2011.01.05. 13:52
Magyar soros EU-elnökség 2011 - Az unió fő intézményei
2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Összeállításunkban – mely a Külügyminisztérium támogatásával készült – egyrészt bemutatjuk, hogy a közös európai ügyek rólunk is szólnak, és végső soron „az unió mi vagyunk”, másrészt beszámolunk arról, hogy a magyar elnökség miként kíván hozzájárulni a gazdasági, szociális, politikai és intézményi szempontból egyaránt erős Európa építéséhez.
Európai Tanács? Bizottság? Európai Parlament? Ahhoz, hogy el tudjunk igazodni a magyar soros EU-elnökség következő fél évének hírei között, és megértsük a hazánkban folyó uniós tanácskozások, tárgyalások, rendezvények lényegét, jó, ha tisztában vagyunk az EU intézményrendszerének felépítésével.
Az Európai Unió legfőbb döntés- és törvényhozó szerve – amelynek élén soros elnökként Magyarország áll majd az elkövetkező hat hónapban – az Európai Unió Tanácsa, amely a tagországok kormányait képviseli. Ülésein az unió minden nemzeti kormányából egy-egy miniszter vesz részt, témától függően. A tanács ülésein születik azoknak a döntéseknek, irányelveknek, határozatoknak, ajánlásoknak a zöme, amelyek nemzetek fölötti jogszabályokként irányítják az EU életét. A tanács munkáját a soros elnök EU-tagország irányítja. Új szabály, hogy három egymás utáni elnökség (trió) immár másfél évnyi programot hangol össze.
A szakminiszteri tanács tárcától függő gyakorisággal ül össze. A legfontosabb ágazatok képviselői, például a külügyminiszterek, a pénzügyminiszterek vagy a mezőgazdasági miniszterek legalább havonta egy alkalommal, mások ennél ritkábban, két- vagy háromhavonta találkoznak. A miniszteri tanács munkáját az EU-tagországok uniós nagyköveteiből – úgynevezett állandó képviselőiből – álló bizottság segíti.
A miniszteri tanácsok többsége félévente egyszer kötetlen napirendű (informális) ülést tart. Az informális találkozókat a soros elnökséget adó országban rendezik. Az EU országainak állam- és kormányfői, valamint az Európai Bizottság elnöke évente négyszer együtt üléseznek, ezt a fórumot hívják Európai Tanácsnak. A „csúcstalálkozók” határozzák meg az EU általános politikáját. E fórum élére a Lisszaboni Szerződés állandó elnöki tisztet hozott létre, amelyet jelenleg a belga Herman Van Rompuy tölt be. Az Európai Parlament a második legfontosabb intézménye az Európai Uniónak, elnöke a lengyel Jerzy Buzek. Fő feladata a demokratikus felügyelet gyakorlása az Európai Bizottság tevékenysége fölött. Emellett számos területen – európai jogszabályok elfogadása, költségvetés – együttdöntési joga van a tanáccsal, más témákban elsősorban konzultációs, véleménynyilvánítási szerepkört tölt be.
A harmadik legfontosabb uniós intézmény az Európai Bizottság, amely a döntések előkészítésében és a megszületett szabályok végrehajtásában játszik kiemelt szerepet. Lényegében az unió kormányaként működik, elnöke José Manuel Barroso.
