Filozófuspályázatok: német aggodalom

Hétfői keltezésű levelükben felhívással fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit.
   
"Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért. A konfliktus középpontjában Heller Ágnes, Vajda Mihály és Radnóti Sándor áll, akik Orbán miniszterelnököt a médiatörvény bevezetése miatt nyíltan kritizálták. Hellert és Vajdát már a kommunista uralom alatt is disszidensként üldözték. A mostani nacionalista kormány alatt, amely a kétharmados parlamenti többségét az alkotmánnyal való visszaélésre használja, újra politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A kormányhoz hű sajtó uszít ellenük, valamint a körülöttük csoportosuló +liberális filozófusok köre+ ellen, miközben a +liberális+ kifejezés ismét a hazátlan-kozmopolita beállítottságú zsidó értelmiségi jelentését hordozza" - írták.
   
Levelükben az olvasható, hogy a hatalom által indított támadás öt projektvezetö ellen irányul, akiknél állítólag szabálytalanságok merültek fel az EU által nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. A feljelentés feltűnő módon a politikailag nem kedvelt filozófusok ellen és egy olyan tudományterület ellen irányul, amely a klasszikus Athént kutatja a kezdetektől, és ezen belül elsősorban a politikai közösségek alkotmányával foglalkozik. Az adminisztratív eljárást az egyik kormányközeli újság olyan becsületsértő kifejezésekkel illette, hogy az érintettek személyiségi jogukban érzik magukat megsértve - írta a két német filozófus.
   
A levélben felhívással fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit, és egyúttal legyenek tekintettel a kritikus hangokat hallató tudományos kutatókra és értelmiségiekre is. Azzal az országgal szemben, amely ma az Európai Unió elnöki posztját tölti be, s ahol a liberális alkotmányos rend alapvető jogait és eszméit sértik meg, az Európai Parlament túlságosan visszafogott magatartást tanúsít; az Európai Bizottság, mint mindig, most sem egységes; és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szűkszavú jelentéseket ad ki.
   
"Joggal követeljük Kínában az emberi jogok betartását, a saját házunk táján azonban nem söprögetünk. Ez bizony a botrányok botránya" - írták befejezésül.
   
A Magyar Nemzet nemrég írt arról, hogy átfogó vizsgálatot indít Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos azoknak a több mint 400 millió forint közpénzt felemésztő filozófiai pályaműveknek az ügyében, amelyeknek "ellentmondásaira" a napilap cikksorozatban hívta fel a figyelmet.
   
A napilap több számában is foglalkozott a filozófuspályázatok ügyével. A lap közlése szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.
   
Heller Ágnes a Magyar Narancs című hetilapban válaszul  felhívta a figyelmet arra: "a pályázatok vezetői között vannak barátaim és vannak, akiket egyáltalán nem ismerek, vagy legfeljebb csak távolról". A pályázatok elbírálása kapcsán azt mondta, nem a jelentkezők dolga eldönteni, hogy a témájuk egybevág-e a kiírással, hanem azoknak, akik erről határoznak. Ha a pályázatot elfogadják, akkor a jelentkezőkre már csak egyetlen kritérium vonatkozik: az, hogy teljesítették-e, amit vállaltak - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Német újság cikke a magyarországi nagy tisztogatásról

 Német újság cikke a magyarországi nagy tisztogatásról

A nagy tisztogatás címmel közölt cikket kedden tárcarovatában a liberális Süddeutsche Zeitung a magyar szellemi-kulturális életben zajló személyi változásokról.

Michael Frank, a újság munkatársa azzal kezdi írását: a pécsi Kodály-központ működési költségeire 2,4 millió eurót szavazott meg a budapesti kormány. A pénz forrása azonban az a tétel, amelyet korábban a független színházak kaptak. "4,5 millió eurónak megfelelő állami támogatásukat eltörölte a kormány. Pedig Magyarország az utóbbi időben, legalábbis külföldön, elsősorban független produkciókkal hívta fel magára a figyelmet. Nemzetközi szinten jól csengő nevű szakembereknek - Schilling Árpád, Hudi László, Pintér Béla - azonban semmi közük sincs ahhoz a magyaros pátoszhoz, amely a művészetekben és az építészetben is kezdi tönkretenni az országot" - írja Frank.
   
Szerinte ez a tendencia már a kommunizmustól való búcsú óta érezhető, s most a kétharmados többséggel rendelkező kormány arra használja fel, hogy "az egyébként hallgatag többség tapsától kísérve kemény kézzel felássa az egész kulturális humuszt. Írók, művészek, zenészek, tudósok, értelmiségiek figyelmeztetnek a kultúra gleichschaltolására. Konrád György író 'a diktatúra új fajtájáról' beszél, kollégája, Dalos György a politikát olyan ételhez hasonlítja, amelybe dioxint kevertek."
   
"Orbán a Fidesz hatalomátvételét 'forradalomként' propagálja. Ezt rögzíti a 'nemzeti együttműködés politikai nyilatkozata' is, amely Orbán személyes ügyét az egész nemzet ügyévé teszi, s amely kormányzati utasítás nyomán kiáltványként ott függ minden hivatali helyiségben. Ez vonatkozik kicsikre és nagyokra.

A Nemzeti Színház főnökét hamarosan leváltják. Szörnyű bűnt követett el: engedett a román nagykövet kérésének, aki hazája nemzeti ünnepét a színház épületében akarta megünnepelni. A viharos tiltakozás végül megakadályozta ezt. Alföldi Róbert csúfot űzött a magyar lélekből, hiszen 'Romániának része Erdély is, amely korábban a Magyar Királysághoz tartozott' - vetették a szemére. A rendezőt nyomban besorolták a 'hazaárulók, köcsögök és zsidók' közé, akiket a szélsőjobboldal, benne a nyíltan fasiszta Jobbik, minden rosszért felelőssé tesz.

Orbán emberei, köztük Bayer Zsolt publicista, a miniszterelnök barátja, visszhangozzák ezt... Még Sólyom László is, tavaly őszig Magyarország államfője és a Fidesz pártolója, amikor az még ellenzékben volt, rákerült arra a kéz alatt terjesztett jegyzékre, amely a 'hazának' ártók nevét tartalmazza. A konzervatív alkotmányjogász Sólyomnak az a bűne, hogy az alapvető jogok tekintetében nem ismer kompromisszumot."
   
A Süddeutsche Zeitung szerzője ezután kitér a közszolgálati médiumokban, a múzeumokban, galériákban, az Állami Operaházban végrehajtott személycserékre és Tamás Gáspár Miklós baloldali filozófus ennek kapcsán közzétett felhívására. Megemlíti, hogy a New York-i New School for Social Research professzorai a védelmére keltek egykori kollégájuknak, Heller Ágnesnek, valamint Vajda Mihálynak és Radnóti Sándornak, s levelet írtak Orbán Viktornak. A három filozófust, mint sok más kritikus szellemet, fészekbe piszkítónak és bandának titulálják és sértegetik Magyarországon.
   
"A kényelmetlen tudósokat többnyire azzal vádolják, hogy nem megfelelően használták fel az állami támogatásként kapott pénzeket. A kormány meg sem próbálja cáfolni azt az állítást, miszerint a személycserék politikailag motiváltak" - írja Michael Frank. Felidézi Vass Lajosnak, az Operaház igazgatójának az esetét, aki egykor kulturális államtitkár volt a szocialista kormányzás alatt. Utóda, Szőcs Géza államtitkár szerint arról van szó, hogy "ki kell javítani a szocialisták által elkövetett hibákat. Ha mindezeket kijavítjuk, akkor ezt rosszindulatúan értelmezik: mindazok a vezető művészek, akik az előző kormány iránti lojalitásuknak köszönhetik a pozíciójukat, azt hiszik, hogy most a fordítottja történik, hogy őket tisztán politikai okból váltják le, ahogyan az elődeikkel történt."
   
Frank szerint a "nép-nemzeti besorolás játékában a pénz nagy szerepet játszik. Már a Bajnai-kormány is erősen lefaragta a kulturális költségvetést, most pedig még keményebb lépések történnek. A veszteséges intézmény máris ok az elbocsátásra. A kulturális intézményeknek kétharmad részben maguknak kell kigazdálkodniuk a fenntartási költségeket. Tehát minden igazgatót, minden kulturális intézményvezetőt ki lehet rúgni. Operaházak, színházak, múzeumok, gyűjtemények: valamennyien krónikusan veszteségesek. A rossz gazdálkodás és a pazarlás sztereotíp indoklásává vált szinte minden elbocsátásnak, illetve a szerződéshosszabbítás megtagadásának."
   
A Süddeutsche Zeitung külön keretes írásban tette közzé a Német Filozófiai Társaság elnökének, Julian Nida-Rümelinnek, és tiszteletbeli tagjának, Jürgen Habermasnak a felhívását a megtámadott magyar filozófusok védelmében.