Belföld

2011.01.15. 13:56

Médiatörvény - Deutsch: Magyarországon sajtószabadság van

Magyarországon 2011-ben is sajtószabadság van - jelentette ki szombaton a fideszes Deutsch Tamás, aki szerint az elfogadott médiatörvény továbbra is olyan jogszabályi keretet határoz meg, amely garanciáját adja a sajtó szabadságának. A politikus közölte azt is, amíg őt a magyar közéletben látni, addig senkinek nincs félnivalója attól, hogy Magyarországon nem lesz sajtószabadság.

MTI

Az európai parlamenti (EP) képviselő budapesti sajtótájékoztatóján példaként azt mondta: 2011. január 1-je óta egyetlen újságírót sem rabosítottak, és biztos benne, éppen a médiatörvény az egyik garancia arra, hogy soha ne fordulhasson elő Magyarországon, hogy azért rabosítsanak egy újságírót, mert a munkáját végzi. Megjegyezte, néhány éve, az MSZP-SZDSZ-kormány alatt "mintha Magyarországon újságírókat rabosítottak volna". 

"Jól emlékszem-e arra, hogy akkor (...) az említett magyarországi pártok nagy európai politikai családja" közül egyetlen egy sem tartott meghallgatást az Európai Parlamentben? - tette fel a kérdést.

Deutsch Tamás azzal kapcsolatban, hogy az emberi méltóság védelmét - amely a médiatörvényben szerepel - többen "puha kategóriaként" említik, azt a példát hozta, hogy a napokban az ATV egyik műsorában egy "magát alkotmányjogásznak tartó úriember" a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénnyel összefüggésben azt mondta: a beadott kereseteket az Alkotmánybíróságnak az emberi méltóság védelmére hivatkozva kellene elfogadnia, és a törvényt hatályon kívül helyeznie.

A fideszes politikus az MSZP kritikáira reagálva azt idézte fel, hogy 2009-ben többpárti tárgyalások folytak egy új médiatörvény elfogadásáról, és ezen megbeszélések során teljes körű egyetértés jött létre először egy új médiatörvény koncepciójáról, majd erre épülve egy új törvény teljes normaszöveg-javaslatáról. Ezt a normaszöveget az MSZP elnöksége és frakciója támogatta. Az akkor a szocialista párt által támogatott médiatörvény-tervezet valamennyi lényeges eleme a most elfogadott médiatörvényben is szerepel - tette hozzá, azt kérdezve: "mikor hazudott az MSZP?"

Deutsch Tamás szerint az európai politika úgy működik, hogy az európai baloldal - és minden országban a baloldal, valamint a liberális erők - kettős mércét alkalmaznak. "Amit ők megtehetnek, azt a néppárti politikai erők, a jobboldalhoz tartozó politikai erők nem tehetik meg" - vélekedett, kijelentve: ugyanez a kettős mérce tapasztalható az elmúlt hetek politikai viharában.

"Magyarként is, európaiként is, demokrata politikusként is, mióta a közélet ügyeivel foglalkozom, az egyik legfontosabb kérdés számomra az, hogy mindenhol a világon, de mindenekelőtt a saját hazámban sajtószabadság legyen" - mondta, hozzáfűzve, hogy amíg őt a magyar közéletben látják, addig senkinek nincs félnivalója attól, hogy Magyarországon nem lesz sajtószabadság. "Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy én magam bármilyen módon a magyar közéletben részt vegyek akkor, hogy ha Magyarország oda jutna vissza, amely helyzet alapvető megváltoztatása érdekében 1988. március 30-án harminchat társammal együtt, harmincheten megalapítottuk a Fiatal Demokraták Szövetségét" - közölte.

Megjegyezte, nagyon bízik abban, hogy hosszú-hosszú éveken keresztül a Népszabadság megjelenhet azzal a címlappal, hogy "a megjelenés napján a sajtószabadság megszűnt", ugyanis éppen ez jelenti azt, hogy sajtószabadság van.

A médiatörvény elleni pénteki budapesti tüntetésre Deutsch Tamás úgy reagált: Magyarország szabad ország, az emberek szabadon elmondhatják véleményüket.

A külföldi bírálatokat firtató újságírói felvetésre példaként ismertette egy CDU-s és egy CSU-s EP-képviselő korábbi közleményét, amelyben úgy vélekedtek, hogy a Magyarország ellen indított kampány a kétharmados Fidesz-többség miatti irigységből táplálkozik.

Deutsch Tamás közölte azt is, személy szerint nem ért egyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének azon álláspontjával, amely szerint nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt. A fideszes EP-képviselő szerint az európai gyakorlatnak megfelelő a magyar médiatörvény tartalma, és ha "annyira borzalmas" lenne a jogszabály, a gyakorlatban annak már meg kellett volna mutatkoznia.
  

 

 

OLDALTÖRÉS: FAZ-beszámoló a médiatörvény bírálói elleni hadjáratról

FAZ-beszámoló a médiatörvény bírálói elleni hadjáratról

 

 

Intellektuális hisztéria a haza ellen címmel közölte bécsi tudósítója írását a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung a médiatörvény bírálói elleni kampányról.

 

 

 

 

 

A beszámoló alcímében Reinhard Olt megállapítja: "Magyarországon hadjárat bontakozik ki azok ellen, akik állítólag felelősek a médiatörvényt érő nemzetközi bírálatokért". A tudósító beszámol az európai intézményekhez intézett felhívásról, amelyet magyar értelmiségiek mellett számos külföldi személy is aláírt, köztük Václav Havel volt cseh államfő, Marianne Birthler, a Stasi irattárát gondozó berlini hivatal vezetője, Adam Michnik lengyel publicista, Andrei Plesu volt román külügyminiszter.

"Eközben Magyarországon keresik azokat, akik felelősek az Orbán miniszterelnök kormányának médiatörvényét érő nemzetközi bírálatért - folytatódik a tudósítás. - Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar EU-elnökség hivatalos honlapján közzétett írásában +fölöttébb lehangolónak találja, ahogyan egyes magyar 'értelmiségi' körök feltűnnek a hazájuk elleni hisztérikus kirohanások hátterében+. Németh gazdasági érdekeket is lát a tiltakozások mögött, és utal arra az EU bizottsághoz intézett levélre, amelyben Magyarországon működő külföldi bankok és konszernek menedzserei panaszkodnak a néhány ágazatra kivetett válságadóra. Németh írása mindazonáltal csak a magyar nyelvű honlapon található, az angol, francia és német nyelvűn nem."

"Nem egyedi hangról van szó - írja a FAZ tudósítója -, úgy tűnik, hadjárat van kibontakozóban a liberálisnak számító tudósok és művészek ellen. A +liberális+ jelző sok esetben a "zsidó" kódolt megfelelőjének tekinthető, főleg akkor, ha a megjelölést politikai-ideológiai címkeként használják bizonyos publicisztikai írásokban. A megtámadottak között van Heller Ágnes filozófus, Vajda Mihály germanista-filozófus, Radnóti Sándor irodalomtudós és -kritikus. Ők a kommunizmus idején megtorló intézkedéseknek voltak kitéve, néhányan közülük ma Orbán és a Fidesz, de még inkább a szélsőjobboldali Jobbik éles bírálóinak számítanak."

Olt kitér arra is, hogy szintén támadások érik a Fischer Ádám, Konrád György és Schiff András által Európa és az egész világ művészeihez intézett petíció aláíróit. A szövegből vett idézetek után így zárja beszámolóját a  német újság bécsi tudósítója: "a Magyar Nemzet című napilap, amelynek tulajdonosai Orbán híveinek számítanak, a napokban azt állította, hogy néhányan a liberális értelmiségiek közül visszaéltek állami támogatásokkal, mert nem rendeltetésszerűen használták fel azokat."

OLDALTÖRÉS: Nem elég tesztelni a törvényt az EBESZ sajtószabadság-képviselője szerint

OLDALTÖRÉS: Nem elég tesztelni a törvényt az EBESZ sajtószabadság-képviselője szerint

  Nem elég tesztelni a törvényt az EBESZ sajtószabadság-képviselője szerint 

 

 


Nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt - mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője egy osztrák lap szombati számában megjelent interjúban.

 

 

 

 

 

"Remélem, hogy a kormány végül belátja, hogy valamit változtatnia kell (a törvényen). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben ezzel a törvénnyel" - mondta Dunja Mijatovic a Der Standardnak.

"Vannak alapvető értékek és alapvető szabadságjogok. Ezen nincs mit tesztelni" - válaszolta a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, miszerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban.

A média sokszínűségének csorbulása a leginkább problematikus a törvényben - vélekedett Dunja Mijatovic. A törvény felhatalmazza a médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a műsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, "ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik" - mondta. Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe - tette hozzá.

Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a médiatanács összetételét is és azt, hogy "egy testület ellenőriz mindent". A mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük - fogalmazott.

Sok probléma van a sajtószabadsággal Európában, így Olaszországban, Franciaországban és máshol is, de "semmi sem ér a közelébe sem annak, amit ma Magyarországon látni" - mondta. 

Az EBESZ sajtószabadság-képviselője az elmúlt hónapokban többször is szorgalmazta az új magyar médiaszabályozás módosítását. A nemzetközi szervezet megbízottjának állásfoglalása szerint a törvények nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztői szabadságot, és alkalmasak a politikai visszaélésekre.

  

 

  

 

 

 

 

OLDALTÖRÉS: A Der Standard szerint árt az EU szavahihetőségének a törvény

 

 

OLDALTÖRÉS: A Der Standard szerint árt az EU szavahihetőségének a törvény

 

 

 

 

 

 

 

A Der Standard szerint árt az EU szavahihetőségének a törvény

 
Árt az Európai Unió szavahihetőségének az új magyar médiatörvény - írta a Der Standard című liberális osztrák napilap szombati kommentárjában.

Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője cikkében "médiacenzúraként", a sajtó- és szólásszabadság erőteljes korlátozásaként jellemzi a törvényt.

Esélyt jelent, hogy éppen Magyarország tölti be az Európai Unió elnökségét, e nélkül ugyanis nem keltene akkora érdeklődést, ami Budapesten történik - írta. Nem csak Magyarországról és a magyar médiáról van szó, hanem sokkal inkább az európai alapjogokról és közös értékekről. "Ezért európai ügy, ha egy európai uniós ország kormánya médiacenzúrát vezet be" - tette hozzá.

Az, hogy Orbán Viktor kormányfő kétharmados parlamenti többségét használja fel, hogy "hozzáférjen" a médiához, megerősíti az Európa közepén fekvő ország demokratikus fejlődésével kapcsolatos aggodalmakat - írta jegyzetében a főszerkesztő.

A korlátozások nem csak újságírókat érintenek, sajtószabadság nélkül ugyanis egy társadalom előbb néma, majd védtelen lesz. Ezt látni - tette hozzá - jelenleg Fehéroroszországban és Tunéziában.

"Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?" - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző.

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

 
Árt az Európai Unió szavahihetőségének az új magyar médiatörvény - írta a Der Standard című liberális osztrák napilap szombati kommentárjában.

Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője cikkében "médiacenzúraként", a sajtó- és szólásszabadság erőteljes korlátozásaként jellemzi a törvényt.

Esélyt jelent, hogy éppen Magyarország tölti be az Európai Unió elnökségét, e nélkül ugyanis nem keltene akkora érdeklődést, ami Budapesten történik - írta. Nem csak Magyarországról és a magyar médiáról van szó, hanem sokkal inkább az európai alapjogokról és közös értékekről. "Ezért európai ügy, ha egy európai uniós ország kormánya médiacenzúrát vezet be" - tette hozzá.

Az, hogy Orbán Viktor kormányfő kétharmados parlamenti többségét használja fel, hogy "hozzáférjen" a médiához, megerősíti az Európa közepén fekvő ország demokratikus fejlődésével kapcsolatos aggodalmakat - írta jegyzetében a főszerkesztő.

A korlátozások nem csak újságírókat érintenek, sajtószabadság nélkül ugyanis egy társadalom előbb néma, majd védtelen lesz. Ezt látni - tette hozzá - jelenleg Fehéroroszországban és Tunéziában.

"Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?" - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző.

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

"Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?" - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző.

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

"Milyen jogon léphet fel egy európai tanácsi elnökséget betöltő ország, mint Magyarország, autoriter államok ellen, ha Budapesten éppen elfogadtak egy diktatúrákat idéző törvényt?" - tette fel a kérdést. Ezzel nem csak Magyarország, de az EU is veszít szavahihetőségéből a nemzetközi színtéren - vélekedett a szerző.

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

 A cenzúra lehetősége egy tagjelölt ország esetében okot jelenthet a csatlakozás megtagadására. De hogyan járjon el egy tagállammal szemben a többi ország, ha veszélyeztetve látják demokratikus fejlődését? Habár jogilag megvan az EU lehetősége a beavatkozásra, kormányok és az Európai Bizottság képviselői visszariadnak a beavatkozástól - állt a cikkben.

Az Ausztria ellen 2000-ben, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciókötése miatt alkalmazott szankciók utóhatása még mindig érezhető. "Úgy tűnik, mintha az EU országai megégették volna az ujjukat". Ebből máig előnyöket húz az olasz média nagy részét a kezében tartó, vagy azt jogi eszközökkel gúzsba kötni igyekvő Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Miután az EU eddig nem lépett fel Berlusconi ellen, Orbán Viktor nyilvánvalóan felbátorítva érezte magát. "Itt is és ott is cselekvéskényszer áll fenn. Az EU nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is" - állt a Der Standard kommentárjában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik