2011.04.25. 10:03

Alkotmányozás: aláírta az új alaptörvényt Schmitt Pál

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek.

MTI

Schmitt Pál a déli harangszót követően aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a Sándor-palotában. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. Az M1 élő közvetítését ide kattintva megtekintheti!

A köztársasági elnök a Sándor-palotába tervezett aláírás után ünnepi beszédben köszöntötte a jövőre életbe lépő alaptörvényt, amelyet ekkor fanfárokkal és ünnepélyes őrségváltási ceremóniával köszöntöttek a Szent György téren, ahol 11 órától a Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyőrség Zenekara ad térzenét.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Facebookon közzétett húsvéti üzenetében úgy fogalmazott, sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek érzi, hogy az államfő húsvéthétfőn írhatja alá az új alkotmányt, amely szerinte az újjászületés dokumentuma lehet.

Széttörték egy demonstráló tábláját

Schmitt Pál ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren. Az egyre erősödő esőben várakozó érdeklődök tapssal fogadták az aláírás hírét.
Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota előtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki "NO Fidesz alko(t)mány!" feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegből odalépő néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendőri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet.
Az érdeklődők az őrségváltás után rendben távoztak a Szent György térről.

Megjelent az alaptörvény a Magyar Közlönyben

Megjelent a Magyar Közlönyben hétfő délután az ország új alaptörvénye.
Az alkotmányt a déli harangszó után írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök a Sándor-palotában, a Magyar Közlöny 43. száma pedig, benne a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentummal, délután jelent meg.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Schmitt: magyar, nemzeti, korszerű, európai alaptörvény született

Schmitt: magyar, nemzeti, korszerű, európai alaptörvény született

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét a köztársasági elnök hétfőn, a déli harangszót követően. Schmitt Pál szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek.

Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn. Az aláírás után - amelyet a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítettek - Cserhalmi György színművész szavalta el felvételről a Szózatot, majd Schmitt Pál ünnepi beszédet mondott.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az új alaptörvény "mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak". "A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól" - mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.
Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben "a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja".
Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit "mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk".
"Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is" - mondta, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel "a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra".
Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. "Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is" - jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, "mindenki számít, együtt vagyunk erősek".
"Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, "ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk". "Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen" - zárta szavait Schmitt Pál.
A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget.

Schmitt Pál: az első legfontosabb lépést megtettük

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint Magyarország előtt még hosszú út áll, de ehhez erőt ad, hogy az első legfontosabb lépést már megtette az új alaptörvény elfogadásával.
Az államfő a budapesti Művészetek Palotájában a jövőre életbe lépő alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen - ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagykövet, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője - felszólalva hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. Húsvéti alkotmány, amely Magyarország feltámadásának alapja és záloga - húzta alá.
A köztársasági elnök rámutatott, hogy az új alaptörvény által meghatározott keretet a sarkalatos törvények tölthetik meg tartalommal, amelyek megalkotása, mint mondta, nem kevésbé embert próbáló, elhivatott munkát kíván.
Schmitt Pál szerint az ünnepek között vannak egyszeriek és ismétlődőek, de úgy fogalmazott, "ha jól végeztük a dolgunkat, ez a nap nem marad egyszeri (...) jövő ilyenkorra és mind a következő évtizedekben lesz okunk ünnepelni április 25-én, és a mai egyszeri büszkeségünkből nemzetünk életét meghatározó esemény válhat".
"A rendszerváltáskor mindannyian úgy gondoltuk, hogy le kell zárnunk egy súlyos terhekben teli XX. századot (...) azonban az alkotmányunkban mindvégig maradt egy szám, az 1949-es, ami máig kísértett bennünket, nem összekötött, hanem elválasztott" - fejtette ki az államfő. Hozzátette: az új alaptörvény elején már a 2011-es szám lesz olvasható, vagyis a "történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába, véget ért az átmenetiség érzése".
Az új alaptörvényre utalva kijelentette: "valljuk, hogy a nemzeti lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet; összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Schmitt Pál szerint az új kezdet jele, hogy ma együtt örülnek a határon túli nemzetrészek is, a fővárossal együtt ugyanis kilenc magyarországi városban és Kolozsváron tartanak gálaesteket. Az államfő megjegyezte, hogy az új alaptörvény a nemzeti összetartozás becses okmánya is. Ez az összetartozás pedig "Szent István bölcs gondolata szerint attól erős, hogy sokszínű és soknyelvű" - fűzte hozzá.
Schmitt Pál beszéde végén mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vett az alaptörvény megalkotásában, majd áldott húsvétot kívánt mindenkinek. "Legyen szabadság, béke és egyetértés" - zárta beszédét.
A fővárosi eseménnyel egy időben Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Szombathelyen, Győrben, valamint Békéscsabán, Kecskeméten, illetve Kolozsváron is gálaesteket tartanak, ahol szintén figyelemmel kísérhették az államfő közmédiumok által közvetített beszédét. Az ünnepi rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indították a műsort, míg az estek második része helyszínenként eltérő lesz. A Művészetek Palotájából a Magyar Televízió, a Kolozsvári Magyar Operaházból pedig a Duna Televízió közvetíti élőben a gálát.
A kormány korábban összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére, illetve az egyéb kommunikációs feladatok ellátására.

OLDALTÖRÉS: Ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta

Ünnepi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta

Magyarország új alaptörvényének tiszteletére ünnepi bélyegblokkot bocsátott forgalomba Schmitt Pál köztársasági elnök és Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke a Sándor-palotában.

Az államfő rövid beszédében a bélyeg tervezőinek és alkotóinak is megköszönte a munkájukat, mint mondta reményei szerint az sok gyűjtőnek féltett kincse lesz majd. Schmitt Pál úgy fogalmazott: ezt megelőzően jó érzéssel írta alá Magyarország "gondos, felelős, szakértő és hosszú előkészítés után" született alaptörvényét. A köztárasági elnök emlékeztetett: az alaptörvényből egyszer s mindenkorra eltűnik az 1949-es év, az az idő, amikor "még a napot is eltakarták előlünk a kommunisták". Mint mondta a dokumentum - az aranybulla, a hármaskönyv vagy az áprilisi törvények névadásához hasonló gyakorlattal - a húsvéti alkotmányként kerülhet be a történelembe.
Horváth Gergely Domonkos az új alaptörvény államfői aláírása alkalmából kibocsátott bélyeget ismertetve kifejtette: a Magyar Posta sorszámozott blokkjának fő motívuma a Szent Korona. A keretrajzot az Országház kupolacsarnokának Szent István király-szobra és a boltívek díszítik. A filatéliai különlegességet UV-fénybe tartva pedig a "Legyen béke, szabadság és egyetértés" felirat olvasható.

Kiemelte: a fekete sorszámozású "alapváltozat" mellett egy világritkaságnak számító piros sorszámú blokkot is forgalomba bocsátanak, utóbbi az első olyan bélyeg, amelyen különböző méretű és színű csiszolt kristályokat használtak a koronaékszerek megjelenítésére.
A Magyar Posta igazgatóságának elnöke szerint szintén egyedinek számít, hogy az Állami Nyomdában készült bélyegek névértéke megegyezik a kibocsátás évével, ehhez hasonló esetre utoljára 2001-ben, a millennium évében került sor. A "Magyarország új Alaptörvénye" elnevezésű blokk fekete sorszámozású változatából negyvenezer, a kristállyal díszített bélyegekből pedig húszezer kerül a kijelölt postákba.
A Sándor-palota lovagtermében tartott eseményen többek között megjelent Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke, valamint Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kereszténydemokrata elnöke, illetve a testület fideszes alelnöke Gulyás Gergely.

OLDALTÖRÉS: Rendezvények

Rendezvények

Az államfő 14 órakor Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látja el a posta, új alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott ünnepi bélyegblokkját. Az államfő ezt követően, 19 órakor ünnepi köszöntőt mond a Magyarország új alaptörvényének aláírása alkalmából rendezett ünnepi hangversenyen a Művészetek Palotájában. Schmitt Pál - közszolgálati médiumok által közvetített - beszédét az ország nyolc vidéki helyszínén, illetve a Kolozsváron tervezett gálaesteken is figyelemmel kísérhetik a meghívottak.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkársága által szervezett, egy időben kezdődő rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indítják műsorukat a zenekarok és énekkarok, míg az estek második része helyszínenként eltérő lesz. A Művészetek Palotájából a Magyar Televízió, a Kolozsvári Magyar Operaházból pedig a Duna TV közvetíti élőben a gálákat.

A kormány összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére, illetve az egyéb kommunikációs feladatok ellátására.

Zenés tisztelgés alkotmánynak: Szombathely is a helyszínek között

OLDALTÖRÉS: Mesterházy: alapvető célunk az új alkotmány megváltoztatása

Mesterházy: alapvető célunk az új alkotmány megváltoztatása

Az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésünk - jelentette ki az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott írásában.

Mesterházy Attila úgy fogalmaz: sosem hitte volna, hogy politikusként egyszer az lesz a feladata, hogy az alkotmányosság, a demokrácia, az alapvető társadalmi szolidaritás helyreállításáért folytasson küzdelmet. "Márpedig ma ez a feladatom. Hisz egy demokrata nem tehet mást a mai helyzetben, minthogy minden erejével küzd egy modern, igazságos és demokratikus Magyar Köztársaság megteremtéséért" - hangsúlyozta.
A pártelnök-frakcióvezető közölte: hétfőn "sokak kérése ellenére" írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök "a Fidesz pártalkotmányát". Pedig a Fidesz nem kérdezte meg a választókat - folytatta -, hogy szeretnének-e új alkotmányt, és ilyet akarnak-e. Véleménye szerint a Fidesz nem merte megkérdezni a választópolgárokat, mert ma már többen vannak a vele szemben elégedetlenek, akik azt mondják, rossz irányba megy az ország. "Ezért akarta Orbán Viktor hatalmának kiterjesztését a lehető leggyorsabban alkotmányerőre emelni. Orbán Viktor olyan intézkedéseket hoz, amelyek szinte minden egyes társadalmi csoportot megsértenek, és amelyek jelentős része ellen az eddigi demokratikus alkotmány alapján joggal lehetne kifogást emelni" - vélekedett.
A politikus kijelentette: az új alaptörvény megváltoztatása alapvető politikai célkitűzésük, amihez el kell érni a demokratikus ellenzéki erők összefogását. Nem üzengetésre, hanem párbeszédre, nem kizárásra, hanem együttműködésre, nem önjelölt vezetőkre, hanem partnerekre van szükség - mutatott rá.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott, "össze kell fognunk, hogy megváltoztassuk az Orbán Viktor által képviselt politikát, amelynek legfőbb jellemzői az antidemokratikus hatalomgyakorlás, a felső tízezer érdekképviselete, a múltba fordulás, az ország elszigetelése és a jogállam semmibevétele".
Szerinte Orbán Viktor menesztése csak a kezdet, a legnehezebb kérdés az, mi következik majd utána. Mint írta, biztos abban, hogy a Fidesztől egyre többen fognak elfordulni a következő években. "Éppen ezért nekünk nem ellen-Fideszt kell szerveznünk, hanem olyan demokratikus ellenzéket, amely a Fidesz legyőzése után békét és normális életet kínál az embereknek. (...) Nekünk a küzdelem korszaka mellett erre a békére is fel kell készülnünk. A köztársaság békéjére" - zárta írását az MSZP elnök-frakcióvezetője.

OLDALTÖRÉS: Jövő nemzedékek biztosa: erősödik a környezetvédelem

Jövő nemzedékek biztosa: erősödik a környezetvédelem

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait, továbbá a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget. Fülöp Sándor azután juttatta el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy az államfő hétfőn aláírta a 2012-től hatályos új alaptörvényt.

Az ombudsman szerint Magyarországon sürgősen és határozottan át kell alakítani a környezetromboló életmódot és szemléletet, meg kell változtatni a fenntarthatatlan gazdasági gyakorlatot támogató jogszabályokat. Ehhez az alaptörvény szilárd alapot teremtett - közölte, hozzátéve, hogy az új rendelkezések elismerik az egészséges környezethez való jogot, kiegészítve az ennek biztosításához szükséges állami kötelezettségekkel.
Fülöp Sándor úgy véli, az alkotmány biztosítja az elmúlt húsz év környezetvédelmi jogértelmezésének folytonosságát: a bíróságok és hatóságok továbbra is támaszkodhatnak az Alkotmánybíróság joganyagára, a többi között a visszalépés tilalmára a környezetvédelemben.
Üdvözli azt is, hogy a rendelkezésekből közvetlenül levezethető a génmódosított szervezetek szabadföldi termesztésének tilalma, a felszíni és felszín alatti vizek kiemelt védelme, mint ahogy kiemelten védendő a hazai, vadon élő és mezőgazdasági génállomány is.
"Az alaptörvény példamutató módon kiterjeszti a fenntarthatóság és a jövő nemzedékek védelme szempontjait Magyarország költségvetési gazdálkodására és külpolitikájára" - írta.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jogalkotási munka még nem ért véget: az új alkotmányos rendelkezések alapján gondoskodni kell arról, hogy az állami intézményrendszer eszközei és keretei bővüljenek, szükség van a természet-, víz-, környezet- és talajvédelmi, építésügyi, valamint közegészségügyi hatósági intézményrendszer megerősítésére.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: csöbörből vödörbe estünk

Jobbik: csöbörből vödörbe estünk

A Jobbikos Novák Előd szerint az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a "rákosista" alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.
Az országgyűlési képviselő hétfőn a képviselői irodaházban tartott sajtótájékoztatón ezt alátámasztva levette a falról a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és helyére egy képet akasztott fel. Ezen a fotón Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták.
Novák Előd azt mondta, felmerült, hogy a nemzeti együttműködés nyilatkozatát lecserélnék a közintézményekben a nemzeti hitvallásra. Úgy vélte, ennél sokkal kifejezőbb lenne az általuk készített montázst a falra tenni a közintézményekben. Elmondása szerint ezt kezdeményezni is fogja a párt.
Novák Előd hangsúlyozta, hogy leszavazták a Jobbik összes módosító indítványát, ami szerinte a valódi rendszerváltásra, "radikális változásra" irányult volna. A jogfolytonosság helyreállításán kívül leszavazták a magyar föld és ivóvízkincs magyar kézben tartását, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát és a mentelmi jog megszüntetését is - sorolta a képviselő. Ha a Jobbik kétharmaddal kormányra kerül, akkor első dolga lesz az alaptörvényben ezeket megjeleníteni - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, nem tart attól, hogy a csere miatt felfüggesztik mentelmi jogát, vállalja a következményeket. Szerinte húsvéthétfőn "ennyi vidámság belefér".

OLDALTÖRÉS: Guardian-cikk az új magyar alkotmányról

Guardian-cikk az új magyar alkotmányról

Az új magyar alkotmányról közölt elemzést hétfőn, az alaptörvény aláírása alkalmából a The Guardian internetes változata.
A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller - aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója - felteszi a kérdést, hogy "Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?"
A Fidesz "természetesen nem így látja a dolgokat". Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt "feltűnő módon" konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak - csakhogy a testület szakértői "soha nem látták igazán a teljes alkotmányt", és végül "mélységes kételyeiknek" adtak hangot - áll a The Guardian írásában.
A Fidesz-politikusok igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és az amerikai közvéleménynek is a Wall Street Journalben elhelyezett írásban, hogy az új alkotmány jelenti a kommunizmus végleges legyőzését, hiszen a régi alkotmány még 1949-ben sztálinista dokumentum formájában született.
A politikai PR-szakértők azonban "kényelmesen elfelejtik megemlíteni", hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal - írja a The Guardian.
A brit lap szemleírója szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák közé tartozik a "hiányzó mandátum" is. A kormány állítása szerint a tavalyi választás - amelyen a Fidesz "a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ám a választási rendszer sajátosságai révén ennél sokkal több parlamenti helyhez jutott" - a szavazófülkékben lezajlott forradalom volt, amely törvényesítette "a nemzeti együttműködés új rendszerét".
Csakhogy a Fidesz nem ezzel kampányolt. Győzelmének magyarázata az, hogy a választók ki akarták dobni a korrupt szocialistákat, nem pedig "valamilyen mély vágyakozás egy nemzeti forradalom iránt" - áll a The Guardian internetes kiadásának hétfői írásában.
A szerző szerint az alkotmány "újításai" közé tartozik az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők "átfogó gyengítése", és az, hogy az új alkotmányt gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, miközben számos jogszabályt csak kétharmados többséggel lehet majd elfogadni. Emellett az igazságszolgáltatásban és egyéb, "névleg független" intézményekben "módszeresen Fidesz-kinevezetteket" helyeznek el, "kivételesen hosszú időszakokra".
Ennek eredményeként még ha a Fidesz el is veszíti a jövőbeni választásokat, kinevezettjei folytatják a hatalomgyakorlást, miközben a párt maga minden valószínűség szerint jelentős befolyást őriz majd meg, mivel nem valószínű, hogy más politikai csoportosulás kétharmados többségre tud szert tenni. Bármilyen esetleges baloldali kormány költségvetését megvétózhatja a Fidesz kinevezettjeiből álló költségvetési tanács, és ezután "a Fidesz kinevezte elnök feloszlathatja a parlamentet"' - áll a The Guardian írásában.
A szerző szerint ez az alkotmányos csomag "mélységesen illiberális", és eltávolodik a közös európai demokrácia-értelmezésektől, amelyekben helye kell legyen a legitim ellenzéknek. Ezzel szemben áll az a "demokrácia", amelyben egy párt - legyen akár hatalmon, akár hatalmon kívül - igényt formál az egész nemzet szószólójának állandósult szerepére - fejeződik be a The Guardian írása.

OLDALTÖRÉS: Az alkotmányozás folyamata - Háttér

Az alkotmányozás folyamata - HÁTTÉR

Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök húsvéthétfőn, a déli harangszót követően a Sándor-palotában.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2009 novemberében egy könyvbemutatón újságíróknak kifejtette, hogy szerinte a hatályos alkotmány egy "technokrata szabályhalmaz", amelyben nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Hangsúlyozta: az alkotmányt be kell tartani, mivel az alaptörvény első mondata az átmenetiségéről szól, nem is lehet egy minden magyart a közös célok érdekében összefogó szöveg. A következő alkotmányban szerepelnie kell ilyen szövegnek - emelte ki akkor.

Tavaly május 29-én, a miniszterelnökké választása előtti beszédében, a kormányprogram vitájában elhangzottakra válaszolva Orbán Viktor arról beszélt, hogy a "kétharmados forradalom" egy "alkotmányos forradalom" volt, ezért itt az ideje megváltoztatni a régi rendszert, és módosítani az alkotmányt. Ezzel összefüggésben azt kérte a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójától, indítsák el az új alaptörvény elkészítésének folyamatát.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője két nappal később be is jelentette, országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, amelyben egy alkotmányozó bizottság felállítását javasolják a parlamenti pártok részvételével. A Ház elé terjesztett, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot végül június végén fogadta el a parlament. A határozat kimondta, egy 45 tagú alkotmány-előkészítő eseti bizottság terjeszt a Ház elé javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről az év végéig. Az eseti bizottság feladata volt "annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos alkotmány megfelelően tartalmazza-e alkotmányfejlődésünk történelmi értékeit, megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését, illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak".

Eközben Orbán Viktor felkért hat szaktekintélyt, hogy hozzanak létre egy olyan testületet, amely - mellette működve - részt vesz az alkotmányozásban. A testület tagjai: Boross Péter volt MDF-es politikus, az Antall-kormány belügyminisztere, későbbi kormányfő, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő - aki korábban az Európai Alkotmányozó Konvent munkájában is részt vett -, Schöpflin György, aki szintén fideszes EP-képviselő, Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere és Pozsgay Imre, a Németh-kormány államminisztere. Az alakuló ülést június 9-én tartották meg. (Stumpf István később kilépett a testületből, mivel alkotmánybírává választották.)

Az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottság július 20-án kezdte meg munkáját: a testület az alakuló ülésén kormánypárti támogatással úgy döntött, december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot pedig azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. A döntést az ellenzék nem támogatta, mert szerintük három és fél hónap alatt nem lehet érdemi munkát végezni.

Az ősz folyamán az ellenzék bejelentette, hogy nem vesz részt az alkotmány-előkészítés folyamatában. Az MSZP és az LMP ezt október végén közölte, ugyanis elfogadhatatlannak tartották, hogy miután az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, Lázár János bejelentette, kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. Néhány nappal később, november közepén a Jobbik is bejelentette távozását az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból, mert szerintük a kétharmados többség lesöpri az ellenzéki javaslatokat.

Az így végül csak kormánypártiak alkotta alkotmány-előkészítő testület összegző munkacsoportja által készített alaptörvény-koncepciót december 2-án tették közzé, majd december 14-én döntöttek arról, hogy az Országgyűlés elé terjesztik, valamint arról is, hogy határozati javaslatot terjeszt a testület parlament elé, amelyben felkéri a kormányt, az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot március 15-ig nyújtsa be az Országgyűlésnek.

Az alkotmányozás pontos menetrendjéről először a Magyar Nemzet karácsonyi számában megjelent interjúban beszélt a miniszterelnök. Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy az ország új alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba, az új alaptörvényt pedig 2011. április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az Országgyűlés. Szólt arról is, hogy március 15-én az Országgyűlés ünnepélyes deklarációval átalakítja magát alkotmányozó nemzetgyűléssé, ami nem jogkörbővülést jelent, hanem azt, hogy semmilyen más kérdéssel nem foglalkoznak, csak az új alkotmánnyal. "Eközben az ellenzék jogait, ami a napirend előtti felszólalásokat és az interpellációkat illeti, természetesen tiszteletben tartjuk" - tette hozzá.

Februárban a kormányfő szóvivője bejelentette: nemzeti konzultációt indít a kormány az új alaptörvény előkészítésére Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő vezetésével.

A politikus létrehozta a nemzeti konzultációs testületet, amelynek tagja lett Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin volt házelnök, korábban szocialista, most független képviselő. Szájer József közölte azt is, 12 kérdésből álló kérdőívet kap minden választásra jogosult állampolgár, amelyen leírhatja véleményét az új alaptörvényről. (A kérdőíveket végül 916 ezren küldték vissza, és az eredmények alapján több módosító indítvány is született.)

Jelentős változást hozott az alkotmányozás addig tervezett menetrendjében a parlament tavaszi ülésszakának kezdete előtt tartott siófoki Fidesz-KDNP-frakcióülés. Szájer József ekkor közölte, nem a kabinet terjeszt majd alaptörvény-tervezetet a Ház elé, az alkotmányozás ugyanis - mint mondta - nem kormányzati, hanem parlamenti feladat.

A siófoki tanácskozáson a kormánypárti frakciószövetség egy alkotmányszövegező bizottságot hozott létre Szájer József vezetésével az új alaptörvény tervezetének megalkotására. Ezzel egyidejűleg a többi parlamenti frakciót és a független képviselőket is arra kérték, március 15-ig terjesszenek a Ház elé alaptörvény-tervezetet. Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciójáról úgy foglaltak állást, hogy azt véleménynek tekintik. (Az utóbbit tartalmazó határozati javaslatot az Országgyűlés március elején fogadta el.) Siófokon döntöttek arról is, hogy az Országgyűlés nem húsvéthétfőn, hanem egy héttel korábban, április 18-án fogadja el az új alaptörvényt.

Az MSZP közölte, továbbra sem vesz részt az alkotmányozásban. A szocialisták nem legitimálják az alkotmányozás folyamatát, mert károsnak tartják, és nem támogatják a "miniszterelnök politikai rendszerváltását" - mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, és megerősítette: a szocialista párt továbbra is azt gondolja, nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon; az alkotmányozási folyamatot nem most, nem ilyen formában kellene elvégezni.

Az LMP az általa kért garanciális feltételek teljesüléséhez kötötte a párt visszatérését az alkotmányozási folyamatba. Azt kérték, hogy a készülő új alkotmány hatálybalépéséhez vagy megerősítő népszavazás, vagy pedig a következő Országgyűlés jóváhagyó szavazata kelljen, emellett csak az év végéig készüljön el az új alaptörvény, végül pedig, hogy haladéktalanul állítsák helyre az Ab 2010. őszig meglévő hatáskörét, és az "alkotmányvédelem legfőbb szabályaihoz csak négyötödös többséggel lehessen hozzányúlni". E feltételek teljesülésének hiányában az LMP nem tért vissza az alkotmányozás folyamatába.

Az MSZP-vel és az LMP-vel ellentétben a Jobbik bejelentette részvételét az alkotmányozási folyamatban, de már februárban valószínűsítette, hogy a végszavazáson nemmel fog szavazni, ugyanis alapvető kifogásai vannak a vélhetően elfogadandó alkotmány elveivel, "az egész kaotikussá váló alkotmányozási folyamattal kapcsolatban".

Az Országgyűlés elé végül csak a Fidesz-KDNP és Szili Katalin terjesztett alaptörvény-javaslatot a március 15-i határidőig. A kormánypártok normaszöveg-tervezetét az MSZP avíttas szemléletűnek, kidolgozatlannak és ellentmondásosnak nevezte. Az LMP frakcióvezetője szerint az indítvány megerősítette pártját abban, helyesen döntöttek, amikor kijelentették, hogy nem állnak fenn a demokratikus alkotmányozás feltételei. A Jobbik úgy vélekedett, a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetével a kormánypártok nem változtatnak azon a politikán, hogy csak a saját elképzeléseiket erőltetik rá az országra.

A benyújtott két alaptörvény-javaslatot egyszerre kezdte tárgyalni az Országgyűlés: a vitában - ahogyan előre jelezték - az MSZP és az LMP nem vett részt, álláspontjukat a parlamenti üléstermen kívül fejtették ki.

Részletes vitára már csak a Fidesz-KDNP javaslatát bocsátották, amelyhez több mint 150 módosító, illetve kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Ezekről április 11-én döntött a Ház, amely végül április 18-án fogadta el Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét.

Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.

Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: "történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le".

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közzétett húsvéti üzenetében úgy fogalmazott: "egy évvel ezelőtt arra kötöttünk egymással szövetséget, hogy Magyarországból olyan helyet faragunk (...), ahol az örömök száma, az elégedettségre okot adó dolgok száma messze meghaladja a mindennapi élet nehézségeit. Ez a munka megkezdődött, hosszú út áll még előttünk, fontos állomáshoz érkeztünk". Mint mondta, sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek érzi, hogy a köztársasági elnök húsvéthétfőn írhatja alá az új alkotmányt. Éppen azon a napon történhet meg az aláírás, amely egybeesik az egy évvel ezelőtti, kétharmados választási győzelem napjával - tette hozzá.