Schmitt Pál fogadta az ENSZ-főtitkárt

Ban Ki Mun a találkozó utáni sajtótájékoztatón a Sándor-palota tükörtermében méltatta, hogy Magyarország az ENSZ dinamikus tagja, aktív szerepet vállal a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának és nőkkel foglalkozó szervezetének munkájában, bőkezűen támogatja a nemzetközi békefenntartó küldetéseket, a többi között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Afganisztánban.
   
Az új magyar médiatörvény és az alkotmányozás kapcsán azt mondta: a kormányzat felelőssége biztosítani, hogy az új jogszabályok összhangban legyenek a nemzetközi egyezményekkel.
   
Schmitt Pál egyebek mellett azt mondta vendégének: Magyarország az utóbbi húsz évben akkora változáson ment keresztül, amekkorához más országoknak száz évre volt szükségük.
   
Az ENSZ sorrendben nyolcadik főtitkára - aki az államfő meghívására tesz háromnapos hivatalos látogatást tesz Magyarországon - történelminek nevezte a soros magyar EU-elnökséget, utalva arra, hogy a világnak és Európának elképesztő kihívásokkal kell szembenéznie, és mennyire fontos a régióbeli integráció elmélyítése.
   
Magyarország figyelemreméltó átalakuláson ment keresztül az elmúlt két évtizedben, a kommunizmusból átlépett a demokráciába, a varsói szerződést maga mögött hagyva eljutott a modern Európába, "és ehhez a változáshoz jelentős kihívásokat kellett leküzdeni" - mondta. A magyar tapasztalatok mindenképpen ösztönzőleg hathatnak a szabadságra, változásra vágyó népek számára - hangsúlyozta és ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy magas szintű találkozókra került sor Magyarország és Egyiptom, illetve Tunézia között.
   
"Remélem, hogy Magyarország eddig betöltött fontos régió- és világbeli szerepéhez méltóan a magyar kormány folytatni fogja a reformokat és mindent megtesz az alapvető szabadságjogok védelmében" - jelentette ki az ENSZ-főtitkár.
   
Ban Ki Mun nyilatkozatában, majd újságírói kérdésre válaszolva is szólt a magyar médiatörvényről és az alkotmányozásról.
   
Előbbi kapcsán azt mondta: a szabad véleménynyilvánítás az ENSZ alapelvei közé tartozik, és az új médiaszabályozásnak meg kell felelnie az európai fősodorba tartozó törvényeknek. "Bízom benne, hogy a magyar kormány nem fog meginogni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságának teljes mértékű biztosításáról van szó" - mondta, és megjegyezte, tudomásul vette Frank La Rue-nek, az ENSZ közelmúltban Budapesten járt jelentéstevőjének állásfoglalását a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan.
   
Az alkotmányozást illetően kifejtette, tudja, hogy Magyarországon és külföldön aggodalmak fogalmazódtak meg az új alaptörvényt illetően. "Ezért nagyra értékelném, ha a magyar kormányzat bizonyos kérdésekben tanácsot és ajánlásokat kérne másoktól, egyrészt Magyarországon belül, másrészt az Európa Tanácstól és az ENSZ-től" - mondta.
   
Nagyra értékelte, hogy a magyar EU-elnökséghez köthető egy jelentős európai környezetvédelmi-vízgazdálkodási program, a Duna-stratégia megszületése. "Nagyra becsülöm, hogy Magyarország élére állt ennek a kezdeményezésnek, amely nyolc nemzetet érint" - mondta. Hozzátette, hogy további fontos kérdésekről is szót ejtettek a találkozón, tárgyaltak a millenniumi fejlesztési célokról, az éghajlatváltozásról, a nukleáris biztonságról, az észak-afrikai helyzetről, Líbiáról és Közel-Keletről.
   
Ban Ki Mun Líbia kapcsán elmondta: az ENSZ előző nap Tripoliban megállapodásra jutott a "humanitárius jelenlétről", közben pedig az egyeztetések a politikai helyzetről folytatódnak. Líbiában a tűzszünet megkötése után széles körű erőfeszítésekre lesz szükség a béke megteremtése, fenntartása, valamint az újjáépítés érdekében - mutatott rá, és nagyon lényegesnek nevezte, hogy a nemzetközi közösség a líbiai néppel egyeztetve cselekedjen.
   
Schmitt Pál - aki Magyarország jó ismerőjeként és barátjaként üdvözölte az ENSZ-főtitkárt - elmondta, tájékoztatta vendégét a magyar belpolitikai helyzetről és az elmúlt húsz év változásairól. Elmondta neki, hogy a parlament hétfőn fogadja el az új alkotmányt, jelképesnek is nevezve, hogy ez egybeesik a soros magyar EU-elnökséggel. Kifejtette, Magyarország mennyire fontosnak tartja, hogy részt vegyen a béke és biztonság megszilárdításában, amely az ENSZ egyik fontos feladata. "Hangsúlyoztam, hogy lehetőségeink függvényében készek vagyunk részt venni békefenntartó küldetésekben a világ számos országában" - tette hozzá.
   
Az államfő azt is hangsúlyozta vendégének, hogy Magyarország elkötelezett a szegénység felszámolása mellett, és egy vízstratégia kidolgozása mellett; előbbi kapcsán az európai roma keretprogramot említette, utóbbit illetően a Duna-stratégia megalkotásról beszélt. Hozzátette, azt is megemlítette a világszervezet főtitkárának, hogy Magyarország pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági helyére 2012-2013-ban.
   
A dél-koreai diplomata hétfőn találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, ezenkívül előadást is tart az ENSZ előtt álló kihívásokról a Magyar Tudományos Akadémián. Vasárnap találkozott ellenzéki pártok képviselővel.