Alkotmányozás: vármegyék, Ab, címeres lobogó, határon túli magyarok

Az alkotmányügyi bizottság a keddi tanácskozáson - amelyen csak kormánypárti és jobbikos képviselők vettek részt - megvitatta a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott 99 módosító indítványt. Ennek során szinte az összes kormánypárti módosítási kezdeményezést támogatták, azonban a vármegye elnevezés elhagyására vonatkozó indítvány mellett elvetették azt a javaslatot is, amellyel a két frakcióvezető beleírná a Nemzeti hitvallásba, hogy "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt".
   
A testület támogatta ugyanakkor a független Ivády Gábornak azt a kezdeményezését, hogy az állami lobogó tartalmazza a címert. A politikusnak emellett a Nemzeti hitvallást módosító egyik indítványával is egyetértettek, amely szerint az állam nemcsak méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül szolgálja polgárait, ügyeiket, hanem igazságosan is.
   
A Jobbik javaslatai közül a bizottság elfogadta azt, amelyben Szávay István, Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula rögzítené, hogy Magyarország támogatja a határain kívül élő magyaroknak az önrendelkezésük kivívására irányuló törekvéseit is.
   
Az alkotmányügyi bizottság többsége egyetértett azzal, hogy ne korlátozzák az új alkotmányban az országgyűlési képviselők számát az Alkotmánybírósághoz fordulás esetén. A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata jelenleg úgy szól, hogy az Ab a kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját. Ezt jobbikos képviselők úgy módosították volna, hogy bármely állampolgár kezdeményezhesse a felülvizsgálatot. Az ellenzéki indítványt ilyen formában az alkotmányügyi bizottság a több mint három órán át tartó ülésén nem támogatta, azzal azonban a többség egyetértett, hogy ne korlátozzák az Ab-hez fordulás esetén az országgyűlési képviselők számát.
   
Az ülés után az alkotmányügyi bizottság be is adta az ezzel kapcsolatos módosító indítványát, amely úgy szól: az Ab a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját.
   
Ugyancsak megkapta a többséget a tanácskozáson az a jobbikos javaslat, amely kimondaná, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel, és támogatták a bizottság tagjai Gaudi-Nagy Tamás azon indítványát is, amely a szabadság és felelősség fejezetét kiegészítené azzal, hogy az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre vagy kártalanításra jogosult.
   
Az állambiztonsági iratok és adathordozók nyilvánosságát érintő jobbikos indítványra a kormánypárti előterjesztők nevében a fideszes Gulyás Gergely azt mondta: szíve szerint támogatná, de szerinte ez a kérdés nem az alkotmányba való.
   
A Harrach Péter KDNP-frakcióvezető által önállóan jegyzett két javaslat közül a bizottság az öröklésről szólót támogatta, azt azonban elvetette, amely szerint a tanítás szabadsága nem lehet korlátlan.
   
Frakcióvezető-társa, a fideszes Lázár János egyetlen önálló indítványát - amely rögzítené, hogy az Ab a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza - az előterjesztő és a bizottság többsége sem támogatta; az igen szavazatok aránya egyharmad volt.
   
A gyermekek utáni szavazati jog lehetőségének elvetéséről szóló kezdeményezést egyhangúlag támogatta az alkotmányügyi bizottság.
   
A testület az ülése után - a parlamenti képviselők Alkotmánybírósághoz fordulása ügyén túl - egy másik módosító javaslatot is tett a parlamentnek. Eszerint a bizottság rögzítené az új alkotmányban, hogy az önkormányzati választáson a választójog lakóhelyhez vagy bejelentett tartózkodási helyhez kötött, a választópolgár a szavazás jogát csak a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
   
Az alaptörvény-javaslat részletes vitáját pénteken kezdi az Országgyűlés.