Belföld

2010.12.07. 18:04

MTA-kutatás: politikailag aktív lett és jobbra fordult a gazdasági elit

Az értékek területén meglehetősen jelentős a megosztottsága a magyar elitnek, amely nagyon erős individuális értékrenddel bír; a válságra a fejlesztési források monopolizálásával kíván válaszolni - számoltak be a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által végzett legfrissebb elitkutatás eredményeiről kedden Budapesten.

MTI

A gazdasági és a kulturális elitnek az identitása sokkal erősebb mint a politikaié. A politikai elit mutatkozott a leggyengébb pozíciójúnak; változékony, nagyon individuális, "és még nem is gondolja saját magát elitnek" - mondta Kovách Imre, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a kutatást bemutató, Magyarországi elitek - kisebbségi magyar elitek címmel megrendezett konferencián.
   
Kovách Imre, aki egyik vezetője volt a kutatásnak, közölte: az elit törekvései, érdekei, értékei következtében sokkal inkább elitista, mint részvételi demokrácia jellemzi Magyarországot. Az aktuálpolitika azt mutatja: nagyon valószínű, hogy Magyarország a jövőben még inkább elitista demokráciává lehet.
   
Mint mondta, az eliteket a bezárkózás jellemzi; a legnyitottabb elitcsoport a gazdasági, ide kerülhetnek be legnagyobb eséllyel a fiatalok.
   
Kovách Imre közölte, az elmúlt időszakban a gazdasági elit képviselőinek politikai aktivitása növekedett, és az értékrendjükben jobboldali fordulat figyelhető meg.
   
Elmondta, a politikai, a gazdasági és a kulturális elitet vizsgáló kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézete és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete végezte. A kutatók 2009-ben több mint 3.568, elithez tartozó embert kérdeztek meg, és áttekintették a magyarországi kisebbségek, valamint a szlovákiai és a romániai magyar kisebbségek elitcsoportjait is.
   
Pálinkás József, az MTA elnöke köszöntő beszédében azt mondta: "ha az elit nem felelős az egész társadalomért, akkor valójában hatalmát védő kör lesz; ha a tetteinek következményével nem a teljes közösségre nézve számol, korának irányítójából könnyen irányítottá válhat".
   
Elitnek lenni, nem egyszerűen születés, szaktudás vagy szereptudatosság kérdése, hanem példaadás. "Az eminencia alázata,  a megkülönböztetés szolgálata, egy kultúra, egy nemzet javára" - jelentette ki.
   
Pálinkás József azt mondta, az elit nem igazolhatja folyton önmagát, és nem lehet önelégült. Mindkét esetben éppen azt veszíti el, amely létét alapozza meg: tisztánlátását és elhivatottságát - tette hozzá.
   
Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Gazdasági elit és a korrupció című előadásában arról beszélt: a magyarországi elit hajlamos nem nevén nevezni bizonyos normaszegéssel kapcsolatos jelenségeket. Példaként említette, hogy a köznyelvben az adócsalás helyett az adóelkerülés, a rendőrségi törvénysértések helyett a rendőrségi túlkapások, a korrupció helyett "alkotmányos költségek" a használatos.
   
Tóth János, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központ vezetője elmondta, az online média évente 50-70 korrupciós esetet tár fel.        
   
Közölte, a gazdasági elit a társadalom egészénél jobban utasítja el a korrupciót, de korrupciós aktivitása nagyobb.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!