Szijjártó: csak az ellenzék nem ért egyet a botrányos végkielégítések idejének lezárásával

A kormányfő szóvivője szerdán Budapesten, újságírók előtt azt mondta, az MSZP valószínűleg azért tiltakozik hangosan a botrányos végkielégítések korszakának lezárása ellen, mert a párt soraiból és holdudvarából kikerülő vezetők érintettek a végkielégítések ügyében.

Áprilisban az emberek úgy döntöttek, hogy új korszakot nyitnak az ország történetében, s ezt a döntést októberben megerősítették - mondta Szijjártó Péter, hangsúlyozva: ebben az új korszakban elfogadhatatlan, hogy az ország jelenlegi állapotában egyes állami, költségvetési szférában dolgozó vezetők több tízmilliós végkielégítéseket tegyenek zsebre. A nemzeti ügyek kormánya köteles megfelelni az embereknek, akik ezt igazságtalannak érezték, és meg kell találnia a szükséges és alkalmas jogi eszközöket arra, hogy a botrányos végkielégítések korszakát lezárja - tette hozzá.
   
Tárcavezetői pályafutását befejezve mintegy 6,6 millió forintot kapott a volt miniszterek közül például Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre. 3,3 millió forint juttatást kapott például Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán - sorolta.
   
Szijjártó Péter emellett szólt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) szolgálatot teljesítő Szilvásy György főigazgatónak információik szerint elbocsátása után több mint 20 millió forintot fizettek ki. Az ugyancsak volt MNV-s Benedek Fülöp pedig - információik szerint - több mint ötmillió forintos kifizetésben részesült elbocsátása után.
   
"Az sincs rendben, hogy a MÁV-nál, ahol éves szinten több tízmilliárdos veszteséget halmoznak fel, az idei évben elbocsátáskor, illetve távozáskor volt olyan vezető, aki 30 millió forintos végkielégítés kapott" - folytatta.
   
Véleménye szerint ezek után nem meglepő, hogy az emberek nem akarják, hogy e távozó állami vezetők több tízmillió forinttal a zsebükben elsétáljanak.
   
"Jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői egytől egyig mellé állnak majd ezeknek a jogszabálytervezeteknek az Országgyűlésben" - fogalmazott a szóvivő, utalva a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által beterjesztett javaslatokra, köztük az alkotmány módosítására, amely szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnének az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. Szijjártó Péter kifejtette: minden szavazás előtt egyeztet a két kormánypárti frakció vezetése, és ez most is így lesz.
   
"Azok az intézkedések, amelyeket most a Fidesz javasol, azok kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy amíg nem lesz új, végleges alkotmánya az országnak, addig már ezt a kérdést rendezzük" - mondta kérdésre válaszolva. Arra, hogy miért nem fogadták meg az Ab ajánlásait, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője úgy válaszolt: gyors megoldásra van szükség, amely már idén tudja biztosítani a 98 százalékos különadóról szóló törvény érvényesülését.
   
Az Ab kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője akkor bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt Lázár János változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.

OLDALTÖRÉS: Politológusok: a fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket

Politológusok: a  fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket

Az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket; egyesek szerint a Fidesz túllőtt a célon, más azt mondja: nincs Európában olyan objektív mérce, ami az alkotmánybíróságok hatásköréről szólna.

Az MTI az aktuális politikai helyzetet, a kormány és az ellenzék helyzetének alakulását érintő kérdések elemzésére kért fel négy politológust, akik erre a kérdésre válaszolva túlnyomórészt az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadóról szóló döntését, illetve az erre reagáló Lázár János javaslatát taglalták.
   
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: "az Alkotmánybíróság keddi határozatára adott Fidesz-válasz nem csak alkotmányosan lő túl a célon, de komoly politikai hiba is."
   
A politológus szerint az MSZP és az LMP összefogása súlyos vereség a Fidesz számára. A Republikon Intézet már a választásokat megelőzően rámutatott arra, hogy a Fidesz kétharmados többsége csak e pártok összefogásával lett volna megakadályozható. Ám sem a kétharmad fenyegetése, sem később, Budapesten Tarlós győzelme nem volt elég riasztó e pártok számára. Egészen mostanáig mind az MSZP, s mind inkább az LMP úgy vélte, fontosabb a politikai elkülönülés és önállóság, mint a Fidesz korlátozása - mondta Tóth Csaba.
   
Közölte, a mostani Fidesz-döntés olyan elemi erejű támadásként jelent meg a demokratikus intézményekkel szemben, ami elsöpörte a korábbi érveket.
   
A Fidesz komoly előnyét a közvélemény-kutatásokban eddig sem a jó kormányzásának, hanem az ellenzék megosztottságának és gyengeségének köszönhette. A párt teljes hatalmi kontroll megszerzésére tett kísérletei visszaütnek: "a Fidesz a legjobb úton halad, hogy kitermelje saját hiteles, erős és egységes ellenzékét" - mondta Tóth Csaba.
   
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője az MTI érdeklődésére elmondta: a fideszes véleményformálók körében sem egyértelmű a párt lépésének megítélése az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett szűkítésével kapcsolatban, "tehát elég sokan a saját oldaláról is kritizálják a Fideszt ezzel kapcsolatban". Ez elbizonyíthatja a párt szavazótáborát is - tette hozzá.
   
Az elemző fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ügy túlmutat a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági visszautasítása és a Fidesz vezető politikusainak ezzel kapcsolatos bejelentésein.   
   
"Nyilvánvalóan azt próbálják megakadályozni, hogy az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztárak ügyében vagy a válságadókkal kapcsolatban olyan döntést hozzon, ami ellentétes a kormány elképzeléseivel" - mondta Juhász Attila.
   
Az elemző azzal kapcsolatban, hogy az MSZP és az LMP közösen fordult Schmitt Pálhoz a Fidesz lépése miatt, azt mondta, hogy a köztársasági elnök tekintélye már azzal csorbult, hogy átengedte a törvényjavaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság később visszautasított.
   
A két ellenzéki párt fellépése kellemetlen helyzetbe hozza a köztársasági elnököt, hiszen "az eddigiek alapján várhatóan nem fog a Fidesszel szemben politizálni".
   
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet politológusa elmondta, hogy a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági elutasítása és az ezzel kapcsolatos fideszes bejelentések olyan "elementáris" felháborodást váltottak ki, ami "leszivároghat" a párt szavazótáborába is, így csökkentve azt.
   
Az elemző szerint egyértelmű: a párt a kommunikáció szintjén arra törekszik, hogy a hatalmas végkielégítések okán érzett közfelháborodást szembeállítsa a "jogászkodással", tehát az Alkotmánybíróság döntésével. Az is elképzelhető, hogy tisztában volt vele, milyen támadásnak teszi ki magát a javaslattal, de egy "magasztosabb" cél érdekében (pl. a magánnyugdíjpénztárak ügye már nem kerülhet az AB elé) vállalhatónak ítélte.
   
A fideszes kezdeményezés hátránya a pártra nézve, hogy összekovácsolhatja az ellenzéki erőket, amiből akár egy szélesebb összefogás is születhet a szakszervezetekkel kiegészülve. Szántó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője az MR1-Kossuth Rádió egyik műsorában szerdán azt mondta: szerinte a legtöbb tudósításból kimaradt, hogy az elmúlt másfél évben elég nagy botrányt kavaró végkielégítési ügyek voltak, és az új kormány intézkedése ennek a kiküszöbölésére irányult.
   
Mint mondta, az Alkotmánybíróság nem a különadót vagy annak visszaható hatályát kifogásolta - hiszen megállapítja, hogy különadó az adóévtől kezdődően is kivethető -, hanem a probléma az volt, hogy a jó erkölcs kategóriája nem volt megfelelően kifejtve. Ezért a törvény hatálya alá kerültek olyanok is, akiknek törvényi alapon, alanyi jogon járna állami juttatás, többek között végkielégítés is.
   
Ugyanakkor megjegyezte: az valóban rögzíthető, hogy "kissé túl konkrét és finoman szólva is nem túl finomkodó" az a gesztus, amit a Fidesz tett az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével. De hangsúlyozta: nincs Európában olyan objektív mérce, ami az alkotmánybíróságok hatásköréről szólna.
   
Szántó Miklós a politikai kockázatot abban látja, hogy egyesítheti az MSZP-t a belső törésvonalak mentén. Azt is megjegyezte: azok védik megint a jogállamot, akik 2006 októberében meglehetős rezignáltsággal vették tudomásul az eseményeket.
   
Kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab). Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője erre bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből.