Belföld

2011.01.13. 16:41

Orbán-interjú a Wall Street Journalban: csökkennek az állami kiadások

Az euróövezeten belüli szorosabb integrációt kívánja előmozdítani Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek kormánya átvette az EU soros elnöki tisztségét - írta csütörtöki számában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadása.

MTI

A lap interjút készített a kormányfővel, és az írás bevezetőjében úgy jellemezte őt, hogy "a szokványostól eltérő gazdaságpolitikájáról ismert, vitatott személyiség".

"Fiskális egység nélkül a fizetőeszköz sérülékeny. (...) Az eurót meg kell védeni, különben széles körben elterjed az EU körüli bizonytalanság" - idézte Orbánt a WSJ.

Az interjúismertetés szerint a magyar kormányfő úgy véli, hogy a legszigorúbb költségvetési kiadási szabályokat az euróval fizető országokban kell érvényesíteni. Magyarország nem tartozik ezek közé, és Orbán szerint nem is realisztikus az olyan elképzelés, hogy Magyarország az évtized vége előtt bevezetheti az eurót. Jelenleg "jobb nem belül lenni" - idézte a lap a miniszterelnököt, aki "a legbátrabb nemzetnek" minősítette Észtországot, amiért január 1-jével az euróövezet tagjává vált.

Orbán eddigi politikai pályájára visszatekintve a WSJ emlékeztetett arra, hogy az egykori ellenzéki diák 1989-ben követelte a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását.

"Azt mondja, politikai célja most az, hogy beteljesítse az ország békés antikommunista fejlődésének befejezetlen ügyét - hogy felszámolja az utolsó maradványait is annak, amit a még mindig a régi szocialista elit által dominált, korrupt kormányzati rendszernek tekint" - írta az amerikai üzleti lap.

"Olyan kompromisszumokat kötöttünk, amelyek rossznak, illetve rövidlátónak bizonyultak" - mondta a kormányfő a korábbi időszakról, és hozzátette: húsz évet várt erre a pillanatra.

A lap kitért arra, hogy a magyarországi bírálók és az "egyre idegesebb szomszédok" szerint Orbán hatalomkoncentrációra törekszik, és "intoleráns rezsimet" épít. Ezzel kapcsolatban utalt a médiatörvény körüli polémiára, és idézte Guy Verhofstadtot, az Európai Parlament liberálisainak vezetőjét, aki szerint a Fidesz mind nacionalistább retorikát alkalmaz, és ezt veszélyesnek tartja.

Orbán azonban elutasítja ezeket az aggodalmakat - írta a WSJ, és idézte a kormányfőt, aki szerint "Európa többi része veszélyt lát a kétharmadban. Mi lehetőséget látunk benne. (...) Ha egy erős párt tiszteletben tartja a hatalommegosztást, a fékeket és egyensúlyokat, akkor nincs veszély".

Orbán Viktor a lap szerint közölte, hogy kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak. De - tette hozzá a lap szerint - még nem állnak rendelkezésére olyan becslések, hogy ezek a lépések mennyi pénzt takaríthatnak meg a kormánynak.

A WSJ és a Dow Jones üzleti hírügynökség által közösen készített interjúnak a Dow Jones által közzétett változatában ezzel kapcsolatban az is olvasható, hogy Orbán szerint "világossá kell tenni: senki nem mehet nyugdíjba a korhatár elérése előtt". A kormány a munkanélküli-segélyre való jogosultság időtartamát ez év második felében csökkenteni kívánja, és ugyanakkor közmunka-lehetőséget kíván biztosítani ott, ahol kevés a munkahely.

A The Wall Street Journal megjegyzése szerint a piacok azt remélik, hogy a februári kezdeményezések bizonyítékot szolgáltatnak majd az állami kiadások szilárd és tartós csökkentésére. Az amerikai üzleti lap utalt arra, hogy tavaly Orbán figyelmen kívül hagyta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU jelentős állami kiadáscsökkentési javaslatait, ehelyett ragaszkodott választási ígéreteihez, ahhoz, hogy nem lesznek megszorítások, és csökkentette a személyi jövedelemadót, valamint a kis- és középméretű vállalkozások adóját. Hogy ezt kifizessék, és még így is teljesítsék az EU által igényelt deficitcélokat, súlyos átmeneti adókat vetett ki néhány olyan szektorra, amelyek legfőbb szereplői a nagy külföldi vállalatok. Szintén hatalmas összeget terelt vissza az állami kasszába a magánynyugdíj-pénztárakból - ismertette a WSJ az eddigi gazdasági lépéseket.

Az amerikai lap szerint Orbán hangsúlyozza, hogy célja a növekedés és a munkahelyteremtés.

"Legitim, hogy Magyarország saját nézeteket valljon, ne csak a költségvetési hiányra gondoljon, hanem a hosszú távú versenyképességre is" - mondta a miniszterelnök. Egyúttal azonban elismerte a piaci nyomás tényét: "a hitelességért folytatott küzdelem állandó" - idézte őt a lap.

Orbán idén csökkenteni akarja az ország államadósságát, részben abból a pénzből, amelyet a magánnyugdíj-pénztárakból terelt vissza, valamint azt is szeretné, ha a központi bank visszaadná az IMF-támogatás el nem költött részét - írta a The Wall Street Journal.

A központi bankkal való viszonyáról a lap szerint azt mondta Orbán Viktor, hogy számos ponton nézeteltérésük van, különösen az eladósodottság csökkentésének módját illetően.

A kormányfő a lap szerint kiemelte, hogy az átmeneti adók szolgáltató szektorokat sújtanak, az ország gazdasági stratégiája ugyanakkor azokat a befektetőket támogatják, akik a termelő ágazatokban kívánnak munkahelyeket teremteni.

A WSJ mindehhez hozzátette: a befektetők szkeptikusak, a magyar kötvények biztosítási ára magasba szökött, az ország adósságállománya a világon a kilencedik legkockázatosabb - magasabb a kockázata, mint az iraki adósságé -, a főbb hitelminősítők pedig a magyar kormányadósságot csak egy fokkal tartják jobbnak a bóvli kategóriánál.

 

OLDALTÖRÉS: Orbán-interjú - LMP: a kormány megszorításokból fedezi irracionális gazdaságpolitikát

 

 

 

LMP: a kormány megszorításokból fedezi irracionális gazdaságpolitikát

Az LMP szerint a kormány megszorító intézkedésekből fogja finanszírozni irracionális és igazságtalan gazdaságpolitikáját. Scheiring Gábor, az ellenzéki párt képviselője a miniszterelnöknek a Dow Jones hírügynökség által csütörtökön közölt nyilatkozatát kommentálta így az MTI-nek.

Az Orbán Viktor szavait idéző Dow Jones arról írt, hogy a miniszterelnök szerint meg van kötve a magyar politikai döntéshozók keze, amikor a forint megfelelő árfolyamáról van szó, mivel ellentétes a háztartások, illetve a gazdasági növekedést tápláló exportőrök érdeke.

A magyar kormányfő azt mondta a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott exkluzív nyilatkozatában, hogy a kormány elkötelezett a államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés gyorsítása mellett, a versenyképesség növelése révén.

"A pénzügyi fegyelem fontos. Amikor helyre akarjuk állítani a pénzügyi fegyelmet, fontos csökkenteni a költségvetési bevételek  újraelosztásának szintjét. És idén, amint majd bebizonyosodik, csökkenteni is fogjuk. Ezért úgy vélem, a költségvetés szerkezetileg jó irányba tart" - idézte a kormányfőt a Dow Jones, amely azt írta, Orbán Viktor közölte: a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat  és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

Scheiring Gábor a kijelentésekre reagálva azt mondta, hogy számukra furcsán csengenek Orbán Viktor szavai az árfolyam-stabilitással kapcsolatban, mert "nem volt még egy olyan kormány, amelyiknek sikerült fél év alatt elérnie azt, hogy a hitelminősítők az országát gyakorlatilag a szemét kategóriába nyomták". Hozzátette, hogy a kormány intézkedései nagyon komoly kockázatot jelentenek, ami megnyilvánul az árfolyam-ingadozásokban is.

Az LMP gazdasági szakpolitikusa emlékeztetett arra, hogy habár a miniszterelnök a nyilatkozatban növekedésről beszél, az LMP szerint erre alkalmatlan a kormányzat adópolitikája. A politikus úgy fogalmazott, hogy a "vagyonosoknak juttatott adókedvezményekből nem lesznek munkahelyek". Kijelentette, a nyilatkozat alapján csak az biztos, hogy "az irracionális és igazságtalan gazdaságpolitikát a kormány megszorító intézkedésekből fogja finanszírozni".

Scheiring Gábor véleménye szerint amikor a kormányfő azt mondja, hogy az újraelosztás mértékét csökkenteni fogják az elkövetkezendő években, az azt jelenti, hogy kevesebb jut majd oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásokra és a közszféra alkalmazottainak fizetésére, amit "egyszerűen megszorításoknak nevezünk".

Kijelentette, hogy a kormány nem erre kapott felhatalmazást, mert a Fidesz és a KDNP szavazói nem ezekre az intézkedésekre voksoltak tavaly tavasszal.

A képviselő egyúttal emlékeztetett arra, hogy frakciójuk már a költségvetési folyamat kezdetén előállt egy alternatív költségvetési javaslattal. Az LMP továbbra is azt tartja a legfontosabb feladatnak, hogy egy zöld gazdaság kiépítésével teremtsenek munkahelyeket, amelynek érdekében például ökológiai adóreformot, járulékcsökkentést és gazdaságélénkítő programokat javasolnak - mondta.

 

OLDALTÖRÉS: Kormányszóvivő: át kell tekinteni, hol van pazarlás a nagy rendszerekben

 

 

 

Kormányszóvivő: át kell tekinteni, hol van pazarlás a nagy rendszerekben

A kormányszóvivő szerint a nagy rendszerek, így például a tömegközlekedés és a munkanélküli-ellátás megreformálásának első lépéseként át kell tekinteni, mekkora a ráfordítás e területeken, hol folyik pazarlás. Ez az, amit a kormány február 15-ig megvitat - közölte csütörtökön az MTI megkeresésére Nagy Anna, aki tartalmi részleteket egyelőre nem közölt.

A kormányszóvivő mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. "Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta a Dow Jonesnak Orbán Viktor.

Nagy Anna az MTI-nek elmondta: ezek azok a területek, amelyekről régen tudni, hogy komoly bajok vannak velük, jelenlegi formájukban ugyanis hosszú távon fenntarthatatlanok. Azonban olyan fontos rendszerekről van szó, amelyeknek hosszú távon is működőképeseknek kell lenniük, hogy "ne csak nekünk legyen például rendes nyugdíjunk, hanem az unokáinknak is" - hangsúlyozta.

A szóvivő szerint mindez azt jelenti, hogy át kell tekinteni, mekkora a ráfordítás ezeken a területeken, hol folyik pazarlás, hol vannak indokolható, hol pedig indokolhatatlan kiadások. Ez az, amit a kormány február 15-ig megvitat, ám több esetben ez a munka már elkezdődött, így például a nyugdíjrendszer és az oktatás átalakítása tekintetében. Előbbivel kapcsolatban emlékeztetett, a nyugdíjkasszából minden harmadik forint hiányzott.

Tartalmi elemeket a kormányszóvivő nem említett, ugyanis - mint mondta - az egyes tárcák még jelenleg is dolgoznak a részleteken, a kormánynak pedig még több mint egy hónapja van a megvitatásra.

Megerősítette, az átalakításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjeszti majd elő, az ő tárcája fogja össze a munkát.

Matolcsy György tavaly novemberben a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában kijelentette: a szerkezeti reformokat a kormánynak 2011 kora tavaszán - konzultációkat követően - kell ismertetnie, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió". Hozzáfűzte, hogy a 2011 tavaszán elkészülő dokumentumban - amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek vagy növekedési és stabilitási programnak - tisztázni kell az összes szerkezeti reform "lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését", illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak.

Nagy Anna decemberben - további részleteket közölve - bejelentette, hogy 2011 februárjának végére elkészül a Magyar Növekedési és Stabilitási Program, amely Magyarország strukturális reformprogramja. Akkor közölte: a szerkezeti reformok a kormányzás valamennyi területét érintik. A kormány a dokumentumot február végén tárgyalja meg, de a reformprogram első változatát a kabinet már február elején elküldi az Európai Unió és az OECD illetékes szerveinek.

Matolcsy György a FigyelőNetnek adott tavaly november végi interjújában kifejtette azt is, ahhoz, hogy 2013-14-ben a pénzügyi rendszer területén jelentős megtakarításokat érjen el a kormány, 2011-12-ben az állam működésében kell elérni strukturális megtakarításokat, 600-800 milliárd forint körüli összegben. Közölte, a Munkaerőpiaci Alapnál jelentős pazarlás van, de ugyanígy van ez a gyógyszerkassza működésében is. E két tétel összesen 700 milliárd forint körüli kiadást jelent, s mindkét területen mintegy 100-100 milliárd forint megtakarítás érhető el. A miniszter tűrhetetlennek tartotta azt is, hogy a MÁV például 152 milliárd forint állami támogatást emészt fel. A MÁV-tól a miniszter a jelenlegi támogatás az egyharmadát venné el, ugyanúgy, mint a BKV-tól és a Volántól is.

 

OLDALTÖRÉS: Tarlós: a főváros is részt vesz a közlekedési reform kidolgozásában

 Tarlós: a főváros is részt vesz a közlekedési reform kidolgozásában

 Tarlós: a főváros is részt vesz a közlekedési reform kidolgozásában

 Tarlós: a főváros is részt vesz a közlekedési reform kidolgozásában

A fővárost is bevonták a közösségi közlekedés reformjának kialakításába - derült ki Tarlós István főpolgármester csütörtöki szavaiból.

Orbán Viktor miniszterelnök a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott, csütörtökön megjelent interjújában arról beszélt, hogy a kormány február 15-ig megvitatja többek között "a költséges tömegközlekedés reformját".

Tarlós István csütörtöki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére, hogy ebbe a munkába bevonták-e a fővárost, közölte: négyszer tárgyalt Orbán Viktorral a BKV-ról, mert a miniszterelnök is fontos kérdésnek tartja a fővárosi közlekedési cég ügyét, de tárgyalt már Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel is ebben az ügyben.

Úgy fogalmazott: mindkét helyen "támogatást észleltünk".

Közölte: a főváros elkészítette a reformmal kapcsolatos anyagát, amit eljuttattak az illetékes minisztereknek és a kormányfőnek.

A főváros azt szeretné, ha a kormány beszállna a Budapesti Közlekedési Központba tulajdonosként 50 százalékban, szanálná a BKV 77 milliárd forintos közvetlen banki adósságát, és megadná a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot.

Mint mondta, szükséges Matolcsy György véleménye is a BKV támogatása ügyében, ám még nem tudja, hogy a nemzetgazdasági miniszter támogatását megkapják-e.

 

OLDALTÖRÉS: Mesterházy: a kormányfő beismerte, hogy hazudott

 Mesterházy: a kormányfő beismerte, hogy hazudott

 Mesterházy: a kormányfő beismerte, hogy hazudott

 Mesterházy: a kormányfő beismerte, hogy hazudott

Mesterházy Attila szerint a miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatával beismerte, hogy hazudott a választási kampányban és az azóta eltelt nyolc hónapban. A szocialista pártelnök úgy véli: Orbán Viktor nyugdíjügyi kijelentései a svéd modell bevezetésének lehetőségét vetik fel.

Mesterházy Attila a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott kormányfői interjúra reagálva az MTI-nek kijelentette: tisztességtelen, hogy a miniszterelnök nem idehaza, hanem külföldi orgánumoknak adott nyilatkozatokban ismertette megszorítási javaslatait. Szavai szerint az emberek megérdemelték volna, hogy első kézből tudják meg, milyen kiadáscsökkentő intézkedésekre készül a kormány, valamint joggal várják a magyarázatot arra, miért hallgatott ezekről Orbán Viktor az utóbbi hónapokban, és miért oktatta az ellenzéket arról, hogy a megszorítások ideje lejárt.

A közgazdaságtan nem ismer olyan egyensúlyteremtő modellt, amely úgy mérsékli az állam bevételeit, hogy a kiadásokat nem csökkenti - mondta Mesterházy Attila, hozzátéve: a kiadáscsökkentést az igazságtalan, a jómódúaknak kedvező adóváltozások teszik szükségessé.

A szocialista frakcióvezető kijelentette: Magyarországnak szüksége van strukturális reformokra, ezeket azonban csak előkészítés után szabad bevezetni. A kormány elvesztegetett egy évet - mondta,  és arra kérte Orbán Viktort, hogy szakmai vita előzze meg az indítványok benyújtását.

Azzal kapcsolatban, hogy a miniszterelnök a munkanélküli segélyre fordított összeg csökkentését vetítette előre, Mesterházy Attila kifejtette: óvatosnak kell lenni, mivel sok helyen nagyon nehéz munkát találni, a jelenlegi ellátórendszer pedig nem olyan nagyvonalú, ahogy a miniszterelnök lefestette.

Ez a svéd nyugdíjmodell jellegzetessége - így reagált Mesterházy Attila arra, hogy a miniszterelnök szerint az állami nyugdíjalap a jövőben nem fizethetne több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból.

Az MSZP-elnök szerint Orbán Viktor kijelentése, hogy a kormány tervei szerint a korhatár előtt senki sem mehet nyugdíjba, ellentétes a parlament decemberi döntésével, amely megteremtette annak lehetőségét, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak.

Mesterházy Attila kitért arra, hogy a miniszterelnök az interjúban ötletszerű felvetésekkel élt, célja a nemzetközi befektetők és a pénzpiacok megnyugtatása lehetett.

Orbán Viktor a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott csütörtöki interjúban a többi között arról beszélt, hogy a kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február közepéig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

Elmondta, a kabinet februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat és a gyógyszerek állami támogatását. Kijelentette, hogy vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak, a második félévben a kormány csökkenteni akarja munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, célja ugyanakkor közmunkát adni legalább azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség. 

OLDALTÖRÉS: Szijjártó: nem lesznek megszorítások

 Szijjártó: nem lesznek megszorítások

 Szijjártó: nem lesznek megszorítások

 Szijjártó: nem lesznek megszorítások

A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek; strukturális átalakításokra, a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést támogató és a hitelességet tovább erősítő intézkedésekre viszont szükség van - a miniszterelnök szóvivője szerint erről szól az az interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak.

A kormányfő ebben egyebek mellett arról beszélt, a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

Szijjártó Péter csütörtökön Budapesten, újságírók előtt közölte: ha e rendszerek ésszerűen, átláthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek. Ez a több száz milliárd forint szerinte az 500 milliárd környékén mozoghat. Megjegyezte: ezeken a területeken biztosan várhatók változások. "Azt viszont nem mondanám, hogy csak ezeken" - tette hozzá.

A nyugdíjról szólva kifejtette: már korábban világossá tették, hogy megbízható, kiegyensúlyozott, fenntartható és biztonságot jelentő nyugdíjrendszert szeretnének, vagyis azt, ha a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetések történnének, és fordítva, ha a nyugdíjcélú kifizetések csak a nyugdíjkasszából történnének. Arra a kérdésre, hogy a korkedvezményes nyugdíj megszűnik-e belátható időn belül, azt felelte: "erre választ fogunk kapni a nemzetgazdasági tárca javaslatából".

A munkaerőpiac terén rugalmasságot kívánnak elérni, valamint bővülő foglalkoztatottságot, s ebbe a törekvésbe illeszkedik a közmunkaszervezés is - mondta. A munkanélküli segély csökkentését firtató felvetésre Szijjártó Péter úgy válaszolt, "a célt tudom mondani". A cél pedig az, hogy mindenki dolgozhasson, és olyan legyen a gazdasági rendszer, hogy megérje dolgozni - hangzott el.

A miniszterelnök szóvivője a gyógyszerár-támogatásról szólva úgy fogalmazott: a közérdeknek kell érvényesülnie a magán helyett, vagyis nagyvállalati érdekek helyett az emberek érdekének kell érvényesülnie.

Szijjártó Péter szerint rossz a fennálló rendszer a közösségi közlekedésben is, ugyanis ha nem lenne az, akkor nem lenne olyan helyzetben a BKV és a MÁV, mint amilyenben van, és "hogy ha jól működne a rendszer, akkor nem közlekedne párhuzamosan két tömegközlekedési ágazat két település között ugyanabban az időben, hanem lenne mondjuk megosztás, meg mondjuk mindkettő pontosan jönne". Ezért felül kell vizsgálni a közösségi közlekedés jelenlegi rendszerét, annak finanszírozásával, működtetésével együtt - hangsúlyozta.

A strukturális átalakítások konkrét kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban zajlik. A tárca a javaslatát először a kormány számára terjeszti majd elő, s ezt a kabinet várhatóan február közepén tárgyalja első olvasatban - ismertette, hozzátéve, hogy a dolgok jelenlegi fázisában "célokról érdemes beszélni".  Ezek pedig a munkahelyteremtés, munkalehetőség biztosítása és rugalmas munkaerőpiac létrehozása - tette hozzá.

Szijjártó Péter megerősítette: 2011 a megújulás éve, idén eldől, milyen lesz Magyarország következő tíz éve. Az országot meg kell újítani, alkotmányosan újra kell szervezni: ez a munka a választások után meg is indult, és látszik, hogy a kabinet egy homlokegyenest ellenkező úton indult, mint az elmúlt nyolc év szocialista kormányai. "Hiába kérik, követelik a szocialisták,  vagy akármelyik másik ellenzéki párt, nem lesznek megszorítások" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szakítottak azzal a szocialista gazdaságpolitikával, amely kudarcokhoz vezetett, és Magyarország gazdaságát rendkívül nehéz helyzetbe hozta.

Arra, hogy kevesebb pénz lesz-e az interjúban is említett nagy rendszerekre, azt közölte, "nem lesz kevesebb pénz semmire".  Hanem például a nyugdíjak kifizetése esetén garantálják, hogy az emberek a nekik járó nyugdíjat megkapják - fűzte hozzá.

OLDALTÖRÉS: Politológusok: szükségesek a reformok

Politológusok: szükségesek a reformok

Politológusok: szükségesek a reformok

Politológusok: szükségesek a reformok

A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából szükségesnek tartják az Orbán Viktor miniszterelnök által csütörtökön bejelentett kiadáscsökkentő lépéseket az MTI által megkérdezett politológusok. A Magyar Progresszív Intézet és a Political Capital elemzői ugyanakkor politikai kockázatokat is látnak a kilátásba helyezett intézkedések következményeként.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor szavai Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi, reformokról szóló nyilatkozatát erősítik meg, miniszterelnökként súlyt adva azoknak.

Hangsúlyozza: az uniós elnökséget a médiatörvény miatti védekezéssel kezdő Orbán-kormány számára fontos, hogy visszaszerezze a napirend irányítását, illetve a korábbi leminősítések, és a gazdasági szereplők felől érkezők aggályok után megnyugtató nyilatkozatokat tegyen.

A defenzívába szorult kormány leginkább a reformtematikával tud újra kezdeményező pozícióba helyezkedni, és a gazdaságpolitikát ért kritikákra is az átalakítások ígérete lehet a megfelelő válasz - fűzi hozzá.

A Nézőpont Intézet elemzője emlékeztet: Orbán Viktor a költségvetés expozéjában már beszélt reformokról, és ezzel összefüggésben jelezte: "egy évünk van kitörni az adósságcsapdából", és mindent ennek a célnak rendelt alá.

A válságkezelő intézkedések után pedig ennek érdekében az ellátórendszerek működésének változtatására van szükség,  különben az adósság újratermelődik - mutat rá Szomszéd Orsolya.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója ezzel szemben úgy látja, megdőlni látszik az a képlet, amelyhez a Fidesz az elmúlt 5-6 évben kitartóan ragaszkodott, vagyis az, hogy adócsökkentéssel bevételnövelés és kiadáscsökkentés nélkül is be lehet indítani a gazdaságot.

Az elemző szerint a kormány először a válságadók és a bankadó bevezetésével tért le a "megszorítások kategorikus elutasításának útjáról", a csütörtökön bejelentett kiadáscsökkentési szándék pedig "egyértelműen a korábbi merevnek tűnő álláspont elvetését jelzi".

Kiemeli: a kormányzati reformlépések sora "sokaknak fog fájni", ugyanakkor a tervezett intézkedések racionálisnak mondhatók, mivel reagálnak a kiadások fenntarthatatlan nagyságára vonatkozó, sokat hangoztatott kritikákra is.

Magyar Kornália ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a reformok politikai kockázatot is rejtenek magukban, mivel a kabinetnek számolnia kell azzal a feszültséggel, ami az ellenzékben elmondott mondatok és a kormányzati intézkedések között feszülnek.

A Fidesznek ezzel párhuzamosan szintén számolnia kell a kiadáscsökkentés által érintettek elégedetlenségével is, például az állami vasúttársaságon belül valószínűsíthető jelentős létszámleépítéssel, ami akár tüntetésekhez is vezethet - véli a Magyar Progresszív Intézet vezetője.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a kormány következő lépése az egész gazdaságpolitika sikeressége szempontjából kulcsfontosságú, mivel a hitelminősítők az előző év végén egyöntetűen negatív kritikát fogalmaztak meg a kormány eddigi gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egy újabb leminősítési hullám pedig a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriába sorolná az országot, ami a mélybe lökhetné a forint árfolyamát és kétségessé tenné az államadósság finanszírozhatóságát - fűzi hozzá.

A Political Capital szakértője emlékeztet: a külföldi piacokat és a hitelminősítőket azonban csak a konkrét tervek és intézkedések fogják megnyugtatni, így a magyar gazdaságpolitika egyre inkább negatív megítélése csak február végétől változhat meg. 

Juhász Attila szerint a kormány számára a nyugdíjkiadások csökkentése lehet a legkockázatosabb belpolitikai szempontból, hiszen a kabinet a kampányban, és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntés során is mindvégig a nyugdíjak megvédéséről beszélt. A kormány ezért vélhetően a nyugdíjak reálértékének megőrzésére törekszik majd, és inkább a jogosultak körét igyekszik szűkíteni - húzta alá a vezető elemző.

Juhász Attila ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a nyugdíjjellegű ellátásra jogosultak számának csökkentése, valamint munkanélküli segélyek csökkentése a kiadáscsökkentésen túl javíthatja a munkaerőpiaci helyzetet is.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki külföldi médiumoknak adott nyilatkozatában közölte, a kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely négy területen is kiadáscsökkentést tartalmaz az ország pénzügyi hitelességének megerősítése érdekében.

A kormányfő a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak beszélve azt mondta, a kormány február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját. Kiemelte: a kormány a versenyképesség növelése által kívánja gyorsítani a gazdaságot és csökkenteni az államadósságot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!