta.
   
A kérdés azzal kapcsolatos, hogy a Fidesz alkotmánymódosítással el akarja venni az Alkotmánybíróságtól a jogkört azokon a területeken, ahol népszavazásnak sincs helye. Előzőleg az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a 2 millió forintnál nagyobb végkielégítésekre az állami szektorban kirótt 98 százalékos adót. Az említett tartalmú alkotmánymódosítás esetén az Alkotmánybíróság már nem gátolhatná a végkielégítési törvény érvényesítését.

Orbán Viktor azt mondta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget.
   
"Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette" - jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel.
   
Szerinte az új Alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, "az új Magyarországhoz tartozó" intézkedést, így a bankadót, a krízisadót.
   
"Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot" - tette hozzá, és úgy vélekedett: amikor jövő tavasszal, valószínűleg áprilisban új alkotmánya lesz az országnak, akkor megszűnnek majd az ilyen összeütközések.
   
A miniszterelnök utalt saját október 23-i beszédére, és kifejtette: amikor abban arról szólt, hogy egy évük van, azt úgy értette, hogy ez alatt a nagyjából egy év alatt - a jövő esztendő végére - az új alkotmány mellett meg kell születniük az abból következő sarkalatos törvényeknek is, és az a mostaninál harmonikusabb helyzetet teremt majd.
   
Orbán kitért arra, hogy olyan esetekben, amikor "nem az elit pénz- és pozícióvédelméhez tartozó" kritikákról van szó, ott egyenként kell kezelni a helyzetet. Megemlítette, hogy nem csupán 10-20-30 milliós végkielégítések vannak. Szerinte az államigazgatásból nem kell elküldeni senkit. A tapasztalt emberek munkájára szükség van, bár "lehet, hogy nem ott, ahol eddig dolgoztak" - mondta.
   
"Miért kellene elküldeni 20-30-40 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusokat?" - tette fel a kérdést. Megjegyezte, hogy ilyen értelmű utasítást fog kiadni az államigazgatásban, ha a pedagógusok finanszírozása átkerül az államhoz.

OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál: Magyarországon az egymástól független demokratikus intézmények teszik a maguk dolgát

Schmitt Pál: Magyarországon az egymástól független demokratikus intézmények teszik a maguk dolgát

Schmitt Pál: Magyarországon az egymástól független demokratikus intézmények teszik a maguk dolgát

Schmitt Pál: Magyarországon az egymástól független demokratikus intézmények teszik a maguk dolgát

Schmitt Pál szerint az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.

Az államfő azt mondta, bizakodással tölti el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi. Nagyon fontosnak nevezte, hogy "ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban".
   
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.

Schmitt Pál hangsúlyozta, Magyarország nagy vállalkozásba kezdett ez év tavaszán, nagy változtatásokra szánta el magát, hogy a válságot leküzdve erős és büszke országgá váljon. Olyan országgá, ahol minden magyar embernek van esélye a boldogulásra, és amelyre fölnéznek a világban.
   
A magyarok nagy közös vállalkozásának sikere azon múlik - tette hozzá -, hogy lesz-e erőnk végigmenni a megkezdett úton, véghez vinni a változtatást.
   
Nagyon fontos tehát - mutatott rá -, hogy ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban. Ugyanilyen fontos az is - emelte ki -, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell történnie. "Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le" - jelentette ki.
   
Schmitt Pál azt mondta: az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, ez a testület joga és kötelessége volt.
   
Ugyanakkor  - folytatta - az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is a választott képviselőknek - fűzte hozzá.
   
Az államfő úgy látja, hogy a parlamenti képviselők az említett törvénnyel kapcsolatban, a választópolgárok akaratának igyekeznek eleget tenni.
   
Mindez azt jelenti - emelte ki -, hogy "Magyarországon működik a demokrácia, működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát".
   
Felhívta a figyelmet arra, ha el akarjuk érni közös célunkat, "nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni". Az új szabályokat a közös cél tükrében kell nézni, mindig azt a kérdést érdemes feltenni, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem.
   
Schmitt Pál szerint "mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást". Ezért bízik abban - zárta nyilatkozatát az államfő -, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások.
   
Az MSZP és az LMP frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy közösen fordulnak Schmitt Pálhoz a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata miatt; mint Schiffer András és Mesterházy Attila elmondta, nyílt levélben azt kérik az államfőtől, "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".
   
Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.
   
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.
   
A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is: az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.
   
A szocialista politikus hangsúlyozta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most "pártpolitika felett álló" ügy.

OLDALTÖRÉS: Schmitt Pál megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval

 

 

 

Schmitt Pál megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval

Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken fogadta Sólyom Lászlót, a megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az MTI-vel.

"Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának - a jogállamiság alapjai szempontjából - aggályos voltára" - olvasható a KEH közleményében.
   
A találkozót Sólyom László kezdeményezte.
   
A tájékoztatás szerint a jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is.
   
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.
   
Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka - közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke a testület hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban csütörtökön az MTI-vel.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!