Ismertette az új önkormányzati törvény alapelveit a kormány

Tállai András tájékoztatása szerint míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy például bizonyos extraszolgáltatások - több tornaterem vagy uszoda - területén az önkormányzatok mozgásteret kaphatnak majd.
   
Az egészségügyet érintően az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbetegellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz. Helyi önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és üzemeltetés, a területrendezés, valamint a sport és a kultúra területe - így például a kulturális örökség helyi védelme, a közgyűjtemények védelme, a színházak fenntartása is. A szociális ellátásban a gyermekeket érintően az állam, az idősekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat. A helyi adóügyek az önkormányzatoknál maradnak.
   
A kormány úgy döntött, támogatja, hogy a jövőben feladatfinanszírozási rendszer jöjjön létre az önkormányzatok területén, vagyis a helyhatóságoknak az állam által, illetve törvényben, jogszabályban biztosított, valamint az önként vállalt feladatokra forrással kell rendelkezniük. Így nem vállalhatnának olyan feladatokat, amelyekkel kapcsolatosan nem tudják, miből finanszírozzák.    
Az önkormányzati adósság ügyében elmondta: az új alaptörvény hatályba lépésével egy erősebb ellenőrzés, engedélyezés lesz szükséges a hitelfelvételhez. A megyék konszolidációját firtató felvetésre azt mondta, elvi elgondolás született arról, hogy a megyei önkormányzatok adósságát esetleg átvállalja az állam.
   
Tállai András elmondta, szeretnének egy olyan informatikai rendszert kidolgozni, amely lefedné például a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi szisztémáját.   
   
Kijelentette: a szerdai kormányülésen elfogadott 16 pontos határozat kimondja, hogy minden helyi közösséget megillet az önkormányzás joga lélekszámtól függetlenül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tervek szerint felállnának közös önkormányzati hivatalok a majdan létrejövő járásokon belül.
   
A kormány erősíteni kívánja a polgármesterek legitimitását, s ennek megfelelően a hivatalvezetők a munkáltatói jogok tekintetében a polgármesterekhez tartoznak majd, vagyis ők nevezhetik ki, illetve menthetik fel a vezetőket.
   
Változás várható a jövőben alapvetően területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatok összetételében is, amelyeknek a megye területén található járások székhelyeinek polgármesterei automatikusan tagjai lennének, a fennmaradó helyekre pedig - a mostanihoz hasonló - pártlistás szavazás alapján kerülnének be képviselők. Ezzel együtt a jelenlegi megyei jogú városoknak az ilyen jellegű státusza megszűnik, és a megyei önkormányzat, azaz a megye részévé válnak.
   
Intézményfenntartásért nem fognak felelni 2012-től a megyei önkormányzatok. A regionális fejlesztési tanácsok jövőbeni szerepe még nem tisztázott.
   
A jogszabályjavaslat októberben, novemberben kerülhet a Ház elé. Az új önkormányzati törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínűleg csak 2013. január 1-jétől, a járások megjelenésével lennének hatályosak - közölte, megjegyezve, hogy egyéb átmeneti rendelkezések is lehetségesek például az oktatás területén. Az önkormányzatok szervezetére vonatkozó változások a következő helyhatósági választással lépnének hatályba.
   
Tállai András kiemelte, minden önkormányzati érdekszövetséggel egyeztetett a belügyi tárca.
   
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az MSZP arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az önkormányzati világ szereplőivel. "Az embereket közvetlenül befolyásoló döntésekből nem hagyhatók ki azok, akik magukat az érintetteket képviselik" - fogalmazott Simon Gábor, az MSZP miskolci frakcióvezetője, aki szerint az önálló önkormányzati rendszer "a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya".
   
Simon Gábor azt írta: pártja számára elfogadhatatlan, "hogy a kormány a 3200 magyar település jövőjét alapjaiban meghatározó döntéseket zárt ajtók mögött, az önkormányzati tömörülések, valamint az ellenzék véleményének totális figyelmen kívül hagyásával hozza meg".
   
A Jobbik szerint az, hogy az állam átveszi az alapfokú oktatási intézmények működtetését, önmagában nem garantálja, hogy megmaradnak a kistelepülések általános iskolái, ha ehhez továbbra sem társul megfelelő finanszírozás és elkötelezettség.
   
Dúró Dóra, a Jobbik oktatási kabinetjének elnöke csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: ha a fenntartói jogokat elveszik az önkormányzatoktól, akkor a helyi közösségek önrendelkezési joga is jelentősen sérül.
   
Emlékeztetett továbbá, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák "tömeges és sok esetben törvénytelen" bezárásának megakadályozására a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábban moratóriumot javasolt. Ezt viszont a fideszes politikusok nem támogatták. "Ugyanez a Fidesz-kormány most sokkal nagyobb hatásköröket von el a helyi közösségektől mind szociális, mind egészségügyi, mind oktatási területen" - fogalmazott a jobbikos politikus.

Lapozzon!
 

OLDALTÖRÉS: Az alapfokú oktatás állami feladat lesz

Az alapfokú oktatás állami feladat lesz

Míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben. Az egészségügyi ellátást továbbra is a helyhatóságok szerveznék - jelentette be a kormány döntését a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón az új önkormányzati törvény alapelveit ismertetve.