2011.01.04. 18:30

Német beszólás: Magyarország ne tárgyaljon médiaügyekben az EU-szomszédokkal

A német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon - jelentette ki a dpa német hírügynökségnek kedden a német külügyi államminiszter.

MTI

Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt az új magyar médiatörvénnyel indokolta, amely a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá.

"Az Európa nevében való megszólalás joga természetesen tartalmazza azt a kötelességet, hogy belül is tiszteletben tartsák az európai értékeket, hogy azokat kifelé hitelesen képviselhessék" - mondta Hoyer.

A német politikusnak az a véleménye, hogy az Európai Bizottság részéről ne csak a médiaügyekért felelős Neelie Kroes vizsgálja meg, hogy nem sértett-e Magyarország uniós jogot, hanem az alapjogok harcos védelmezőjeként ismert Viviane Reding is.

Az aktuális EU-elnök folytat tárgyalásokat az együttműködésről a keleti partnerországokkal - köztük Moldáviával, Grúziával és Örményországgal. Nem csupán anyagi segítségről, hanem az alapértékeknek a tiszteletben tartásáról is szó van.

"Magyarország nem föltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó" - véli Hoyer.

A németül rendelkezésére álló 16 oldalas összefoglalóról az államminiszter azt közölte, hogy "az még meg is haladja az aggályokat. Nincs ok a riadó lefújására."

OLDALTÖRÉS: Martonyi: az Európai Bizottság vizsgálata lehűti majd a kedélyeket

Martonyi: az Európai Bizottság vizsgálata lehűti majd a kedélyeket

Martonyi János arra számít, hogy az Európai Bizottság által a magyar médiatörvényről lefolytatandó objektív vizsgálat "lehűti" majd a túlzó hangú sajtóbírálatok "nyelvezetét".

Az InfoRádió Aréna című műsorának kedd este nyilatkozó külügyminiszter arról beszélt: a bírálatok sokszor tévesek, és most már az indulatok játszanak nagyobb szerepet.

A magyar diplomácia vezetője szétválasztotta a médiatörvényre adott sajtóbeli bírálatokat a politikai körök visszafogottabb reakciójától.

A miniszter azt mondta: nem lehetett számítani arra, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatban ilyen túlzó hangú bírálatok fogalmazódnak meg a sajtóban. Ez a kritika szerinte "meglepően erős hangnemű". Kifejtette, erre lehetett számítani, de "ilyen túlzó megfogalmazásokra talán nem". Figyelemreméltó, hogy a sajtóbeli bírálatok jelentős része ténybeli tévedésekre épül - jelentette ki.

Martonyi János a tévedések, félremagyarázások, torzítások elkerüléséhez mindenkit a törvény, illetve törvények elolvasására kért. Megjegyezte, elismeri, hogy "elég bonyolult a helyzet". Úgy fogalmazott, "talán jogalkotási, technikai szempontból nem a legszerencsésebb" ez a törvény, mivel nagyon hosszú, bonyolult és nagyon nehéz követni.

A külügyminiszter azt mondta, reményei szerint az Európai Bizottság néhány órán belül megkapja a törvény teljes angol nyelvű szövegét, és később minden tájékoztatást, magyarázatot, amelyet kér.

Meggyőződése szerint el kell végezni egy tárgyszerű, objektív vizsgálatot. Kifejtette, nagyon bízik abban, hogy az Európai Bizottság vizsgálatának eredménye objektív lesz. Ez szerinte egyrészt "lehűti" majd azt a túlzó, indulatos "nyelvezetet", amelyet az utóbbi napokban nagyon sok sajtótermék részéről tapasztalni lehetett, másrészt "világos jelzést arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet ezt a kérdést megoldani".

Martonyi János kifejtette: természetesen felmerül, ha a törvénnyel komoly gondok lennének, hogy a helyzet orvoslásának egyik lehetséges módja a jogszabály módosítása, kiegészítése, esetleg bizonyos fogalmainak megmagyarázása.

OLDALTÖRÉS: A fordítás mellett a "hamis vádak" cáfolatait is közreadja a kormány

A fordítás mellett a "hamis vádak" cáfolatait is közreadja a kormány

Tizenegy oldalas összefoglaló készült a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé, amelyben felsorolják az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos "hiteket, tévhiteket, hamis vádakat", valamint kitérnek a már létező európai példákra is.

A dokumentum angol és magyar nyelvű verzióját a kormányzati kommunikációs államtitkárság bocsátotta az MTI rendelkezésére.

A kormányszóvivő kedden közölte az MTI-vel: elkészült a magyar médiatörvény angol nyelvű fordítása, amelyet a kormány továbbított a Budapesten működő külképviseleteknek és Magyarország külföldi nagykövetségeinek, valamint elküldik azt az Európai Bizottságnak is. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez hozzátette: a fordítás mellé egy "érvrendszert" is küldenek, amelyben kifejtik, hogyan vélekednek a jogszabályt ért vádakról.

"Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos hitek és tévhitek, európai példák" című dokumentum szerint hamis az a vád, hogy a törvény kiterjed az internetes tartalmak jelentős részére, például a blogokra is. Cáfolják azt is, amely szerint a médiatörvény "béklyóba zárja a nyomtatott és az internetes sajtót, ugyanazon elvek mentén szabályozza, mint a televíziókat és a rádiókat".

A dokumentum szerint nem igaz, hogy a szabályozás korlátozza a politikai nyilvánosságot, a demokratikus közvélemény kialakulását. A magyar állam nem kívánja, s nem is tudná ellenőrizni a véleményeket, a törvény egy passzusa sem alkalmas arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás akadálya legyen, és ellehetetlenítse a demokratikus közvéleményt - hangsúlyozzák, hozzátéve, nincs szó cenzúráról, a sajtó előzetes korlátozásáról, a politikai vélemények elhallgattatásáról vagy olyan mértékű utólagos büntetésekről, amelyek ellehetetlenítik a sajtót. A hatóság valamennyi döntését felülvizsgálhatja a független bíróság, a politikai befolyásolás lehetősége így eleve kizárt - írják.

Nincsen szó álláspontjuk szerint a politikai vélemények ellenőrzéséről, a kormány szája íze szerint értelmezett "médiaegyensúly" előírásáról sem. Mindkét új törvényben - a "médiaalkotmányban" és a médiatörvényben - felbukkanó kiegyensúlyozottsági szabály 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és kizárólag az elektronikus médiára vonatkozik, a sajtóra nem.

Rögzítik azt is, a közerkölcs vagy egyes személyhez fűződő jogok megsértése miatt nem szankcionálhatók az egyes médiumok. Ez kizárólag konkrét jogsértés, például a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt képzelhető el.

Nem igaz az sem - folytatják -, hogy "a médiatanácsban csak fideszesek ülnek". Indoklásképpen kifejtik: a tanácsot a parlament választja kétharmados aránnyal, a Ház tagjai döntésükben nem befolyásolhatók, a médiatanács tagjai feladataik ellátása során nem utasíthatóak, nem hívhatóak vissza, minden tekintetben függetlenek. A médiatanács megválasztott tagjai nem állnak semmiféle formális, informális kapcsolatban a kormánypártokkal - teszik hozzá, megjegyezve: Európában nem ritka, hogy e garanciákhoz képest jóval kevésbé biztosított a hatóság kormányzattól való függetlensége, számos országban a kormányzat, az államelnök vagy egy miniszter választja a tagokat.

Példaként említik: a távközlési és műsorszóró normákért felelős brit hatóság, az OFCOM tagjait, így annak elnökét is a kultúra, a média és a sport területéért felelős miniszter nevezi ki.

Hangsúlyozzák, az sem igaz, hogy a médiatanács tetszése szerint rendeletet alkothat, amellyel szabályozhatja a médiumok működését. A tanács ugyanis nem alkothat rendeletet, kizárólag a médiahatóság elnöke teheti ezt meg, de ő is csak a különféle hírközlési hatósági díjak megállapítására.

Cáfolják azt az állítást, amely szerint az analóg médiaszolgáltatások frekvenciapályázatain a médiatanács kedve szerint dönthet a nyertesről, vagy akár el is kerülheti a döntést. A pályázati eljárás szabályai ugyanis aprólékosan meghatározottak, a hatóság bármely döntése bíróság előtt felülvizsgálható. Csak bizonyos, jól körülhatárolt esetben lehet pályáztatás nélkül frekvenciahasználati jogosultság biztosítani - fűzik hozzá.

Hamis vádnak tartják azt is, hogy a "médiaalkotmány" korlátozza az újságírók azon jogát, hogy informátoraik kilétét titokban tartsák.

A csúsztatások közé sorolják, hogy a törvény által létrehozott média- és hírközlési biztos tetszése szerint "zaklathatja" az egyes médiumokat, valamint azt is, hogy a médiahatóság és a médiatanács hatalma példa nélküli lenne Európában.

Véleményük szerint a regisztrációs kötelezettség nem korlátozza a sajtószabadságot, a közszolgálati médiumok egységesítése, a központosított hírszolgáltatás pedig nem számolja fel a sokszínű közmédiát. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozzák: a négy közmédium önállósága, függetlensége továbbra is megmarad, de a működésük, gazdálkodásuk jelentősen racionalizált lesz.

Kitérnek arra is, hogy a médiaszolgáltatók, sajtótermékek kiadói üzleti titkainak védelmére a törvény garanciális szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják az információk védelmét a hatósági eljárás során és az után is.

Rámutatnak, hogy a törvényben foglalt bírságok összegének maximuma nem példa nélküli Európában, a maximum bírságösszeg alkalmazása pedig csak többszörös, súlyos, szándékos, a bíróság által is megállapított jogsértés esetén lehetséges.

A médiatörvény elhallgatott érdemei között említik például az új társszabályozási rendszer felállítását, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelv átültetését, a reklámszabályozás szigorának lazítását a működőképes médiapiac kialakulása érdekében, a piaci szereplők korábbi szigorú szabályozási terheinek enyhítését, a fennálló piaci viszonyok tiszteletben tartását, a sajtónyilvántartás rendszerének megújítását, a szabályozás modernizálását, az új szabályokat a műsorterjesztés területén, valamint az új szankciórendszert.

A jogszabályt kifogásoló újságírók felelősségre vonása ellen tiltakoztak a Magyar Rádió épülete előtt

Szimpátiatüntetést tartottak kedd este Budapesten, a Magyar Rádió épülete előtt Mong Attila és Bogár Zsolt, a közrádió két munkatársa mellett.

OLDALTÖRÉS: A jogszabályt kifogásoló újságírók felelősségre vonása ellen tiltakoztak a Magyar Rádió épülete előtt

A Facebook közösségi portálon meghirdetett, civilek által szervezett rendezvényen mintegy százötvenen vettek részt, köztük Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Török Zsolt MSZP-szóvivő, Ivády Gábor független országgyűlési képviselő és Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke.

Beszédek nem hangzottak el, többen gyertyagyújtással fejezték ki szolidaritásukat az újságírókkal, és tiltakoztak felelősségre vonásuk miatt.

Bogár Zsolt és Mong Attila, a Magyar Rádió reggeli műsorának szerkesztője és műsorvezetője a december 21-i adásban egy perc csenddel tiltakozott az azon az éjszakán elfogadott médiatörvény ellen.

Ezután - a munka törvénykönyvében foglaltak megsértésére hivatkozva - felelősségre vonási eljárás indult velük szemben, amelynek lezárultáig Mong Attila nem dolgozhat műsorvezetőként, Bogár Zsolt pedig szerkesztőként.
A vizsgálat lefolytatásával Jónás István, a közrádió vezérigazgatója Gazsó L. Ferencet, az MR-1 Kossuth Rádió adófőszerkesztőjét bízta meg; az ügyben az első személyes meghallgatás január ötödikén lesz.

OLDALTÖRÉS: EU-bizottság: nincs új fejlemény a médiatörvény ügyében

A magyar médiatörvény részletes jogi vizsgálata - a teljes szöveg pontos fordítása híján - még el sem kezdődött, és az elemzés elvégzésére nincs semmilyen határidő, az akár évekig is tarthat - közölte kedden az Európai Bizottság szóvivője, hozzátéve, hogy a hivatalos eljárás indításáról vagy elvetéséről csak azt követően születhet döntés.

Olivier Bailly másfelől elmondta: nincs szinkronban az európai uniós szabályok megsértésének gyanúja miatt indított eljárások menetrendje a soros elnökségek rendjével. Ha a bizottság arra a következtetésre jut, hogy eljárást kell indítani egy ügyben, nem kell tekintettel lennie arra, hogy ki tölti be éppen a soros elnökséget.

A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján a törvénnyel kapcsolatban elsősorban elméleti jellegű újságírói kérdések hangzottak el. Ezekre válaszolva, illetve a sajtóban megjelent észrevételeket kommentálva a szóvivő elmondta: számos példa van a múltból arra, hogy a bizottság eljárást indított egy-egy tagország ellen, miközben az a soros elnökség tisztét töltötte be.

Jelenleg is összesen több ezer szabálysértési eljárás van folyamatban a 27 tagország ellen - tette hozzá.Más források szerint az eddigi értékelések elsősorban arra összpontosítottak, hogy a tisztán vett audiovizuális előírásokkal összhangban van-e a törvény. E területen lehet ugyanis leggyorsabban előrehaladni az elemzéssel.

Bailly meggyőződését fejezte ki, hogy pénteken, az Európai Bizottság testületének és a magyar kormánynak a budapesti találkozóján bizonyosan lesznek kétoldalú egyeztetések az audiovizuális témában illetékes EU-biztos és miniszter partnere között.

Kérdések kapcsán a szóvivő jelezte azt is: az uniós alapjogi chartát csak abból a szempontból lehet vizsgálni, hogy az uniós jogszabályok nemzeti átültetésekor, alkalmazásakor a tagországok eleget tesznek-e annak. Nem vizsgálhat a bizottság ebben az értelemben olyan elemeket, amelyek az uniós jogszabályban nem szerepelnek, kivéve, ha azok korlátozzák az irányelv érvényesítését.

E pillanatban nincs szó arról, hogy a charta szempontjából is elemeznék a törvényt - mutatott rá a szóvivő.

OLDALTÖRÉS: Aggódik a brüsszeli tudósítóegyesület a magyar médiatörvény miatt

Aggódik a brüsszeli tudósítóegyesület a magyar médiatörvény miatt

Azon aggodalmának adott hangot a Brüsszelben működő külföldi tudósítók egyesülete, hogy az új magyar médiatörvény veszélyezteti a média szabadságát.

Az MTI-hez kedden eljuttatott, január 1-jei keltezésű állásfoglalásában a Nemzetközi Sajtóegyesület (API) emlékeztetett arra, hogy a törvény akkor lépett életbe, amikor Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét.

"Ebben az időszakban a brüsszeli székhelyű tudósítók folyamatosan érintkezésben lesznek a magyar kormány képviselőivel és tisztségviselőivel. A tudósítók teljesíteni fogják azt a feladatukat, hogy független módon, objektívan és szakszerűen tájékoztassák olvasóikat, hallgatóikat és nézőiket a magyar elnökség fejleményeiről. Ez azt is jelenti, hogy biztosítani fogják a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad média elvének további tiszteletben tartását" - olvasható az állásfoglalásban.

Az API megítélése szerint a magyar médiatörvény messzemenő politikai ellenőrzést valósít meg a médiatartalom fölött, és lehetővé teszi "a kormány által kinevezett testületek" számára, hogy "általánosan és gyengén meghatározott kritériumok alapján egyoldalúan ítéljen meg" médiatartalmakat. Az ilyen kritériumok közt említi az egyesület a közrend védelme, a kiegyensúlyozottság, a közügyekről való megfelelő tájékozódás szempontját. Szerinte e fogalmak homályossága a média öncenzúrájához vezethet, hogy elkerüljék a bírságolást.

Az API kifogásai közt szerepel az is, hogy a törvény a gyűlöletbeszéd elleni védelmet kiterjeszti csoportok széles körére - idézete szerint "bármely közösségre" -, és hogy vonatkozik a szándékolatlan sértésre vagy gyűlöletkeltésre is.

A Nemzetközi Sajtóegyesület felszólítja a magyar kormányt, hogy olyan törvénnyel helyettesítse az elfogadott jogszabályt, amely eleget tesz a véleménynyilvánítási szabadság nemzetközi normáinak.

Az állásfoglalást Ann Cahill, az API elnöke, az Irish Examiner brüsszeli tudósítója, valamint Michael Stabenow, a Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli tudósítója jegyzi.

OLDALTÖRÉS: A médiatörvény is téma lesz a kormány és az EB ülésén

A médiatörvény is téma lesz a kormány és az EB ülésén

A médiatörvényről és a körülötte kialakult helyzetről is biztosan szó lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) pénteki budapesti ülésén, mondta Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár kedden a magyar sajtónak. Közben több nyugati lap bírálta, egy lengyel konzervatív újság viszont védelmébe vette az Orbán-kormányt.

A kormány az EB rendelkezésére bocsátja a törvény hiteles angol fordítását - tájékoztatott a 2011 első félévi magyar EU-elnökség első külügyminisztériumi sajtóreggelijén az államtitkár, hozzátéve, hogy "folyik a párbeszéd".

"Normális, őszinte, tiszta párbeszédre készülünk" - jelentette ki Győri Enikő, aki elmondta, ő is csak előző este kapta meg a médiatörvény hiteles fordítását.

Az államtitkár úgy fogalmazott: "nagyon nem szerencsés", hogy "mindenki előbb kezdte el kommentálni a témakört, hogy elolvasta volna, mi ez a szabály". Arra kért mindenkit, olvassa el a törvényt, és jelezze, mely pontokkal vannak problémák. Leszögezte, hogy a kormány kész a konzultációra.

Az államtitkár megjegyezte, az EB-nek az a dolga, hogy figyelje a kormányok és törvényhozások tevékenységét a 27 tagállamban, feladatköréből adódóan bármit megvizsgálhat.

A médiatörvény nemzetközi visszhangja kapcsán kijelentette, hogy ez egy politika játszma része, "nagyon jó lehetőség a magyarországi ellenzéknek a felemelkedésre".

"Az ellenzék belekapaszkodik a saját helyzete javítása érdekében bármibe" - fogalmazott. Azt mondta, a világ nem igazán tud mit kezdeni a Fidesz kétharmados parlamenti többségével, azzal, ha egy politikai erő egy demokráciában túlnyeri magát. Kifejtette, hogy a kormány a válságkezelés során nem ütközött uniós normákba, meg kellett oldani azt a feladatot, hogy ne szaladjon el a deficit. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány az elnökségi szakmai munkára szeretné a figyelmet terelni, az elnökségi felkészülés visszhangja egyértelműen pozitív volt, nem hangzott el kritika.

A válságadók bevezetése kapcsán határozottan visszautasította azt a véleményt, hogy azok diszkriminatívak és külföldellenesek lennének. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mi a véleménye a 13 európai nagyvállalat Brüsszelnek címzett leveléről, amelyben kifogásolják az adókat, az államtitkár azt mondta: a problémákat itthon kell kezelni, "jó lenne, ha a gondjainkat, problémáinkat itthon beszélnénk meg".

Szerinte "most van egy helyzet a médiatörvény kapcsán, amelyre minden egyéb ügyet is rá lehet pakolni". Azt mondta, ezt "mérhetetlenül felháborítónak" tartja. Szerinte azokban az országokban van "nagy hörgés", amelyeknek a vállalatai komoly érdeksérelmet szenvedtek el, de nem diszkriminációt. Szavai szerint a nemzetközi sajtóban alpári stílusú cikkek is megjelentek.

A magyar EU-elnökség második munkanapján a - matyó mintás lila elnökségi sálat viselő - államtitkár elmondta: a szilveszteri lakossági megnyitó után az uniós elnökség politikai nyitánya csütörtök este lesz, amikor az előző félévi EU-elnök, Belgium miniszterelnöke átadja a magyar kormányfőnek az elnökségi zászlót az Országház kupolacsarnokában.

Győri Enikő arról is tájékoztatott: befejeződött az elnökségi programok finomhangolása; Orbán Viktor miniszterelnök január 19-én fogja bemutatni az Európai Parlamentben.

Arról is beszámolt, hogy "beüzemelték" a rendkívüli helyzetek előrejelzésével foglalkozó minisztériumi munkacsoportot, amely hetente egyszer, hétfő reggelente ülésezik és tájékoztatja a felső vezetést a várható eseményekről.

Elmondta, hogy a magyar kormány és az EB első, pénteki munkaülésén a felek egyeztetik a közös munka menetrendjét, és már a jövő héten Gödöllőn megrendezik az első informális miniszteri ülést.

OLDALTÖRÉS: Kész a jogszabály angol nyelvű fordítása

Kész a jogszabály angol nyelvű fordítása

Elkészült a magyar médiatörvény angol nyelvű fordítása, amelyet a kormány továbbított a Budapesten működő külképviseleteknek és Magyarország külföldi nagykövetségeinek - közölte a kormányszóvivő kedden az MTI-vel. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez hozzátette, hogy a fordítás mellett a jogszabályt ért vádakra is reagálnak.

Nagy Anna kormányszóvivő elmondta, a jogszabály angol nyelvű fordítását elküldik az Európai Bizottságnak is. A médiatörvény a magyar kabinet hétfő-keddi tanácskozásán is téma volt.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, nagyon sok olyan vélemény született a médiatörvényről az elmúlt időszakban, amelyet elmondások alapján alakítottak ki még azelőtt, hogy olvashatták volna magát a jogszabályt. Nagyon fontos, hogy a törvényt magát jól ismerjék meg a véleményalkotók, az újságírók, a közvélemény, a magyar kormánynak pedig mindent meg kell tennie ennek érdekében - emelte ki.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter december végén Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnökének írt válaszlevelében hangsúlyozta, meggyőződésük szerint a médiatörvény minden elemében kiállja az összes európai érték próbáját, ezért kérte Neelie Kroest, hogy a törvény szövegének gondos tanulmányozása után fogalmazza meg konkrét kérdéseit, amelyekre a magyar szakemberek haladéktalan és maradéktalan választ adnak majd. A magyar tárcavezető közölte azt is: biztos benne, hogy mindezek után az Európai Bizottság hiteles és mértékadó véleményt tud majd alkotni az új magyar médiaszabályozásról.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kedd délután az MTI érdeklődésére elmondta: a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé egy "érvrendszert" is küldenek, amelyben kifejtik, hogyan vélekednek a jogszabályt ért vádakról.

Az Európai Bizottság azt az előzetes választ kapta a magyar kormánytól a médiatörvénnyel kapcsolatos érdeklődésére, hogy az összhangban van az uniós joggal, de a brüsszeli testület jelenleg még várja a részletesebb tájékoztatást ebben a kérdésben - mondta még hétfőn a testület egyik szóvivője.

Olivier Bailly - a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva - megerősítette, hogy a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban; ezek egyike a törvény által megteremtett médiahatóság függetlenségével kapcsolatos, tekintettel a testület összetételére.

Mint mondta, magyar részről már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek.

Olivier Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság, mint testület által indított vizsgálatról, csupán arról, hogy a médiaügyekben illetékes uniós biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól.

OLDALTÖRÉS: A Financial Times Deutschland kommentárja

A Financial Times Deutschland kommentárja

Valamivel több bizalmat címmel közölt kommentárt kedden a Financial Times Deutschland a magyar médiatörvény kapcsán, amelyet "rendkívül kérdésesnek" minősít; ugyanakkor úgy véli, hogy korai volna még siratni a fiatal magyar köztársaságot.

A gazdasági és üzleti napilap szerint főleg egyes EU-partnerek harsány hangja lő túl a célon. Éppen ezért "jó, hogy az Európai Parlament konzervatív néppárti frakciója egyelőre megakadályoz bátrabb lépéseket Magyarország ellen - például szankciókat vagy az elnöki jogkör megvonását. Ettől el kellene választani az EU-n belüli formális folyamatokat. Teljesen rendjén való, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a médiatörvényt, és utánajár annak a panasznak, amelyet európai nagyvállalatok nyújtottak be az új különadók ellen" - írta a FTD.

A név nélkül közölt s így a szerkesztőség álláspontját tükröző kommentár szerint "Magyarországnak és az európai partnereknek természetesen ébernek kell lenniük. Ami Magyarországon történik, annak nyugtalansággal kell eltöltenie mindenkit, akinek fontos a demokrácia. Orbán kormánya a hivatalba lépése óta eltelt rövid időt arra használta fel, hogy egy sor veszélyes dolgot tegyen. Parlamenti határozattal korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. A kötelező magánnyugdíj-pénztárak tőkéjét átterelte az állami kasszákba. A szlovákiai magyaroknál tett látogatásaival Orbán nyugtalanságot keltett a térségben. Főként az új médiatörvény fenyeget azzal, hogy hatályon kívül helyez némely alapvető jogot. Ennek alapján ugyanis az állam a jövőben mélyen beavatkozhat a tudósításokba."

Az FTD kommentárja szerint mindez ellentétes azzal az 1989-as szellemiséggel, amely Orbán pályája során is döntő szerepet játszott. Egyben azt is mutatja, hogy "valaki, aki egykor a helyes oldalon állt, nem mentes a hibáktól. Csakhogy Orbán ettől még nem olyan vágású autokrata, mint Lukasenka fehérorosz elnök, akihez manapság hasonlítják. Az efféle szemrehányások csak arra jók, hogy elhomályosítsák a tisztánlátást - és kapóra jönnek azoknak a bírálóknak, akiknek így nem kell érvekkel előállniuk. Érvekre majd a következő választáson lesz szüksége a magyar kormánynak. A magyarok nagy többséggel választották meg Orbánt - és le is válthatják őt. Ennyi bizalmat meg kell előlegezni a magyar demokráciának" - zárta kommentárját a Financial Times Deutschland.

OLDALTÖRÉS: A francia kormány a magyar jogszabály módosítását kéri

A francia kormány a magyar jogszabály módosítását kéri

Franciaország azt szeretné, hogy "módosítsák" az új magyar médiatörvényt - jelentette ki kedden a francia kormány szóvivője, aki a France Inter rádiónak adott nyilatkozatában az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, "a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti.

Francois Baroin rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy "a Magyarországon kialakított eszközrendszer igen látványos   (...) a sajtószabadság mélyreható megváltoztatását jelenti, és nyilvánvalóan tagadhatatlan, hogy Franciaország - az unió más országaihoz hasonlóan - azt szeretné, hogy ezt a szöveget módosítsák".

Ez a törvény "nem összeegyeztethető annak a sajtószabadság-eszmének az alkalmazásával, amelyet az európai szerződések mindegyike érvényesnek tekint" - tette hozzá Baroin.

"A francia álláspontnak, amelynek a kormány nevében ma hangot adok, (és) valamennyi európai uniós tagállam álláspontjának kellően határozottnak kell lennie politikai és diplomáciai téren ahhoz, hogy a magyar kormány uniós elnöksége nyugodtabb lehessen ennek a szövegnek a zárójelbe tételével" - mondta a kormányszóvivő, a napokban kezdetét vett magyar uniós elnökség kapcsán.

A január 1-jén életbe lépett új magyar törvény - mint az AFP írja - 730 ezer euróig terjedő büntetés kiszabását irányozza elő a rádió- és televíziós csatornákra "a közérdek, a közrend és az közerkölcs veszélyeztetése" vagy "elfogult tájékoztatás" esetén, anélkül, hogy világosan meghatározná, mit kell ezen érteni.

A jogszabály azt is lehetővé teszi az új médiahatóság számára, hogy forrásaik kiadására kényszerítse az újságírókat a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben.

Az Európai Bizottság hétfőn "kétségeit" fejezte ki a magyar törvény ügyében, egyebek közt a médiahatóság függetlenségével kapcsolatban, s részletes tájékoztatást kért Budapesttől - írta a francia hírügynökség.

OLDALTÖRÉS: Orbán védelmére kelt a Rzeczpospolita

Orbán védelmére kelt a Rzeczpospolita

A viták középpontjába került Orbán Viktor magyar kormányfő védelmére kelt a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap - adta hírül kedden a dpa német hírügynökség.

A hírszolgálati iroda "Rzeczpospolita: Európa igazságtalan Orbánnal szemben" címmel ismertette a lengyel újság cikkét. Ebből azt idézte, hogy "Orbán meg akarja változtatni Magyarországot, és ebben konzervatív eszmék vezérlik. Új alkotmányt akar adni az országának, és abban Magyarország keresztény örökségének, valamint az emberi élet értékének a tiszteletét írnák elő".

A lengyel lap felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló lépéseket tesz José Luis Zapatero, Spanyolország szocialista kormányfője, aki úgy véli, hogy a választók támogatása feljogosítja arra, hogy erkölcsi forradalmat hajtson végre.

A Rzeczpospolita szerint "Európa Spanyolország belügyének tekinti a Zapatero által követett politikát, míg a nyugati baloldalt sokkos állapotba hozta Orbán konzervatív forradalma". - Orbánnak nem szabad elfelejtenie, hogy Európa - még ha igazságtalanul is - a jobboldalnak még jobban a körmére néz - idézte a dpa a lengyel napilapot.

OLDALTÖRÉS: The New York Times: Orbán felejt

The New York Times: Orbán felejt

A magyarok joggal büszkék arra, ahogy országuk szembeszállt a szovjet tankokkal 1956-ban, és ahogy segített áttörni a vasfüggönyt a kivándorlás szabadabbá tételével 1989-ben. Nem lehetnek azonban büszkék az új médiatörvényre, amely e héten lépett életbe, épp amikor Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét - írja keddi szerkesztőségi cikkében a The New York Times.

Az Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz pártja által életbe léptetett törvény sajnálatos visszalépést jelent az olyan politikai cenzúra felé, mint amelytől a kommunista uralom alatt szenvedett az ország - folytatja az amerikai napilap. - Ennek nem lenne helye egy demokratikus Európában. Olyan sajtófelügyelő tanácsot hoz létre, amelynek minden tagját a Fidesz nevezte ki, s amely ellenőrzi az összes sugárzott, nyomtatott és internetes médiumot, s eldönti, hogy tartalmuk "kiegyensúlyozatlan", "erkölcstelen" vagy "az emberi méltóságot sértő"-e. Ha a tanács rosszall valamit, bénító, egymillió dollárig terjedő bírságot szabhat ki.

Orbán pártja, amely kétharmados parlamenti többséget szerzett tavaly, nem áll meg itt a hatalom megragadásában. Totális háborút vív az intézményes fékek és ellensúlyok ellen, amelyek célja a demokrácia védelme az egypárti uralommal szemben - olvasható a The New York Times cikkében.

A Fidesz már elfogadott olyan törvényt, amely korlátozza az Alkotmánybíróság jogát a pénzügyi intézkedések felülvizsgálatához, beleértve az Orbán általi nyugdíjalap-kisajátítást a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében. A párt megvonta a pénzt az ország független Költségvetési Tanácsától, és megbízható, a párthoz lojális emberekkel töltött be más fontos felügyelő posztokat. És még ennyivel sem érve be, Orbán kinevezett egy tanácsot a magyar alkotmány átírására. A nyolcvanas évek végén Orbán azzal szerzett nevet magának, hogy ellenállt a szovjet elnyomásnak, és kiállt a független politikai életért. Két évtizeddel később ő és pártja mintha elfelejtette volna ezeket az eszményeket.

Az új sajtótörvény joggal késztetett bírálatra sok más európai vezetőt, köztük Angela Merkel német kancellárt, az Európai Parlament vezető tagjait és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, amely a választások tisztaságát ellenőrzi a földrészen. Orbán egy régivágású szovjet tömbbeli vezető modorában azzal vágott elutasítólag vissza, hogy "a messziről vagy Nyugat-Európából jövő bírálatoktól nem ijedünk meg".

A magyarok nem hajlandók csendben beállni a sorba - írja végül az amerikai újság. - Miután a parlament a múlt hónapban elfogadta a médiatörvényt, több lap üres címoldallal tiltakozott. Megérdemlik az erőteljes, folyamatos nemzetközi támogatást. Orbán úr talán elfelejtette, de Magyarország tragikus történelme megtanította népének, hogy a szabad sajtó - és az ellenőrzött kormány - nem vehető magától értetődőnek - olvasható a lapban.

OLDALTÖRÉS: Olasz lapok a magyar uniós elnökségről

Olasz lapok a magyar uniós elnökségről

A milánói Corriere della Sera és a torinói La Stampa is cikket közölt kedden - egyaránt brüsszeli tudósítóik tollából - a magyar uniós elnökségről, érintve a médiatörvény és a válságadó kérdését is.

A Corriere della Sera Újságok és adók, az EU figyelmeztetése: "Magyarország magyarázattal tartozik nekünk"címmel közölte egy héten belül már második írását Magyarországról. A napilap brüsszeli tudósítója Navrasics Tibort idézte, aki a "félretájékoztatáson alapuló hisztériának" nevezte a sajtószabadság miatti aggodalmakat. "Ha így van, akkor viszont olyan hisztéria, mely az európai intézmények szívében és élén lángol"- kommentálta a milánói lap az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke, Neelie Kroes és a budapesti kormány közötti levélváltást.

A Corriere della Sera írása szerint azonban "van egy további probléma is, sőt a problémák problémája politikai szempontból: mindez négy nappal a soros magyar elnökség kezdete előtt történik...és viharos hónapokat enged sejtetni június 30-ig". A lap a médiatörvény és a válságadó kérdését is érintve "az EU-val és legerősebb országaival való súrlódásról" írt megjegyezve, hogy a "német nagyvállalatok vezetik francia, osztrák, holland és cseh kollégáik lázadását a konkurencia ellenes adókkal szemben".

A tudósításhoz mellékelt keretes összefoglalóban a Corriere della Sera "Brüsszel súlyos aggodalmáról" írt a kettős állampolgárság miatt.

A La Stampa Magyarország, meredek kezdet címmel, Az EU elnökség féléve összecsapással kezdődik Budapest és Brüsszel között felcímmel közölte brüsszeli tudósítójának írását. "Három nap elnökség és két súlyos vitás ügy... ...a magyar félév nem fanfárok közepette indult, mint ahogyan azt Orbán Viktor remélte volna".

A La Stampa is a médiatörvényt és a válságadót említette, hangsúlyozva, hogy a Budapest és Brüsszel közötti "levélváltás kettős és fájdalmas szabálysértési eljárásba torkollhat". A lap szerint a vita "felkavarhatja" a 27 EU-biztos és a magyar kormány közötti, hagyományos, első elnökségi találkozóját. "Van, aki máris a katasztrófális 2009-es cseh elnökség szellemét idézi, de még túl korán van...

Ez azonban nem zárja ki, hogy mostantól június végéig Európa új történetének megírása a vártnál nehezebb feladatnak bizonyul" - vélekedett a La Stampa brüsszeli tudósításában.

OLDALTÖRÉS: A Der Standard kommentárja a magyar politikáról

A Der Standard kommentárja a magyar politikáról

A magyar kormány politikájáról közölt kommentárt keddi számában a Der Standard című osztrák lap.

Tartani lehet tőle, hogy Orbán taktikája beválik, csak a pénzügyi piacok nyomása téríthetné el Magyarországot a populista irányvonaltól - írta a liberális lap hasábjain Eric Frey ügyeletes vezető szerkesztő.

Frey "a populizmus mesterének" nevezi a miniszterelnököt. "Az a bosszantó Orbán stratégiájában, hogy nagyon is beválhat a számítása" - írta. A szerző úgy látja, hogy bár a kormány gazdaságpolitikája további évekre meghosszabbíthatja az ország nyomorúságát és hosszú távra Európa peremére szoríthatja Magyarországot, "az államférfiakkal ellentétben populisták számára az ilyen kilátások közömbösek".

Bármilyen hangos lesz is a médiatörvény elleni kritika, sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs eszköz a kezében valódi nyomásgyakorlásra. A nemzetközi kiközösítés, amivel fenyegetni tudnak, belpolitikailag a magyar miniszterelnök kezére játszik. A magyar EU-elnökség bojkottálása több problémát okozna az EU-nak, mint Magyarországnak, az európai nemzetközi bíróságok előtti eljárások pedig túl sokáig tartanak ahhoz, hogy most "álmatlan éjszakát okozzanak az öntudatos miniszterelnöknek" - állt a cikkben.

Ugyanez érvényes a külföldi nagyvállalatoknak a magyar válságadó elleni fellépésére is a szerző szerint. A törvény formailag nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben. Azt, hogy a feltételeket úgy állapították meg, hogy mindenekelőtt a külföldi cégeket terheli az adó, csak fáradságos szerződésszegési eljárás révén lenne bizonyítható, és ez megintcsak évekig tart. Még a német és az osztrák gazdasági miniszter is csak szóbeli támogatást tud nyújtani a konszerneknek.

Aki ilyen méltatlanul bánik a befektetőivel, azt kockáztatja, hogy senki nem fektet be nála többé. De ez is csak hosszú távon mutatkozik meg, ugyanis a konszerneknek a gyors kivonulás túlságosan drága volna - írta Frey.

A szerző úgy látja, hogy bár a Nemzetközi Valutaalaptól kapott nagy hiteleket már visszafizették, az ország továbbra is rá van utalva a pénzügyi piacok jóakaratára, hogy képes legyen refinanszírozni a Közép- és Kelet-Európában legnagyobb államadósságot. "Senki sem kíván pénzügyi válságot egy szomszéd országnak, de egy kevés abból a nyomásból, amit a görögök és az írek nemrég éreztek (...), kényszeríthetné leginkább Orbánt kurzusváltásra. Magyarország hosszú távú kilátásaira nézve ez áldás volna" - zárta kommentárját a Der Standard cikkírója.

OLDALTÖRÉS: Breier-cikk a Handelsblattban

Breier-cikk a Handelsblattban

Magyarország demokratikus marad címmel közölte kedden a Handelsblatt Breier Zsuzsa írását, amely túlzottnak nevezi a médiatörvény kapcsán a magyar kormányt érő külföldi bírálatokat.

A német üzleti és pénzügyi napilap vélemény oldalán közölt írásban az európai kultúrát támogató német egyesület (GFKE) vezetőségi tagja sorra veszi és cáfolja a törvénnyel kapcsolatban felhozott kifogásokat. Mindazonáltal szerinte is akadnak "nehéz kérdések", például a "nemzetbiztonság" vagy a "kiegyensúlyozottság" fogalmának meghatározása. "Ám nevezhető-e ez mindjárt antidemokratikusnak, vagy pláne olyasminek, ami a vezéri államhoz vezet?" - teszi föl a kérdést Breier.

Elismeri ugyanakkor, hogy a médiatörvényt széles körű társadalmi vita nélkül fogadta el a parlament. Jobb lett volna - éppen a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége miatt - előzetes vitát folytatni a törvényről. "Az erősen mérgezett belpolitikai légkörben pedig talán gesztust jelentett volna a megosztott ellenzék felé, ha annak egy képviselőjét is meghívták volna a médiát felügyelő hatóságba - ha az ellenzéki pártok képesek lettek volna megállapodni annak személyében. Habár: a kerekasztalok ideje lejárt, a megválasztott parlamentet pedig a választók legitimálják."

Breier szerint "ma még nem lehet bizonyossággal megmondani, jó vagy rossz-e a magyar médiatörvény, és hogy felhasználható-e a sajtószabadság megfojtására. Hacsak nem rendelkezik valaki prófétai képességekkel, mint némely német hetilap, amely már ma tudja, a magyar EU-elnökségnek 'nincs esélye arra, hogy pontot tegyen egy sikertörténet végére'."

"Mi, magyarok fáradságos úton szabadultunk ki a háború utáni rend romjaiból és a kommunista diktatúrából, és nagy elszántsággal készültünk a soros EU-elnökség nem egyszerű feladatának (ellátására), méghozzá egy válságtól gyötört EU-ban. Köszönjük az ilyen bátorításokat. Mindazonáltal: Magyarország nem mond búcsút sem a sajtószabadságnak, sem a demokráciának, és különösen nem Európának" - zárta írását a Handelsblattban Breier Zsuzsa.