MSZP: Orbán Viktor ellenzékben és kormányon is kettős beszédet folytat

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott, hogy a kormányfő ellenzékben mindig azt mondta, lejárt a megszorítások ideje, csak adócsökkentésre van szükség, még a bevételeket sem kell igazán növelni, és a kiadásokat sem kell csökkenteni.

Szavai szerint a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése óta viszont "áthárít": bevezették a bankadót, a különadót, a telekommunikációs és az energiaszektor, illetve a kiskereskedelem adóját, s ezeket a terheket áthárították az emberekre. Hozzátette, eközben "elkobozták" a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat és a korábbi kijelentésekkel ellentétben "megszorítanak", miközben a miniszterelnök arról beszél, hogy kiadást csökkentenek.

Gúr Nándor leszögezte, hogy nemzetgazdasági szinten lehet kiadást csökkenteni, de ez az embereket érintő megszorítást jelent.

A miniszterelnök minapi bejelentéseire reagálva azt mondta, hogy az első Orbán-kormány idején tízezres nagyságrendben mentek nyugdíjba a negyvenes éveikben járók. Most visszaveszik ezeknek az embereknek a nyugdíját, vagy a később nyugdíjba menőkkel szemben járnak el "nem túl korrekten" - tette fel a kérdést. Kiemelte, hogy az idei költségvetésben csaknem 3000 milliárd forintot fordítanak nyugdíjkiadásokra. Ebből mintegy 700 milliárd az, a más bevételekből befolyó összeg, amit a nyugdíjkiadásokhoz hozzátesznek. A politikus számításai szerint ez azt jelentené, hogy vagy 25 százalékkal csökkenteni kell a nyugdíjakat, vagy öt-hat évig nem emelnék azokat.

Az egészségügyi kasszával kapcsolatban azt mondta, ha abból valóban ki akarják venni az előzetes jelzések szerinti 100 milliárd forintos nagyságrendű összeget, akkor a 10 ezer forintba kerülő, 90 százalékos támogatottságú gyógyszer 4 ezer forintba fog kerülni. Úgy összegzett, hogy a közösségi közlekedésben több tíz-, a MÁV esetében százmilliárdos nagyságrendű összeggel kell kiegészíteni a forrásokat. 

Gúr Nándor arra külön felhívta a figyelmet, hogy a munkanélküli ellátás biztosítási jogviszonyon alapszik, "nem jótékonysági, nem szolidaritási cselekedet", mert aki dolgozik, azután ő maga és a munkaadója is fizet.
Számításai szerint az átlagosan 200 ezer forintos bruttó bért keresők havi 9 ezer forintot fizetnek be fejenként azért, hogy munkahelyük elvesztésekor is ellátásban részesüljenek. Elmondta, hogy a 400-500 ezer regisztrált munkanélküli körülbelül kilenc hónapig lehet ellátottja a rendszernek.

A képviselő javasolta, a miniszterelnök gondolja meg, hogy a meghirdetett Új Széchenyi Tervben egyre több olyan programnak kellene megjelennie, amelyek a hátrányos helyzetű térségeket segítve esélyt kínálnak az ott élőknek a munkára.