Belföld

2011.03.09. 18:20

NATO-radar: 2013 végére készülhet el a medinai lokátor

Optimális esetben két és fél év alatt, nagyjából 2013 végére elkészülhet a medinai lokátor - mondta Simicskó István honvédelmi parlamenti államtitkár, miután ötpárti egyeztetés keretében tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőit a magyarországi NATO-radarrendszer harmadik elemének helyszínéről, felépítéséről.

MTI

"Ellenvélemény nem merült fel a parlamenti frakciók részéről (...), elvi egyetértés is kibontakozott" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Simicskó István, hozzátéve, hogy az öt párt részéről főleg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjai vettek részt. A két kormánypárttól Csampa Zsolt (Fidesz) és Firtl Mátyás (KDNP) volt jelen a megbeszélésen, az MSZP-t Iváncsik Imre, a Jobbikot Korondi Miklós, az LMP-t pedig Mile Lajos képviselte.
   
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy "vannak még kérdések, további egyeztetéseket is fontosnak tartunk". Megemlítette, hogy csütörtökön, március 10-én az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában tartanak tájékoztatót.
   
"Számos lépést tettünk annak érdekében, hogy az ott élő emberek megismerjék az elképzeléseinket" - mondta el Simicskó István a Tolna megyei Medina közelébe tervezett lokátorral kapcsolatos tájékoztatókról, hozzátéve, hogy elsősorban helybeliek megválasztott képviselőit tájékoztatták, és fogadókészséget tapasztaltak. "Helyi fórumokra is el fogunk menni, hogy válaszoljunk a kérdésekre" - tette hozzá.
   
Hangsúlyozta, hogy a magyarországi radarrendszer harmadik tagjának megépítése hasznos, növeli az ország biztonságát.
   
A lokátorról és helyszínéről elmondta, hogy magaslatról van szó, "katonai szempontból megfelelő, a NATO számára elfogadható (...), a Mecsek takarását két réskitöltő radarszázad működtetésével tudjuk garantálni. "Két és fél éven belül átadható a lokátorállomás, azaz nagyjából 2013 végére - fűzte hozzá.
   
A háromdimenziós, 3D-s modern radarrendszert ismertetve Simicskó István hangsúlyozta, hogy a jelenleg még használatban lévő szovjet radarokhoz képest az olasz gyártmányú 3D-s mindössze százezred résznyi sugárzást bocsát ki. A radarszázadoknál dolgozóknál pedig jelenleg sem mutatható ki semmiféle egészségkárosodás. Az újfajta radar polgári és katonai célokra is alkalmazható, de a Bánkúton és Békéscsabán már rendszerbe állított radarokhoz hasonlóan ezt is katonai célokra kívánják használni.
   
Simicskó István kitért arra is, hogy a megépítendő torony mintegy 20 méteres lesz. "Ez elegendő ahhoz, hogy a kellő biztonsági elemeket nyújtsa" - mondta. A torony és a radar költségeit a NATO állja. "Nekünk a katonák ellátási körletét kell korszerűsíteni" - tette hozzá.
   
A Honvédelmi Minisztérium (HM) kedden javasolta a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor helyszínéül. A korábbi két helyszín ellen a közeli Pécsen tiltakozott a lakosság.

Hende: Medina is alkalmas helyszín

Hende Csaba szerint a Tolna megyei Medina környéki helyszínt szakmai alapon választották ki, és még ha katonai-szakmai szempontból nem is a legoptimálisabb megoldás, akkor is alkalmas arra, hogy a feladatát ellássa. A honvédelmi miniszter szerdán a Magyar Televízió Az este című műsorában hangsúlyozta: a medinai helyszínt a NATO-val egyezetve választották ki.
   
Kiemelte: nem jelent problémát az, hogy a lokátor sík vidéken épül fel, hiszen a békéscsabai radar is ilyen területen áll.
   
Arra a felvetésre, hogy a bírálatok szerint így drágább lesz az építkezés, azt válaszolta: a költségek jelentős részét a NATO viseli, és szakmai szempontból a szervezet is elfogadhatónak tarja a helyszínt.
   
Hende Csaba kitért arra: mivel az új radar nem a Zengőre kerül - amely a legoptimálisabb helyszín lett volna - a Mecsek mindenképpen takarja a terület egy részét, ezért réskitöltő radarszázadokat kell fenntartani. Ennek századonkénti éves költségét minimálisan másfél milliárd forintra becsülte.
   
Jelezte, a lokátor építésének évek óta elhúzódó folyamata miatt egyelőre nem terheli kötbér a tárcát, de a várhatóan nagyjából harminc hónapig tartó építés felénél ez már jelentkezhet.
   
Hangsúlyozta: a lokátor telepítése elsősorban magyar nemzeti érdek, mert ahhoz, hogy biztonságban legyünk, látni és követni kell tudni a légtérbe érkező repülőgépeket.
   
A levegőből érkező veszélyekre példaként a New York-i ikertornyok lerombolását említette és kiemelte: időben kell tudni észlelni bármilyen hasonló helyzetet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!