Orbán és Radicová: az állampolgárság kérdésében nincs egyetértés

A határon túli magyarok könnyített honosítása kérdésében Magyarország és Szlovákia álláspontja továbbra is nagyon messze van egymástól - fogalmazott a két ország miniszterelnöke Pozsonyban a szlovák-magyar megbeszélések utáni sajtóértekezleten.
   
"Vannak témák, amelyekben nem értünk egyet, és nem jutottunk közös nevezőre, amelyekben Szlovákia és Magyarország álláspontjai messze vannak egymástól. Ilyen a kettős állampolgárság kérdése" - idézte Iveta Radicová szlovák miniszterelnököt Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója.
   
Orbán Viktor szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága kérdésében "a két ország álláspontja nagyon messze van egymástól". Hozzátette: ez elméleti, illetve konkrét elképzelések szintjén is igaz.
   
Mindkét politikus azonban pozitív fejleménynek minősítette, hogy a szlovák-magyar problémák megvitatására létesült vegyes bizottságok már megkezdték a munkát. A 12 vegyes bizottságból hat már az idén találkozott, míg a többiek a jövő év elején fognak tanácskozni.
   
Kérdésre válaszolva Orbán elmondta, hogy a külföldi magyarok választójogának kérdését csak az új alkotmány elfogadása után fogják rendezni.
   
Orbán szlovákiai látogatása kapcsán kedden Bécsben munkaebéd keretében Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével is találkozott. Arra a kérdésre, miért nem találkozott a Híd elnökével is, hiszen az a párt is képviseli a magyarok egy részének érdekeit, Orbán kifejtette: a magyar fél három kategóriába sorolja a szlovákiai pártokat. Kapcsolatai a szlovák pártokkal a kölcsönös tiszteleten alapulnak; az MKP esetében magyar pártról van szó, s itt az etnikai azonosság a közös többlet; a Híd esetében vegyes pártról van szó. "Itt még meg kell találnunk a módot, hogyan viszonyuljunk ehhez" - mondta Orbán. 

A magyar miniszterelnök az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva aláhúzta: a közép-európai országok jövője közös. "Vagy mindnyájan sikeresek leszünk, vagy senki. Minden bilaterális kérdés megoldásakor érdekünk, hogy Szlovákia sikeres legyen. Ugyanakkor abból a feltételezésből indulunk ki, hogy Szlovákia számára is fontos, hogy Magyarország sikeres legyen" - hangsúlyozta Orbán, aki szerint a találkozót "az ésszerűség légköre" jellemezte.
   
A magyar kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: a közép-európai országoknak végre felnőttként kell viselkedniük, s tudatosítaniuk kell, hogy saját sorsukról nekik kell dönteniük. Ha ez nem így lesz, akkor továbbra is Európa másodrangú polgárai lesznek. A mai magyar kormány önállóan viselkedik, s önállóan dönt a gazdaságpolitikában is, mélyreható reformokat valósít meg, s meggyőződése, hogy a választott út sikeres lesz.  - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, uniós elnökségi körútja bécsi állomásán.
   
Előzőleg bécsi sajtóértekezletén a magyar miniszterelnök a többi között kifejtette: Az euró védelme első számú feladat a politikusok számára az Európai Unióban. Kiemelte, hogy létre kell hozni egy állandó válságkezelő mechanizmust az euró védelmében.
   
Az MTI bécsi tudósítója, Pálfy M. Katalin jelentése szerint a miniszterelnök a legfontosabb elnökségi célkitűzések között említette az Európai Unió alapszerződésének módosítását is. Ez történelmi jelentőségű feladat és kihívást jelent, de egyben csodálatos feladat egy politikus számára - mondta.
   
Az EU bővítését illetően kijelentette: Európa borúlátóbb, mint lennie kellene. A pesszimizmus érthető a gazdasági válság fényében, de ha az EU elveszíti akaratát és "étvágyát" a további bővítésre, annak a gazdaságra is hátrányos következménye lesz - vélekedett a miniszterelnök.
   
Horvátországot a lehető leghamarabb fel kell venni az EU-ba - mondta. Felidézte, hogy a 2011 első félévében sorra kerülő magyar elnökségi programban többek között szerepel a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása is.
   
Kiemelte még a schengeni térség kiterjesztését Romániára és Bulgáriára. Reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség végéig létrejön egy európai uniós roma-stratégia. Rámutatott továbbá, hogy februárban egy energiaügyi csúcstalálkozót rendeznek a magyar elnökség égisze alatt.
   
Orbán Viktor kijelentette, nem biztos abban, hogy a Duna-stratégia befejezhető a magyar elnökség alatt. Magyarország sokat tehet, hogy előbbre vigye az ügyet, de a stratégia szorosan kapcsolódik a következő hétéves költségvetési ciklushoz, és források nélkül nem fog működni. "Ezért a munka nagy része a lengyel, dán és ciprusi elnökség idejére marad" - mondta.
   
Magyarország büszke arra, hogy új tagállamként veheti át az elnökséget - mondta. Hozzátette, az elnökségi félév lehetőség arra, hogy Magyarország helyreállítsa "az elmúlt nyolc évben elvesztett szavahihetőségét".
   
Kérdésre válaszolva visszautasította az új médiaszabályozási rendszerrel kapcsolatos bírálatokat. "A szabályozás nagyon európai" - fogalmazott. Kijelentette, hogy alaposan tanulmányozta, és annak nincs egy főbb paragrafusa sem, amely ne szerepelne más európai szabályozásokban.
   
Magyarországon jelenleg egy új alkotmány létrehozása folyik. A jelenlegi 1949-ben keletkezett, többször módosították, de egy új alkotmányt eddig nem sikerült létrehozni, noha a jelenlegiben is szerepel, hogy az átmeneti. Szükség van egy új és "stabil" alkotmányra, és az új médiaszabályozás ennek a részét képezi - mondta Orbán Viktor. Az új médiarendszer hatékonyabb, autonómabb és szabadabb lesz, mint az előző volt, amely két pártnak az 1990-es évek elején született alkuján alapult - fejtette ki.