Belföld

2011.01.06. 17:18

Együttműködés a jövőért - Győri Enikő államtitkár a magyar elnökség prioritásairól

Január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Összeállításunkban – amely a Külügyminisztérium támogatásával készült – bemutatjuk, hogy a közös európai ügyek rólunk is szólnak, és végső soron „az unió mi vagyunk”, másrészt beszámolunk arról, hogy a magyar elnökség miként kíván hozzájárulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez.

Osváth Sarolta

Legutóbb december elején egyeztette a magyar elnökség programját az ET elnöke és a magyar miniszterelnök Budapesten. Ehhez képest történt-e, történhet-e még változás, vagy maradnak a korábban meghatározott fő célok? – kérdeztük Győri Enikőt, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkárát.

– A fő célok maradnak, de természetesen mindegyik soros elnökség nagy kihívása a váratlan helyzetek kezelése. Bízunk benne, hogy nem kell szembenéznünk esetleg közlekedési káosszal, természeti csapással vagy terrortámadással, de természetesen felkészültünk a váratlan helyzetek kezelésére is. Elnökségünk alatt az EU-nak változatlanul fő prioritása az európai gazdasági kormányzás beindítása, és ezzel összefüggésben az állandó pénzügyi válságkezelési mechanizmus kialakítása. Az unió ugyanakkor erős és hatékony belső politikákban érdekelt. Jövőjét, fejlődését közös céljaink, közös fellépésünk és az uniós politikák továbbfejlesztésével kapcsolatos elkötelezettségünk határozza meg – hangsúlyozta Győri Enikő. A magyar soros elnökség fél éve alatt is több korábbi uniós politika átalakítása kezdődhet meg. Feladat a 2020-ig szóló Európa-stratégia megalkotása is. Az államtitkár kitért arra, hogy ez kedvező feltéteket teremt legfontosabb céljaink, a gazdasági stabilitás és a munkahelyteremtés megvalósításához.

– A magyar kormány a kis- és középvállalkozások helyzetének javításában, a demográfia és családpolitika kérdéseinek megoldásában látja a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés zálogát – mondta. – Az Európa 2020 stratégia öt kritikus területet jelöl meg: a foglalkoztatást, a kutatás-fejlesztést, a klímaváltozást és az energiahatékonyságot, az oktatást, valamit a szegénység leküzdését. A stratégia céljainak elérését hét, úgynevezett zászlóshajó-kezdeményezés is szolgálja – mutatott rá Győri Enikő.

– Szintén kiemelt témaként szerepel a „stockholmi program”, amely az európai polgárok szabadságának, jogainak és biztonságának érvényesülését, valamint Európa biztonságát erősítő terv. Különösen fontos passzusa, hogy a tagállamok igazságügyi szerveinek döntéseit a jelenleginél nagyobb mértékben kell elfogadni, mind a polgári, mind a büntetőügyekben. Kedvező az is, hogy meg kell könnyíteni a határokon átnyúló üzleti és személyes kapcsolatokban adódó problémák megoldását. A program célja az idegengyűlölet csökkentése, a gyermekek jogainak erőteljesebb védelme és a biztonság növelése, valamint a belső biztonsági stratégia kidolgozása a súlyos, szervezett bűncselekmények ellen.

– Az EU további bővítése leginkább attól függ, hogy a tagjelölt országok mennyiben tudják teljesíteni a csatlakozási feltételeket. A magyar elnökség erős üzenetet kíván küldeni a nyugat-balkáni régiónak: a bővítés hiteles és kiszámítható folyamat, és annak az országnak az EU-ban van a helye, amelyik teljesíti a kritériumokat. A magyar elnökség célja, hogy minden csatlakozni kívánó országgal legalább egy lépést tegyünk előre. Horvátország mielőbbi csatlakozása európai érdek és reális célkitűzés. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a magyar elnökség alatt sikerrel lezárhatók legyenek a csatlakozási tárgyalások.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!