2011.01.05. 11:09
EU-elnökség: összehangolt feladatok
2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Összeállításunkban – amely a Külügyminisztérium támogatásával készült – egyrészt bemutatjuk, hogy a közös európai ügyek rólunk is szólnak és végső soron „az unió mi vagyunk”, másrészt beszámolunk arról, hogy a magyar elnökség miként kíván hozzájárulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez.
Magyarország január 1-jén Belgiumtól vette át a soros elnökség tisztét. Az elnökségi szerep az Európai Unió talán legfontosabb intézményi eleme. Az EU tevékenységét ugyanis ebben a féléves időszakban a soros elnökséget betöltő tagország hangolja össze és sok tekintetben irányítja is.
A tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés sok változást hozott az unió életében, ezek közül több a soros elnökséget is érinti.
Az EU-ban a döntéshozatal kisebb részben az Európai Parlament, nagyobb arányban a tagországok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács feladata. Az elnöki szerep jelentős befolyást és ennél fogva felelősséget is jelent.
Tény viszont, hogy kisebb lett a befolyása az EU soros elnökének – a Lisszaboni Szerződéssel bekövetkezett újítások miatt – a Külügyek Tanácsában, illetve az államés kormányfői tanácsban (Európai Tanács). Mindkettő élére ugyanis állandó elnök került, akik a soros elnökséggel közösen látják el az irányítást. A soros elnökség szerepéhez tartozik az egyes tanácsi formációk programjának összeállítása, a napirenden lévő témák vitasorrendjének meghatározása, a tagországok között, illetve az uniós intézmények között is kompromisszumok kidolgozása, a tanács munkájának irányítása, továbbá ezen intézmény képviselete unión belül és kívül.
Az elnökség előnyei közé tartozik, hogy az adott ország alaposan megismerheti valamennyi másik tagállam nemzeti érdekeit, megmutathatja tárgyalási képességeit, és bár elvben nemzeti érdeket nem képviselhet, a napirend meghatározásában bizonyos, számára fontos kérdéseket előtérbe helyezhet.
Kezdetben a ma már létezésének ötvenharmadik évében járó Európai Unió elnökségét ábécésorrendben adták az egyes országok. Csak az volt fontos szempont, hogy minden tagállam egyszer januártól júniusig, legközelebb viszont júliustól decemberig legyen elnök. 1993 decemberétől azonban – amikor már eldőlt tény volt a skandináv államok és Ausztria belépése – a Külügyek Tanácsa változtatott ezen a rendszeren, mert úgy ítélte meg, szükség van arra, hogy legalább három félévente nagy vagy rutinos EU-tagország lássa el az elnöki teendőket.
Ma már jóval kisebb a jelentősége a betűrendnek, a sokszori bővítés felülírta ezt az alapításkori megállapodást. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal trióban, Lengyelország előtt elnököl. A kezdőbetűk sorrendjében gyakorlatilag nem lehet tudatosságot felfedezni... A tagországok 2020-ig előre eldöntötték a soros elnökség sorrendjét. Ettől csak akkor lehetséges eltérni, ha valamelyik soros elnökségre jelölt ország saját maga kéri elnökségi időszakának módosítását. Hazánk várhatóan csak 2024-ben tölti be ismét az elnöki posztot.
Az EU működtetésében az elnökséget adó ország szorosan együttműködik az Európai Tanács állandó elnökének hivatalával. Jelenleg Herman Van Rompuy tölti be az Európai Tanács elnökének tisztét. Az unió nemzetközi ügyeiben pedig hasonlóan szoros együttműködés alakul ki Catherine Ashtonnal, az EU külügyi főképviselőjével.
